Szabolcs-Szatmár-Beregi Szövetkezetek, 1992 (2. évfolyam, 1. szám)
1992-01-01 / 1. szám
r lapszélen Végre, egyenesben? Nagyon reméljük, hogy az alcímben található kérdőjel elmarad, s tényleg egyenesbe kerül lapunk. Azaz a sokat — joggal — bírált megjelenési nehézségek végleg elmaradnak, s a jövőben minden hónap 20-ig eljut a Szabolcs- Szatmár-Beregi Szövetkezetek az Olvasókhoz. Ígérjük, pótoljuk a tavaly elmaradt számokat is, hat oldal helyett néhányszor nagyobb terjedelemben jelenik majd meg lapunk. Például így van ez a mostani, első idei számunk esetében is. Sőt, ha az új szövetkezeti törvényt kihirdetik, pluszkiadásban jelentetjük azt meg — a szakemberek eligazítást segítő magyarázataival együtt. Terveinkről még annyit: szeretnénk Olvasóink igényeinek maximálisan megfelelni, s ezért a jövőben is számítunk ötletadó leveleikre, telefonjaikra, sőt örömmel vesszük — csakúgy, mint eddig — személyes megkeresésüket is. „Szórakozás” a termelővel... Maradjunk még Olvasóinknál. Sokan fordultak hozzánk, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlásánál előforduló anomáliákat szóvá tegyék — lapunkon keresztül. A legtöbben az átvett termékek árának késedelmes kifizetését tették szóvá. Azt, hogy akad olyan konzervgyár, amelyik még most sem fizetett, vagy árut adott cserébe tartozásáért az ÁFÉSZ- nek, s a szövetkezetnek azt előbb még el kell adnia, hogy pénzhez jusson. Tény: ideje lenne ezen az áldatlan állapoton változtatni. Jó lenne, ha az illetékesek nem felejtenék: a termelő nagy pénzt fektet be tavasszal, nyáron, hogy ősszel majd visszakapja azt, remélhetőleg tisztességes haszonnal. Megveszi a vetőmagot, a növényvédő szereket, s gondozza a növényt, és pénzt majd hónapok múlva lát, ha lát... Félő, hogy egyszer megunják a termelők a velük való „szórakozást”, s akkor nem lesz mit felvásárolni... Dolgozói tulajdont! Jó néhány Olvasónk a tulajdonváltás miatt ragadott tollat, ők előre félnek attól, hogy az átalakulásnál hátrányt szenvednek, a munkájuk révén felhalmozódott vagyonból nekik semmi nem jut. Javasolják: kapjanak tulajdonrészt a dolgozók! Tőkéjükkel — ha nem nagy összegről van is szó — beszállhassanak. S kapjanak hozzá egyfajta „ingyentőkét” a vagyonból, pluszként. Kárpótlásul azért, hogy évekig igen kevés fizetésért dolgoztak. Ehhez aligha kell kommentárt fűznünk. Talán annyit: lapunk első oldalán írunk a Kelet-Coop átalakulásáról, melynek isorán a dolgozók tulajdonhoz jutnak. Érdemes lenne másutt is követni ezt a jó példát. (bd) V_________________/ 1992. JANUÁR Jubileum Fehérgyarmaton Kitatarozva, megszépítve ünnepelhette negyedszázados jubileumát a Fehérgyarmati ÁFÉSZ Ruházati Áruháza. Balogh Zsigmond igazgatónak és munkatársainak szeptembertől december végéig nem volt egy szabad percük, kereskedelmi rendezvényt kereskedelmi rendezvény után tartottak. Csak néhányat emelünk ki a sok-sok közül. Szeptemberben minden csütörtök délután, minden osztályon három,három terméket 30 százalékos árkedvezménnyel kínáltak. Októberben minden pénteken csörgött az óra a pénztárnál, és a szerencsés vásárló visszakapta a pénzét. Volt 40 százalékos árkedvezményű Jubileumi Vásár. Aztán divatbemutató az áruház előtt. Az ezer forint felett vásárlók sorsjegyet kaptak, és értékes nyereményeket nyerhettek. Még egy októberi esemény: 5-én ünnepi tanácskozáson értékelték a dolgozók munkáját és a legeredményesebbek jutalomban részesültek. A nyitás óta az áruházban dolgozók huszonötezer, a nyugdíjasok húszezer, a 15 éve ott dolgozók pedig tizenötezer forintot vehettek fel. Ez összesen 22 embert érintett. Novemberben a szövetkezet nyugdíjasainak rendeztek engedményes vásárt. Utána egy hétig bárki olcsóbban vásárolhatott a kijelölt árukból. Decemberben pedig a karácsonyi vásár, 30—40 százalékos engedményekkel. A divatosztályon mindig sokan vannak Lakástextiliák, függönyök, takarók, méteráruk ... A cipőosztályon gazdag a választék I Hat frfSZ-szel lej Terméktanács Megyénk tejgazdasági vertikumának résztvevői — az Agrárkamara koordinációjával — elsőként határozták el, hogy a versenyfeltételek megőrzése mellett, egymással konszenzusra törekedve, saját maguk formálják feltételrendszerüket. Az adott jogi keretek között szabályozottabbá teszik e termék piacát. A cél elérése érdekében alakították meg november 6-án Nyíregyházán a megyei Tej Terméktanácsot. A tanácsban van képviselete a „termékpálya" minden részvevőjének. Termelőnek, feldolgozónak, kereskedőnek és fogyasztónak egyaránt. A Tej Terméktanács feladatául határozta meg a többi között a piaci folyamatok figyelemmel kísérését, elemzését, előrejelzések készítését — a döntések megalapozásához, az információs rendszer működtetéséhez. Törekednek majd a tejtermelés, a feldolgozás és az értékesítés összhangjának megteremtésére. Szorgalmazzák a minőség javítását. Megvitatják a termékértékesítési szerződések ajánlott feltételeit. Szükség szerint irányárak kidolgozásával, meghirdetésével, működtetésével segítik az indokolatlan áringadozások elkerülését. Az ügyrendi kérdésekben elfogadta a tanács, hogy nyitott szervezetként működik, a tagfelvételt önkéntességi alapon, írásban kell kérni. A tanács irányító szervezetébe, az elnökségbe a termelők hét, a feldolgozók négy, a kereskedők három, a fogyasztói érdekvédelem pedig egy teljes jogú tagot delegált. A delegált tagok számától függetlenül az érdekcsoportokat döntéshozatalkor 1 — 1 szavazati arány illeti meg. Vita közepette, de egyértelműen elfogadta a testület, hogy a tanács döntései az általa létrehozott megállapodáskor kötelező érvényűek a tagokra nézve és kötelesek a tagok e döntések alapján eljárni. Az elfogadott ügyrend szerint a kereskedelem három tag delegálására kapott lehetőséget, így a — ma még — állami és szövetkezeti kereskedelmi szervezeteik egy taggal vesznek részt a tanács munkájában. Eddig hat ÁFÉSZ jelezte, hogy a tanács tagja kíván lenni. Képviseletükkel Gulyás Ferencet, a Nagyhalászi ÁFÉSZ igazgatósági elnökét bízták meg, aki az ügyrenddel, a működéssel kapcsolatos véleményét kifejtette az alakuló ülésen. Holló Jánosné Nagyecsediek Tokajban Kihelyezett ülést tartott Tokajban a Nagyecsedi ÁFÉSZ igazgatósága. A tanácskozás tulajdonképpen egy kétnapos kirándulás programja volt, az igazgatósági tagok éves munkáját így (is) ismerte el a szövetkezet. A Tokaj Hotel különtermében tartott ülésen a jövőről, a szövetkezeti mozgalom megújításáról, a várható új törvényből adódó feladatokról esett szó. Nem volt más téma az esti beszélgetéseken sem, azzal különbséggel, hogy azokon megaszólaltak a hivatalos tanácskozáson szót nem kapottak is. Azaz mindenki elmondta véleményét. Tokajban, Sárospatakon és környékén sok nevezetesség is várta az igazgatósági tagokat. A szervezett programban megtekintették a várat, a műemléki templomot, a Rákóczi-pincét és sorolhatnánk még. Mindez alkalmas volt arra, hogy még jobban összehozza a testületet.