Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2009 (44. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 3. szám

Hóhérpallos a nyíregyházi Jósa András Múzeumban penge 85-90 cm. A penge vastagsága a hegy tájékán 4-5 mm, a markolatnál 10 mm is lehet. Szélessége 4,5-7 cm, s a hegy felé általában keskenyedik. A pengét mindkét oldalon teljes hosszúságban ki szokták élezni. Találunk rajtuk vércsa­tornát, s feltűnő a pengék hegyének kialakítása: iveit vagy négyszögletes, s csak igen ritkán hegyes. A markolat hossza a markolatgombbal együtt 21-22 cm, s többnyire egyszerű, kereszt formájú. Szinte minden pengén található különféle technikákkal készült ábrázolás, így bitófa, kerék, bibliai személyek, jelenetek, fel­iratok. A pallost fából készült, fekete bőrrel borított hüvelyben tartották, amelyet esetenként fémveretek borítottak. A pallost a hóhér a bírótól kapta, s leköszönése után magával vihette, otthon tartotta. Egyes helyeken a hóhér csak a kivégzés idejére kapta meg a pallost. Gyak­ran saját pallosa is volt. Mivel a foglalkozás a családban általában öröklődött, így ugyanez történt a kivégzőeszközzel is. A még nem használt pallos neve szűzpallos volt. Általános szokás volt, hogy csak 99 alkalommal lehetett használni, s csak hosszú idő múlva lehetett újra elővenni, máshol pedig el kellett rejteni, ásni.25 A Jósa András Múzeumban őrzött pallos formája, kialakítása megfelel a fent leírtaknak, de méreteit tekintve a kisebbek közé tartozik. Figyelemreméltó ugyan­akkor, hogy súlya alapján a nehezebb példányok közé sorolható. A pengéjén lévő motívumok gyakori ábrázolások a hóhérpallosokon. A bitó, a kerék (ld. kerékbe­törés) a büntetőbíráskodás jelképei, s egyben a hóhér munkaeszközei.26 Ezek az eszközök már igen korán feltűnnek az oklevelekben, s szorosan kapcsolódnak a 3. A palloshüvely fényképe 4. A palloshüvely rajza 25. Pandula, 1987. 74-80., Pandula, 2006. 293-299., Temesváry, 1970. 43. 26. Pandula, 1987. 77., Pandula, 2006., 296. 381

Next