Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2009 (44. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3. szám
380 Jakab Attila átmérőjű kerek lyuk. A hüvely alsó részén a pántverettel megegyező díszítésű, 7 cm széles saruveret található. Ezt azonban nem fűrészfog, hanem bekarcolt vonalak tagolják. A saruveret a hüvely alját is teljesen befedi. A két veretet mindkét oldalon egy-egy keskeny, 25,5 cm hosszú, 0,8 cm széles élveret köti össze, melyeket csak felső részükön díszít bekarcolt vonal. Az egyik eltörött élveretet utólag szegecselték össze. Közvetlenül a saruveret felett egy 7 cm magas, íves, nagyjából H alakú rátét díszíti, melynek középső részéből alul-felül kinyúlik egy-egy kisebb díszítőtag. A rátétek közül az egyiknek a szára törött. A hüvely hátsó része díszítetlen, kivéve a pántveret hátulját, melyen egy vonalkötegből álló bekarcolt geometrikus díszítés látható. (3-4. kép) Érdemes egy pillantást vetnünk a pallosok általános jellemzőire, valamint arra, hogyan illeszkedik bele az itt leírt darab az általános képbe. A tárgytípussal Magyarországon Temesváry Ferenc és Pandula Attila foglakozott, az alábbiakban az ő munkásságukra támaszkodom. A hóhérpallosok a nyugati típusú, hosszú egyenes kardból fejlődtek ki. Alakjuk a XV. századra nyerte el jellegzetes formáját. Magyarországon ezt „törvényes pallosnak” (gladius iustitiae) nevezték. Célszerűségi okokból formájuk meglehetősen egységes képet mutat, s hosszú időn keresztül (a XV. századtól a XIX. század elejéig) nem is változott. Éppen ezért az egyes darabok datálása - évszám híján - meglehetősen nehéz. Funkciójukból fakadóan igen nehezek; átlagos súlyuk 1,7-2,3 kg. Jellemző rájuk a hosszú, egyenes, igen széles, sima, kétélű penge. Átlagos hosszuk 105-115 cm, ezen belül a 1. kép: A hóhérpallos fényképe 2. A hóhérpallos rajza