Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2019 (54. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 3. szám

26 Végh Balázs Béla A magyar irodalom erdélyi újjászervezésében fontos szerepet vállalt a könyvki­adás. A korábban vezető szerepet betöltő Kriterion Könyvkiadó mind mennyiségi mind minőségi szempontból háttérbe szorul, a magyar nyelvű könyvkiadásban je­lentős részt vállaló kolozsvári Dacia Könyvkiadó megszűnik. Viszont új könyvműhe­lyek jelennek meg Erdélyben. Ilyen a Dávid Gyula vezette Polis Könyvkiadó, amely egyaránt odafigyel a klasszikusokra és a kortársakra is. A Remekírók Diákkönyvtára című sorozata leginkább az iskolai irodalomoktatásnak nyújtott nélkülözhetetlen se­gítséget azzal, hogy megjelentette Vörösmarty Mihály, Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Csokonai Vitéz Mihály, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor, Bánffy Miklós, Kós Károly, Németh László műveit, ill. összeállítást tesz közé A reneszánsz gondolkodói, A magyar felvilágosodás és a Fél évszázad magyar költői címmel. A Korunk könyvkiadói vállalkozása, az Ariadné Könyvek sorozata a folyóirat profiljának megfelelő irodalmi és társadalmi esszéknek biztosít megjelenési fórumot. Szerzői leginkább a folyóirat mun­katársai közül kerülnek ki: Orbán Gyöngyi, Gábor Csilla, Tánczos Vilmos, Egyed Péter, Borcsa János, Demény Péter, Hajdú Farkas Zoltán, Keszeg Vilmos, Gömöri György, Balázs Imre József, Egyed Emese, Boka László és mások. Új kiadónak számít a kolozsvári Koinónia Kiadó Visky András irányításával. Könyveivel az erdélyi magyar szellemi élet kevésbé vizsgált szeleteire figyel: egyházi és világi kérdések összefüggései­re, korunk filozófiájára és etikájára, emellett emlékezetesek gyermekkönyvei is. A Ko­runkhoz hasonló megjelenéspolitikát gyakorol a marosvásárhelyi Látó című folyóirat, a köré szerveződő Mentor Könyvkiadó 1992 óta sorra jelenteti meg a munkatársak könyveit, de az erdélyi irodalom klasszikusairól sem feledkezik meg. Külön sorozatot indít Wass Albert számára, újra kiadva prózaíró teljes életművét. Számottevő könyv­kiadók alakulnak regionális szinten is. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen több sikeres kiadó működik egyszerre. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó 1993-ban alakult Csíkszeredában a budapesti Akadémiai Kiadó erdélyi társkiadójaként. Profilja felöle­li az erdélyi könyvtermés szinte minden területét. Jelentősebb sorozatai: Bibliotheca Transsylvanica, Nobile Officium, Kis­­ Könyv, Nagyapó mesefája, Mesevonat, Műterem, Erdély hegyei, Barangolás a Székelyföldön. A Bookart Kiadót 2004-ben alapította Haj­dú Áron azzal a céllal, hogy a könyvkiadás legnemesebb hagyományait követve izgal­mas, igényes kivitelű, friss szellemiségű könyveket jelentessen meg. 2013-ban Har­gita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár címmel százkötetesre tervezett könyvsorozatot indított. A sorozat igényes kivitelű, egységes arculatú. Az utóbbi évtizedek egyik legemlékezetesebb kiadói vállalkozása. Nem hagyható ki a felsorolásból az erdélyi magyar könyvkiadás két monumen­tálisnak mondható teljesítménye: Az erdélyi magyar szótörténeti tár és a Romániai magyar irodalmi lexikon. A Szótörténeti Tár a 16—19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének a gyűjteménye. Az anyagot — mintegy másfélmillió adatot — Szabó T. Attila gyűjtötte össze a legkülönbözőbb történelmi forrásokból: birtok- és szolgá­lat-összeírások, végrendeletek, osztálylevelek, kelengye- és tárgylajstromok, csere- és adásvételi iratok, nyugták, költségjegyzékek, körlevelek, egyházlátogatási, törvényke­zési, valamint városi, falusi meg széki jegyzőkönyvek, anyakönyvek, jobbágykezes le­­velek, naplók, levelek, emlékiratok. Ő volt az első hét kötet főszerkesztője is; halála

Next