Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2022 (57. évfolyam, 2-4. szám)

2022 / 3. szám

42 Karádi Zsolt II. Nagy Endre (is) a magyar irodalom csaknem elfeledett alkotói közé tartozik. Kor­társainak egy része, s a róla valamit tudó utókor ítélkezői is többnyire a pesti kabaré atyjaként emlegetik. Kétségtelen, hogy életének jelentős hányadában különböző ki­­sebb-nagyobb színpadokon volt konferanszié. Ugyanakkor rengeteget írt: megjelent műveinek tekintélyes része regény, novella, tárca és színdarab. A nagyszőlősi születésű, 1877 és 1938 között élt Nagy Endre — mint azt az Egy város regényében megírta — Nagyváradon kötött barátságot Ady Endrével és Bíró Lajossal. Eredetileg színésznek készült, családja ellenben mérnököt szeretett volna belőle faragni. Pesten egy évig jogásznak tanult, később azonban váradi jogi akadémián folytatta tanulmányait. Jókai hatása alatt írni kezdett. Váradon lett újságíró, Halász Lajos szerződtette a Szabadság­hoz. Pályájának következő állomása Budapest, ahol a Magyar Szó, a Vasárnapi Újság, a Pesti Napló, s az Új Idők közölte munkáit. 1908-ban megalapította a Modern Szín­padot, az első magyar igényes műsorral jelentkező kabarét. Az 1913-ig az Andrássy út 69. alatt működő intézmény hamarosan irodalmi szintű műsorokkal lépett a közön­ség elé: olyan szerzők munkái hangoztak el itt, mint Csokonai Vitéz Mihály, Tinódi Lantos Sebestyén és Petőfi Sándor, illetve Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kiss József, Heltai Jenő, Ignotus, Gábor Andor, Somlyó Zoltán, Szép Ernő , Lányi Viktor, Szirmai Albert, Reinitz Béla és Zerkovitz Béla megzenésítésében. 1909. március 4-én itt hangoztak el először Reinitz Béla Ady dalai.­ Nagy Endre irányítása alatt a színház nagy hatású társadalomkritikai fórummá vált. Erre utal Ady 1912 nyarán keletkezett cikke, amelyben így ír: „Szinte jóleső, hogy van egy hely még, ahol a komiszságokat valóban komiszságoknak merik látni és bélyegezni, egy kis színpadi fórum, mely fölér egy ál-parlamenttel.”­ Nagy Endre 1913-ban egy esztendőre családostul Párizsba költözött. A kabaréból korábban annyi pénzt keresett, hogy itt hét szobás lakást tudott bérelni; gyerme­kei francia iskolába jártak. Ő azonban - mint ezt a Párizs, 1913 című regényében megfogalmazta - mégsem boldog. Örökké és menthetetlenül idegennek érzi magát a Diadalív árnyékában.10 Amikor kitört az első világháború, önkéntesnek jelentkezett a frontra... Hazatérve onnan előbb Az Est, majd a Budapesti Hírlap újságírója lett. A színházhoz sem lett hűtlen: 1921-től a Gresham, 1923-től a Pesti Kabaré igazgatójaként konferált rendületlenül. 1924 és 1929 között a Terézkörúti Színpad társigazgatója volt. Móriczcal való jó kapcsolata a húszas években válik közelivé, majd akkor lesz egyre közvetlenebb, amikor az író - Osvát öngyilkossága után - Babitscsal közösen jegyzi a Nyugatot. Nagy 1924-ben portrét közölt a folyóiratban Móriczról, akinek külsejét és 8 Bános Tibor: A pesti kabaré. In: Magyar Színháztörténet 1873-1920. Szerk. Gajdó Tamás. Budapest, 2001. Magyar Könyvklub - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 667-668. 9 Ady Endre: Nagy Endre fóruma, Nyugat, 1912. 15. sz. https://epa.oszk.hu/00000/00022/00109/03504.htm. (Letöltés: 2022. június 30.) Újraközölve: Ady Endre összes prózai művei. Újságcikkek, tanulmányok X. S. a. r.: Láng József és Vezér Erzsébet. Budapest, 1973. Akadémiai Kiadó, 198­­10 Nagy Endre: Párizs, 1913. In: N. E.: Várad — Pest — Párizs. Budapest, 1958. Szépirodalmi, 465-468.

Next