Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2010 (45. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám
Elek Andrásné-Komiszár Dénes A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény régi arcképcsarnoka A Felső-Tisza-vidékén 1948-ig (az államosításig) öt nagyobb és három kisebb vízszabályozó társulat működött, úgymint a Bereg megyei Vízszabályozó és Árvízmentesítő Társulat (1846), Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat (1846), Nyírvíz Szabályozó Társulat (1879), Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat (1894), Tisza-Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat (1914). 1921-ben - Trianon után - a volt Szatmárnémeti Folyammérnöki Hivatal területének Magyarországon maradt részén Nyíregyháza székhellyel új hivatalt létesítettek Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal megnevezéssel. Vízgazdálkodási Körzetek, Kultúrmérnöki és Belvízrendezési Hivatalok, Folyammérnöki Kirendeltségek alakultak, melyek 1953-ig a Vízügyi Igazgatóságok létrejöttéig működtek. 1953. október 1-jén a Minisztertanács a vízügyi feladatok egységes irányítása érdekében létrehozta az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, mely közvetlenül a Minisztertanácsnak lett alárendelve. Az országban először tizenegy, később tizenkét vízügyi igazgatóságot szerveztek. Ezzel párhuzamosan, ugyancsak 1953. október 1-jén alakult meg a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság - az Árvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal és a Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal összevonása kapcsán. Székhelye Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotában volt. Első igazgató-főmérnöke Zboray Károly. 1955-ben alakultak meg a szakaszmérnökségek. Kezdetben hat, a későbbiekben három szakaszmérnökség a központban, hat osztály és egy önálló csoport, valamint a gépüzem működött. Első lépésként megkezdték a meglévő szivattyútelepek felújítását, és a belvízcsatornákat 3 kategóriába sorolták. 1959-ben az Igazgatóság megnevezése „Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságára változott. A ’60-as évek igen jelentősek voltak az Igazgatóság életében. Felépült a székház, és a Nyírvíz-palotából a műszaki állomány átköltözött. Megjelent a Felső-Tisza Híradó, 1962-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájegységi múzeumok létesítését rendelte el. A Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság vezetése azonnal reagált, és megkezdődött a Történeti Gyűjtemény kialakítása; a Nyírvíz-palotában létrehoztak egy „múzeumi szobát”. Összegyűjtötték a Nyírvíz-palota padlásán tárolt társulati elnökök, igazgatók - még megmaradt - festett portréit, és ezeket restauráltatták.