Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1987 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Közös erővel céljaink megvalósításáért Havasi Ferenc felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) A kongresszusi szavai és az elért köszöntő eredmények méltatása után így folytatta felszólalását Havasi Ferenc: Tanácskozásunknak fontos szerepe van annak elfogadtatására, hogy a mezőgazdaság is új kihívásokkal néz szembe, s tegnapi eredményei nem elégségesek a holnapi talpon maradáshoz. A világ élenjáró országainak mezőgazdasága kivétel nélkül nagy harcot folytat létéért, a piacon maradásért és az új piacok meghódításáért. A továbbiakban részletesen szólt Havasi Ferenc a magyar szövetkezeti mozgalom tanulságairól. Ennek a folyamatnak a továbbvitelére van most szükség nemcsak a közvetlen termelésszervezésben, hanem a szövetkezeti belső szervezet, az érdekeltségi rendszer korszerűsítésében is. Havasi Ferenc ezután Központi Bizottság november 20-i határozatából adódó feladatokkal foglalkozott. Elmondta, hogy párt- és társadalmi fórumokon üdvözölték és cselekvően támogatják dokumentumot, amely átfogó a módon közelített gazdasági gondjainkhoz. Ám más vélemények hangot kaptak, ezekre szinttén oda kell figyelni, mert ezek is jó szándékú észrevételek, olyanok, amelyek szintén tükrözik az előrelépés igényét. Vannak, akik szerint a határozatokban nem kevés a visszaköszönő gondolat, már ismert megfogalmazás, s a abban nem eléggé erőteljesen körvonalazódnak — úgymond újszerű feladataink. Nem az a gond azonban — hangsúlyozta —, hogy ismétlődnek a korábbi követelmények, hanem az, hogy azoknak eddig csak kevésbé tudtunk megfelelni. Innen „ismerős” a kongresszusi határozat egy-egy fejezete, ezért kellett újfent, immár nagy — öt évvel ezelőtt könnyebb helyzetben voltunk — mondta többek között a miniszter. Akkor mindenből többet termelhettünk, az export is fokozható volt, s jó pénzt kaptunk termékeinkért. Ez már a múlté, azóta megváltozott körülöttünk a világ, és ehhez kell igazodnunk. A mezőgazdaság összes termelésének 30 százaléka külpiacra kerül, nagyobb gondot okoz, mind hogy ott manapság a szubvenciók versenyeznek egymással, ezért nem könnyű piacon maradni. Az idén — 1978 óta először — javítottuk az agrártermelés javára a költségvetési egyenleget. A támogatás harmada az állattenyésztés fejlesztését szolgálja. Ha ezt nem tettük volna meg, akkor az idei aszályos esztendőben a termelőszövetkezetek lényegesen nehezebb helyzetben lennének. A jövő évre meghirdettük a termelés irányelveit és a közgazdasági szert. A 4,5—5,5 feltételrendszázalékos termelési előirányzat azt jelenti, hogy 1987-ben a mezőgazdasági termelésben erőteljes fejlődés szükséges. Ám ezt új alapon kell megvalósítani, a kormányzati, a minisztériumi munka és a gazdaságok fokozott együttműködésével. A mi munkánkban is van legalább annyi selejt, mint a termelőszövetkezetekében — utalt a miniszter az irányítást ért bírálatokra. A jogos kritikai észrevételeket elfogadjuk. A közgazdasági feltételeket az jellemzi, hogy közepes időjárást alapul véve javulhatnak a mezőgazdanyomatékkal meghatározni a követendő pálya főbb vonásait. Igaz, az olyan programokat, mint a szelektív élénkítés, a csökkentése, veszteségforrások a gazdasági szerkezet korszerűsítése, a jövedelemtermelő-képesség fokozása stb. már régebben megfogalmazták, viszont végrehajtásnál gyakran késedelmeskedtünk, amit mai helyzetünkben végképp nem engedhetünk meg. A határozatok végrehajtásának elodázása ugyanis további súlyos helyzetbe hozná gazdaságunkat. Az elosztásban következetesen érvényesíteni kell a teljesítményekkel arányos jövedelem elvét. Ki kell mozdulni az egyenlősdi állóvizéből, ami olykor népszerűtlen feladat lesz, ám enélkül nem remélhetjük gazdaságunk élénkítését, gondjaink enyhülését. A dokumentum szellemében önkritikusan és kritikusan értékeljék és határozzák meg saját tennivalójukat a megyékben, a városokban, az üzemekben és a tsz-ekben. Gazdasági bajaink orvoslása nem képzelhető el a társadalom megértő támogatása nélkül. Erre a megújulási folyamatra sehonnan sem szabad külső szemlélőként tekinteni. Cselekvéseinket hosszabb távon három tényező korlátozza: a gazdasági szerkezet korszerűtlensége és az átalakítás időigényessége, adósságaink visszafizetésének terhei és a külpiaci értékesítés nehézségei. Ezek összetettek és olyan természetűek, hogy megoldásuk csak következetes és átgondolt komplex tevékenységtől remélhető, és nem rövid távon. Ezt a kibontakkozást jól segítheti a szövetkezeti mozgalom, amely megújulási képességéről nem is kevésszer tett már eddig is tanúbizonyságot — de felszólalását Havasi fejezte Feság eredményei. Az aszálykár enyhítésére az utóbbi hetekben hoztunk intézkedéseket. Megállapodtunk az illetékes központi szervekkel súlyosan eladósodott termelőszövetkezetek helyzetének rendezésében is. A kormányzat feladata túlszabályozottság enyhítése. Ebbe közösen sodródtunk bele, túlságosan figyelembe vettük az eltérő körülményeket, s ezért sok kivételt tettünk. A szabályozás keretjellegét és az árak szerepét kell erősíteni. A jövő évi feladatokat részletezve a miniszter egyebek között a következőket mondta: terveink megalapozottak, a teljesítésükhöz szükséges feltételek megvannak. Több anyagi juttatásra egyelőre nincs lehetőség. A gabonatermelés változatlanul az első helyen áll. Az őszi vetések állapota alapján arrra kell készülni, hogy tavasszal a kalászosokban várható kieséseket gazdaságok más gabonajelenségekkel pótolják. Az állattenyésztésben határozott előrehaladást kell elérni, a szabályozást úgy tartjuk karban, hogy segítse az ágazat céljai elérését. A továbbiakban a leromlott géppark helyzetével, gépek fokozott karbantartásával foglalkozott. Majd így fejezte be mondandóját: Gyakran megkérdezik tőlem, főként külföldiek, hogy mi a titka a magyar mezőgazdaság sikerének. Erre válasz az lehet, hogy eredményesen hajtjuk végre agrárpolitikánkat, valósítjuk meg az érdekeltséget. A termelőszövetkezetekben dolgozó emberek nem álltak meg a szántásnál és a vetésnél. Széles körű együttműködést alakítottak ki, egybekapcsolták a termelés, feldolgozás és az értékesítés folyamatait. Úgy gondolom, hogy ezeken az alapokon sikerül teljesíteni tovább terveinket is. Felszólalt a kongresszuson Kapolyi László ipari miniszter is. Megállapította, hogy a gépipar és a vegyipar számára a mezőgazdaság nagy és biztonságos belső piac. Ma még mindig sok olyan gépet, eszközt, növényvédő szert kell külföldről behozni, melyek gyártásában a magyar ipar nagyobb részt vállalhatna. Sok még a teende az élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártásának fejlesztésében is. Hangsúlyozta a miniszter a további szoros együttműködés fontosságát a mezőgazdaság és az ipar között. Megyénkből többen jelentkeztek felszólalásra, de idő hiányában csak Mezei Lászlóné csengeri nyugdíjas kapott szót. (Felszólalásának lényegét decemberi lapszámunkban ismertettük.) A vitát Szabó István foglalta össze, majd a kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az új tisztségviselők A vita lezárása után az országos tanács megtartotta alakuló ülését, melyen megválasztották a 21 tagú elnökséget és a bizottságokat, valamint a tisztségviselőket. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismét Szabó István lett, alelnöki Fülöp László, a bátai November 7. Tsz elnöke Kéri Lehelné, a rajkai Egyetésértés Tsz elnöke. A TOT főtitkárává Eleki Jánost, főtitkárhelyettesévé Lehoczki Mihályt és Poden Gyulát választották. A szabolcsi küldöttek közül a következőket választották a TOT elnökségébe és bizottságaiba: a TOT elnökségének tagja lett László, a vajai Rákóczi Iklódi elnöke, a TOT Ifjúsági Tsz és Sportbizottsága elnöke Kovács Géza, a szabolcsbákai Búzakalász Tsz elnöke, e bizottság tagja lett Bán György, a tiszadobi Táncsics Tsz elnöke. Az ellenőrző bizottságba választották Erdei Bélát, a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz elnökét, a nőbizottság tagja lett Görög Istvánné, a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz párttitkára, a társadalompolitikai bizottság tagja Gere Lászlóné, a pátrohai Zöld Mező Tsz növénytermesztője és a gazdaságpolitikai bizottság tagja lett Abrók Imre, a beregdaróci Barátság Tsz elnöke. Kitüntetések A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa alkalmából Erdei Bélát, a nyírcsaholyi Vörös Csillag Tsz elnökét a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetésben részesültek: Gellér Vincéné, a mátészalkai Kraszna menti Tsz nyugdíjasa, Gelsi László, a bökönyi Kossuth Tsz elnöke, Bánfalvi András, az újfehértói Lenin Tsz elnöke, Schäffer László, a sényői Zöld Mező Tsz . elnöke, Gere Lászlóné, a pátrohai Zöld Mező Tsz növénytermesztője és Grúz Sándorné, a tiszalöki Szabadság Tsz könyvelési csoportvezetője. Csikós Balázs Váncsa Jenő felszólalása 1987. január 15. KORSZERŰ ABC-ÁRUHÁZ biztosítja az ellátást Nyírbogdányban. A létesítményt egy éve adta át rendeltetésének a Demecseri Áfész. A 320 négyzetméter alapterületű ABC- ben az ellátás jó, a havi forgalom megközelíti a kétmillió forintot. (Jávor László felv.) Országos diákszövetkezeti találkozó December 12. és 14. között Nyíregyháza adott otthont az országos középiskolai diákszövetkezeti találkozónak. A KISZ Központi Bizottsága és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által — a megyei KISZ- bizottság, valamint a MÉSZÖV közreműködésével — rendezett találkozón hazánk iskolaszövetkezeteinek felnőtt és diákvezetői adtak randevút egymásnak, s vitatták meg a diákszövetkezeti mozgalom helyzetét, szerepét, feladatait. A találkozó ünnepélyes megnyitóján — melyet a nyíregyházi 110-es számú szakmunkásképző intézetben tartottak . Kerekréti Mihály, a KISZ Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának gazdaságpolitikai titkára tartott tájékoztatót a nyírségi iskolaszövetkezeti mozgalomról. Szabolcs-Szatmárban 1975-ben alakult meg az első iskolaszövetkezet, a nagyecsedi gimnáziumban. Ma már 60 általános és középiskolának van diákszövetkezete, több mint ötezres taglétszámmal. Valamennyi iskolaszövetkezet működtet saját üzletet, melyek a tanulóifjúság kereskedelmi ellátását dicséretes színvonalon végzik. Emellett növénytermesztéssel és kisállattenyésztéssel, gyógynövény- és hulladékgyűjtéssel, valamint könyvértékesítéssel is foglalkoznak a diákok. Az elért nyereséget kulturális és sportcélokra használják fel. Az országos találkozó második napján három előadást hallgatott meg a több mint száz iskolaszövetkezeti felnőtt és diákvezető. Elsőként dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ főtitkárhelyettese a diákszövetkezetek helyéről, szerepéről beszélt. Dr. Petrikás Árpád, a Kossuth Lajos Tudományegyetem nevelési tanszékének vezetője a szövetkezetek közösségformáló és nevelési módszereiről szólt. Pergel Zsuzsa, a KISZ Központi Bizottsága középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának titkárságvezető-helyettese a KISZ megújulási törekvéseiről, valamint a szövetség és a diákszövetkezetek kapcsolatáról tartott előadást. Az elhangzottakat külön beszélgetéseken vitatták meg a résztvevők. A felnőtt diákszövetkezeti vezetők az új jogszabályok helyes értelmezését, a piaci termelést, a gazdálkodási lehetőségeket, valamint a tevékenységi területek szélesítésének lehetőségeit beszélték meg. A diákvezetők szekcióülésén mindemellett téma volt a szövetkezeti önkormányzat működése és továbbfejlesztésének tennivalója is. A harmadik, befejező napon a résztvevők fórumon vehettek részt, ahol a KISZ Központi Bizottsága, a fogyasztási, az ipari és a mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium képviselői válaszoltak kérdéseikre. A résztvevők egyébként városnézésen megismerkedhettek a rendező Nyíregyházán val, amely jó házigazdának bizonyult. Esti szabadidejükben pedig kulturális programok között választhattak, a Móricz Zsigmond Színházban megtekinthették az Atyai ház című darabot, ott lehettek a színház művészeinek pódiumműsorán is. Táncház, videódiszkó, videofilm-vetítés, divatbemutató — vásárlással egybekötve —, valamint fakultatív sport- és uszodaprogram szintén lehetőséget adott a hasznos kikapcsolódásra. Harsány Béla Munkásőrök Az érdeklődés középpontjába mostanában kerülnek a munkásőrök. Megalakulásának harmincadik évfordulóját ünnepli az önkéntes testület. Olvasóink közül is bizonyára sokan ünnepelnek, vagy éppen ünnepeltek, hiszen több áfész, ipari szövetkezet és tsz bázisa valamelyik szabolcs-szatmári munkásőregységnek. Büszkén mondhatjuk, hogy a szabolcs-szatmári munkásőrök az elmúlt években, évtizedekben több országra szóló sikert értek el. A testület tagjai élenjárnak a termelésben, a közéleti munkában, a szövetkezeti mozgalomnak is előbbrevivői. Három évtizeddel ezelőtt, az újraéledő, újat akaró ország — és megye — polgárai közül sokan bizonytalankodtak, az alakuló munkásőrség tagjai azonban biztos kézzel fogtak fegyvert vívmányaink megőrzése és továbbfejlesztése érdekében. Roppant nehéz feladat volt ez akkor. E nehéz feladat teljesítői között sok-sok szövetkezeti dolgozó is volt. Többek közt a nagykállói Baloghy András, aki ebben az időben a tiszavasvári tsz elnöke volt. Elsők között lépett be a testületbe a fehérgyarmati fogyasztási szövetkezet egykori dolgozója, Veres János, a nagykállói áfész nyugdíjas elnöke, Széplaki Ferenc, fiatal volt még a testület, amikor vállalta a fegyveres szolgálatot Bojtos István, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának vezetője, munkásőrnek jelentkezett 1957 elején Lapos László is, a tiszaszalkai Búzakalász Tsz műszerésze. A felsorolás teljes. Tisztelettel korántsem emlékezünk azokra is, akik koruk, vagy betegségük miatt már leszereltek, vagy tartalékállományba vonultak. Közéjük tartozik a nyíregyházi Mrenkó János is, aki 1957 elején fizikai dolgozó volt a Ságvári Tsz-ben, azóta leszerelt, de mind a négy fiát beszervezte az önkéntes testületbe! Az ötvenes évek végén különösen nagy igénybevétellel járt a munkásőri szolgálat, az alapítók különösen megérdemlik a tiszteletet, a társadalom figyelmét. Az utánuk jövők, a mostani munkásőrök is fontos pártmegbízatást teljesítenek. Sokan közülük több megbízatást is vállaltak magukra. Megyénk szövetkezeteiben csaknem ötven munkásőr párttitkár, vagy az alapszervezetében szervező titkár. A nagyecsedi tsz egyik munkásőre például tanácstag. A porcsalmai tsz munkásőrei is alaposan kiveszik részüket a helyi politika alakításában. Sok munkásőrt középvezetői posztra állítottak, például Raska Bélát a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben. A januári egységgyűlésen különösen a nyíregyházi és a nyírbátori munkásőrök kerülnek az érdeklődés középpontjába. A nyíregyházi egység munkásőrei magas kollektív kitüntetést vehettek át, s e kitüntetés elnyeréséhez nagyban hozzájárultak a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet munkásőrei is. A nyírbátoriak januárban megkapták az Élenjáró Egység címet a velejáró serleggel. A nyírbátoriak sikeréhez egyebek közt hozzájárult Veress Bertalan, a Nyírbátori Építőipari Szövetkezet fizikai dolgozója is, aki szintén munkásőr. Az önkéntes fegyveres testület tagjai a januári egységgyűléseken nemcsak ünnepelnek, felidézik a történelmi időket, a feladatokról is szólnak majd. A jövőben még inkább feladatuk lesz a termelőmunka segítése, a személyes példamutatás. Mindkét fontos feladat teljesítésében számíthatunk rájuk. Nábrádi Lajos Veres József, a fehérgyarmati Zalka Máté Tsz dolgozója átveszi a kitüntetést Varga Lászlótól, az egység parancsnokától.