Szabolcs-Szatmári Szövetkezetek, 1988 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
I Megfelelni a piaci követelményeknek (Folytatás az 1. oldalról) Ágházi Gyula, a Nyíregyházi Nyírség Ruházati Ipari Szövetkezet elnöke: — Változatlan piaci feltételek mellett én nyolc százalékos tőkésexport-növekedést várok szövetkezeteinktől. Az elmúlt évben egyébként 41 millió forint volt az exportbevételünk. Szeretnénk bekerülni a bérklubba, s ennek egyik feltétele az exporttevékenység növelése. Ami a többi feltételt illeti, az szerintem teljesíthető. A nyolc százalék az eddigiektől jobb piaci tevékenységet, szervezettebb munkát követel tagjainktól, vezetőinktől. — Ha egyébként sikerül tervünk teljesítése, akkor 10 százalékos bérfejlesztésre lenne lehetőségünk. Ez azt jelentené, hogy elérnénk az egy főre jutó évi hatvanezer forintot! A tagság megérdemelné ezt, hiszen 1987-ben is tisztességes, becsületes munkát végzett. A tőkésexportot hárommillió forinttal teljesítettük túl. Az árbevételünk 46 millió, míg a nye agházi gyula reségünk 13 millió forint lett. — Az idén eredményben 10 milliót várunk, hiszen mások tettek a szabályozók. S remélem, menet közben újabb módosításra már nem kerül sor ... Hatékonyabb gazdálkodást Kálvin Imre, a Nyíregyházi Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat igazgatója. — A szabályozó- és az adórendszer változása minden korábbinál nehezebb feltételeket teremt a kereskedelem számára, így a vállalatunknak is. Ráadásu nekünk kétirányú a feladatunk, hiszen kis- és nagykereskedelmi tevékenységt végzünk. — Éppen ezért igen fontosnak tartom, hogy olyan árucikkeket kutassunk fel, amelyek érdeklik a vevőkeit —mindkét irányban —, nemcsak újdonságok,hanem főleg árvonatkozásban is .megfelelőiek, casaefog £ 9Óal>ec a jövedelmi viszonyokkal. — Ugyanez mondható el a határ menti és az áruház csereforgalomban behozot árukra is, hiszen nem biztos, hogy az addig kereset cikkeket a jövőben el tudjuk majd adni. — Mindezek ellenére én azt várom, hogy mind a kiskereskedelmi, mind pedig a nagykereskedelmi forgalmunk azonos lesz az 1987-essel. Tavaly 1,5 milliárd forint volt az árbevételünk. Az első fél évben lesz visszaesés de úgy érzem, a második fél évben tisztázódik majd a helyzet, s rendeződik a piac Legfeljebb 1—2 százalékos csökkenéssel számolunk. • Ahhoz, hogy megtartsuk forgalmunkat, szükség van a hatékonyság növelésére Rá leszünk kényszerítve a jobb Ezért létszámgazdálkodásra, átszervezéseket hajtunk végre a központi irányításban,ami érinti a kereskedelmi egységeket is. — Javítani akarjuk a tagszövetkezetek és a vállalatunk közötti érdekeltségi viszonyt is, a befektetett vagyon arányában történik majd a visszaosztás. Dolgozóink érdekeltségi rendszerét ugyancsak korszerűsítjük. Vállalatunk szemléletét pedig úgy alakítjuk, hogy a tiszta nyereség növelése tegyen az elsődleges, e legfontosabb. KÁLVIN nas 1988. január Szabó István látogatása December 10-én Szabolcs- Szatmárba látogatott Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Találkozott a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjaival, a társadalmi és érdekképviseleti szervek vezetőivel. A vendéget Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az 1987-es munkáról és az új év terveiről. Szabó István ellátogatott a ZÖLDÉRT nyíregyházi almatárolójába, ahol dr. Kovács István igazgató üdvözlő szavai után megtekintette a vállalat tevékenységét bemutató videofilmet, majd termékkiállításon tekinthette meg a ZÖLDÉRT árucikkeit. Az azt követő beszélgetésen szóba került az alma- és a burgonyatermelés és -értékesítés néhány fontos kérdése. A Politikai Bizottság tagja elismerően szólt ZÖLDÉRT eddigi munkájáról, és jövőbeni terveiről. Szabó István látogatását követően aktívaértekezletre került sor, ahol tájékoztatást adott a megyei pártbizottság testületi tagjainak, az élelmiszer-gazdasági üzemek vezetőinek és párttitkárainak az aktuális gazdasági és politikai kérdésekről. A MÉSZÖV elnökségének napirendjén Szövetkezeti lakáskarbantartás December 30-án ülést tartott Nyíregyházán a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöksége. A választott testület Nagy Miklós MÉSZÖV-elnök előterjesztésében megvitatta a megye fogyasztási szövetkezeteinek a kibontakozás időszakában adódó feladatait. Ez a téma egyébként legközelebb a megyei küldöttközgyűlés napirendjén is szerepel majd. Az elnökség ezután — Diczkó József elnök előterjesztésében — a nyíregyházi lakásszövetkezet karbantartási és felújítási tevékenységének helyzetét tárgyalta meg. A nyíregyházi lakásszövetkezet 15 éve foglalkozik lakóépületek karbantartásával, felújításával, illetve üzemeltetésével. A lakásállomány jelenleg — 280 épületben — megközelíti a hatezret. A fontos feladat ellátására a szövetkezet 57 tagú javító-karbantartó részleget hozott létre. Minden évben felmérik az épületeknél szükséges karbantartási és felújítási munkákat, bevonva a házbizottságokat. Ezt követően a listát a tagértekezlet elé terjesztik a jóváhagyásra. Sajnos, a tagok az indokolt munkáknak csak az egynegyedét hagyják jóvá, így az állagmegóvás korántsem biztonságos ... Az alapszabály szerint a karbantartásról és a felújításról a közgyűlésnek kell döntenie, ezért indokolt lenne, hogy a jog a jövőben az igazgatóság hatáskörébe kerüljön. A szövetkezet az áldatlan állapoton úgy próbál segíteni, hogy javasolja a tagoknak az átalánydíjas javítás széles körű bevezetését. felvonók és a szellőzőberendezések karbantartása ilyen formában történik, mára kedvező a tapasztalat. Csakhogy, a költségnövekedésre hivatkozva, eddig ezt is elvetette a tagság ... Az épületek karbantartásánál a legtöbb gondot egyébként a lépcsőházi világítás, a tetőbeázások és kaputelefon-meghibásodások a okozzák. A beázásokat megszüntetni csak felújítással lehet, és a korszerű technológia alkalmazásához — meglévő felújítási alap mellé — az épületek többségénél hitelt kellene felvenni. A közgyűlések sajnos ezt sem támogatják, mivel csak a felső szinten lakóknak gond ez...! Ettől függetlenül a felújításokat megkezdte a szövetkezet részlege. A dolgozókat kiképezték erre a munkára, így önköltséges alapon, négyzetméterenként 1200 forintért tudják elvégezni a tetőfelújítást. Megkezdődött a korábban épült házak külső homlokzatfelújítása is. Több épületnél, már hőszigetelt vakolattal készült, s ehhez állami dotációt is igénybe vettek, könnyítve a tagok kiadásain. A részleg a 280 lakóépület felújítási munkáit folyamatosan végzi. A tevékenység a legutóbbi években jelentősen javult. A felújítást egyébként a bejelentett hibák gyors elhárítása után végzik. A gyors munkához CB- rádió, több gép és egy műhelykocsi áll rendelkezésre. Az egy dolgozóra jutó termelési érték meghaladja a 30 ezer forintot. Az elnökség megállapította: a szövetkezet karbantartási és felújítási tevékenysége alkalmas arra, hogy az épületek folyamatos és tervszerű karbantartását ellássa. Sőt, megrendelés esetén megye többi szövetkezeténél a is eleget tudnak tenni az ilyen irányú feladatoknak. Fejleszteni a szolgáltatási tevékenységet Endresz Miklós, a Nyíregyházi ELITÁSZ Kisszövetkezet elnöke: — Bízom abban, hogy dolgozóink maradéktalanul teljesítik a kibontakozási és stabilizációs programból adódó feladatokat. A nehezebb körülmények között is eredményesen gazdálkodunk majd, jobb munkával megtartjuk jövedelemtermelő képességét kisszövetkezetünknek. Az elmúlt 1987-es évben egyébként közel 41 millió forintos árbevételt értünk el. Az egy évvel korábbitól hárommillióval lett nagyobb a bevételünk, mindezt változatlam létszámmal teljesítettük, a hatékonyság tehát javult. A nyereségünk forint volt,csaknem ötmillió . A termelékenységet az Új évben tovább szeretnénk fokozni. A megrendelések pontos teljesítésére nagy gondot fordítunk. Tevékenységünket, szolgáltatáspontont fejleszteni akarjuk. Mindezzel versenyképességűink megtartása, javítása a célunk. — Kicsi szövetkezetünnk kollektíváját képesnek tartom nála, hogy megfeleljenek a magasabb igényeknek. Szaktudásuk, szorgalmuk, megújulási készségük alkalmas arra, hogy hosszú távon eredményessé, fejlődőképessé váljon szövetkezetünk. Bagoly Dániel ENDRESZ MIKLÓS Egymillió értékben nyeremény a kistermelőknek Az elmúlt évi nyereségéből közel 25 millió forintot adott át a Szabolcs-Szatmár megyei ZÖLDÉRT Vállalat azoknak a termelőszövetkezeteknek és áfészeknek, amelyek zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek a ZÖLDÉRT- nek. Ekkor vetődött fel: a kistermelőknek is juttatni kellene a nyereségből, hiszen ők ugyancsak jelentős mennyiségű árut adnak el a vállalatnak. Az ötletet tett követte, s az idén mér több kistermelő kapott juttatást a ZÖLDÉRT nyereségéből. több ezer kistermelővel Mivel áll kapcsolatban a vállalat, s ez óriási adminisztrációt jelentene, úgy döntöttek, a leadott áru után sorsjegyet kapnak a kistermelők, s azzal különféle dolgokat nyerhetnek. Az akció az egressel indult, aztán a meggy, a cseresznye, majd az uborka, és végül az alma következett. Egy meghatározott mennyiségű áru után kaptak sorsjegyet a kistermelők. Pontosan 83 ezer 837 sorsjegy talált gazdára, s azokra közel egymillió forint értékű nyereménytárgyat sorsoltak ki. Volt, aki 50 ezer forintos betétkönyvet lakásnyereménymezőgazdasági nyert, mások kisgépeket kaptak, s volt a nyeremények között vásárlási utalvány is — szép számmal. A fődíjat az almára ajánlották fel: egy kis Polski volt a nyeremény. A szerencse Takács Zoltán, Anarcs, Ady Endre u. 24. szám alatti lakosnak kedvezett. A 67 éves tsz-nyugdíjas ezer öles gyümölcsöséből 83 mázsa export minőségű almát adott át a ZÖLDÉRT anarcsi felvásárlótelepén. A nyeremények egyébként jelentősen növelték a kistermelők értékesítési kedvét. Az egy évvel korábbitól — a rendkívül rossz időjárás ellenére is — több egrest, meggyet, cseresznyét, uborkát és almát adtak át a ZÖLDÉRT-nek. Uborkából például 44 százalékkal nagyobb volt a leadott mennyiség az 1986-osnál, összesen 8800 tonna került a felvásárlótelepekre. A kistermelők természetesen az idén is részesülnek majd a ZÖLDÉRT nyereségéből. Lehet, hogy marad a sorsjegyes rendszer, vagy esetleg más, jobb visszatérítési lehetőséget ötlenek ki a ZÖLDÉRT-nél. A felvásárlási szezon beindulásáig mindenesetre még van idő. Persze, nem csak nyereménytárgyakat kapnak a kistermelők, hanem a gyümölcstelepítéseknél is számíthatnak a ZÖLDÉRT-re. Képünkön Bajnay Zsigmond, a ZÖLDÉRT vállalat igaaratóhelyettese (balról) átadja a főnyereményt, a kis Patakit Takács Zoltán anarcsi kistermelőnek. Hadüzenet az alkoholnak...! A közelmúltban Fehérgyarmaton ülésezett a Területi Alkoholizmus Elleni Bizottság. A Fehérgyarmati Építőipari, Szakipari és Szolgáltatóipari Szövetkezet elnöke a sajátos körülmények között, nehéz fizikai munkát végző dolgozókhoz szólt. Sikerült meggyőzni a szövetkezetieket, hogy a háziünnepségeken, névnapokon, születésnapokon szeszmentesen köszöntsék egymást. Minden termelésirányító, minden hónapban az általa irányított dolgozók ötödét köteles megszondázni, s az eredményről jegyzőkönyv kerül a szövetkezeti alkoholellenes bizottsághoz. Akinél a szonda meghatározott értéket, vagy attól többet mutat, anyagi jellegű, visszatartó hatású bírságban részesül. A dolgozók, ezt tudva, sokkal jobban ügyelnek magukra. Ezt mutatja, hogy 1986- ban 16, a múlt évben már csak 12 esetben kellett eljárni az italosság miatt. A mértéktelen alkoholfogyasztók felkutatásának tapasztalatairól a Családsegítő Központ vezetője számolt be. A városban 87 olyan italozó személy van, aki mértéktelen alkoholfogyasztása miatt már valamilyen formában összeütközésbe került a törvénnyel. Többségük férfi, tíz családban viszont a férj és a feleség is alkoholista. Alkoholelvonó kezelésen 39-en voltak. Komoly gond munkahelyi foglalkoztatásuk, illetve a család. Jelenleg az intézet 11 ilyen családot gondoz, üzent hadat az alkoholnak...! Kambodzsai delegáció az ipari szövetkezetekben volt Chan Ven, a Kambodzsai Országépítési és Védelmi Egységfront elnökhelyettese, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának főtitkára, Tim In, a front egyik megyei bizottságának elnöke, és Pheng Konten Borei front nemzetközi főosztályának munkatársa. A delegációt a KISZÖV székházában Pétervári József, az Ipari Szövetkeztek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöke tájékoztatta a nyírségi ipari szövetkezetek munkájáról, eredményeiről, gondjairól és terveiről. A program ezután Nyírbátorban folytatódott, ahol a ■“ruhaipari szövetkezet munkájával ismerkedtek a kambodzsai vendégek, majd Nyírség Ruházati Ipari Szövetkezet látta vendégül a delegációt. December 15-én kambodzsai népfront-delegációt láttak vendégül ipari szövetkezeteink. A delegáció tagja