Szabolcsi Építők, 1967 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Hét és félmillió forint géppark fejlesztésre Új földmunkagépek — Nagykapacitású hőlégfúvók Szocializmust építő tevékeny­ségünkben, és különösképpen a harmadik ötéves terv során, az új gazdasági mechanizmusban nagy jelentősége van az építő­ipari munkának. Ezt a IX. Az ÉM. Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat 1966- os feladatait sikerrel oldotta meg. Bizonyítja ezt a terv je­lentős túlteljesítése és nem ke­vésbé az, hogy a terv túltelje­sítés mellett nagy összegű bér­megtakarítást értek el. Ebben az évben a vállalat tovább lép. A terv a tavalyi tényleges tel­jesítéshez viszonyítva 60 millió forinttal növekszik, vagyis 480 millió forint körül lesz. A nö­vekedésnél elsősorban a mun­ka termelékenységének fokozá­sa a döntő. Nem lehet figyel­men kívül hagyni azonban azt sem, hogy ehhez növelni kell az építőipari kapacitást, masszá­­val új és modern építőipari gépeket kell üzembe állítani. Zsirkó Imrével a gépesítési osztály vezetőjével ismerve a vállalat idei és elkövetkező évi feladatait arról beszélgettünk, hogy milyen új gépeket kap a vállalat, ezeknek a gépeknek a segítségével­­ [UNK] miként valósítható meg a gyorsabb, korszerűbb építőipari munka. Jó, hogy az eddigi gyakorla­toktól eltérően a vállalat fel­ügyeleti hatóságától idejében A vállalatnál a gépesítés az elmúlt években ugrásszerűen nőtt és a továbbiakban is ha­sonló lesz az ütem. Nem meg­oldott és a jelek szerint nem is lesz megoldva azonban a be­szerzett és kapott nagy gépek mozgatása, szállítása. A gépe­sítési osztály igényelt ugyan szállítóeszközöket, de a vissza­igazolás ezekkel kapcsolatban nem tartalmaz semmi biztatót. A nagy teljesítményű vontatók­ra pedig a vállalatnak igen­igen nagy szüksége lenne. Egy jellemző példa, hogy a meglévő hat törpe önszerelő toronydaru lényeges szétszerelés nélkül tengellyel szállítható, de ezt csak részben lehet megtenni, hiszen a hosszabb vontatásra nincs megfelelő vontató. Ezek szerint a vállalat a továbbiak­ban is kénytelen lesz a régi rossz módszerhez folyamodni, ahhoz, hogy a monstrum gépe­ket — mert önjáróak­­— ön­erővel juttassák el egyik épít­kezési helyről a másikra. Ez a sajáterős mozgatás azonban igen költséges, elsősorban azért, mert ezeknek a gépeknek futó hajtóműveit nem száz-kétszáz kilométeres utak megtételére pártkongresszus is mélyreható­an elemezte, állást foglalt amel­lett, hogy gyorsítani és korsze­rűsíteni kell a különböző léte­sítmények építését, kivitelezé­sét, megkapta erre az évre a gépi beruházásra vonatkozó keretet. A vállalat az elmúlt három év­­ben évenként hat-hétmillió fo­rint erejéig fejlesztette gép­parkját. Az idei gépfejlesztés hétmillió-n­égyszázezer forint­ értékű. Ebből az összegből el­sősorban a földmunka gépi ka­pacitását növelik. A földmunka gépesítése szovjet gyártmányú kotrórakodókkal, nagy teljesít­ményű földtolóval bővül. A vállalat legnagyobb prob­lémája azonban, hogy rendel­kezik ugyan 16 dömperrel, de­ ezek már elavultak, felújításra, átalakításra szorulnának. Igényt új dömperekre benyújtottak, de kérdéses, hogy a kért 13­­ köb­méteres nagy dömperekből kap­nak-e egyáltalán. Ellenben lé­nyegesen javul majd a mun­kahelyeken belüli­­ szállítás. Elő­re láthatólag a vállalat 10 da­rab egy köbméteres, lengyel gyártmányú szállítótargoncát kap. Ez­­ lényegesen meggyorsít­ja majd a nagyobb volumenű és nagy­ kiterjedésű építkezé­seknél a különböző anyagok szállítását­ konstruálták, hanem csak arra, hogy a munkahelyeken mozog­janak. Van az önerős mozga­tásnak egy másik szépséghibá­ja is: a gépek egyik helyről a másikra csak 5—6 kilométeres sebességgel tudnak eljutni. Ez rengeteg időkiesést,­­a munka hátráltatását jelenti.­­Nem kö­zömbös az sem, hogy a saját­erős mozgatásnál a futó és haj­tóművek gyorsabban kopnak, ezeknek kicserélése és felújítá­sa igen költséges. A gondok és problémák mel­lett azonban nem lehet lebe­csülni a vállalat gépfejleszté­sét. Ez ténylegesen korszerűsíti av munkát. Vegyük figyelembe például, hogy igen komoly mér­tékben fejlődik a téliesítés le­hetősége. Két évvel ezelőtt a téliesítésnek szinte alig volt eszköze. Ma már 40 tízezer ka­­lóriás fűtőértékű hőlégfúrója van a vállalatnak, s ezt idén további hússzal növelik. A ter­vek­ szerint a meglévőkhöz ha­sonló típusú hőlégfúvókból tíz, 1>0 ezer kalóriás berendezéssel is növekszik majd a téliesítés lehetősége. Ez" azt jelenti, hogy a vállalat elérkezik arra a szintre, amely biztosítja, hogy szinte minden munkahelyet té­­liesítsenek. Arra is nagyobb le­hetőség lesz ezáltal, hogy külső homlokzatokon nagyobb mér­tékben végezzenek téli időszak­ban nemes vakolást, kőporo­­zást. (Ennek már hagyományai is vannak, hiszen nemesvako­lást állványzatra szerelt pony­va alá fúvott meleg levegőben a vállalatnál eddig is végeztek.) Az idei gépfejlesztéssel jelen­tősen nő a betonkeverő gépi kapacitás. Úgynevezett kény­szer-betonkeverőket kapnak a nagyobb építkezések, amelyek különösen a beton öntött házak építésénél alkalmazhatók elő­nyösen a kapacitás teljes ki­használásával. A cement feldol­gozása és szállítása is korsze­rűsödik azáltal, hogy a válla­lat cementszállító csigákat kap, tíz korszerű cementsiló épül, a cement­­ adagolására cement­­mérlegek érkeznek. Ha időben érkeznének Az­­ építőipari kapacitás növe­lésének lehetőségei a problé­mák ellenére is biztatóak. Va­lóban újabb lehetőséget ad, hogy a gépek segítségével több létesítmény épüljön megyénk­ben és ezek a létesítmények rövidebb átfutási idővel készül­jenek el. Egyet azonban még meg kell jegyezni: az eddigi gyakorlatok szerint a megren­delt gépeket általában az év második felében kapta meg a vállalat,", amelynek így a tárgy­évében csak igen kis hasznát vették. Jó lenne, ha az 1967-re rendelt gépek — ha nem is az év elején —, az első fél évben megérkezzenek. Igazán csak így válna hasznára az építőipari­ vállalatnak. Seres Ernő Döntő: a termelékenység Miért esik ki sok idő? Bíró László építésvezető irányításával készül a fehérgyarma­­­­ti téglagyár. Cjvtjtide Ifidet bei­­ : JOBB FÉLNI, MINT MEGIJEDNI... A vállalat — a kormányrendeletnek megfelelően — meg­rendelte a fejvédő sisakokat és az acélbetétes bakkancsokat. Az építkezéseket járva használatát sehol sem tapasztaltuk. Pedig a sisakok és a bakkancsok ott várják ,,gazdáikat” a Simai úti telepen és a munkahelyeken. Ejnye, ejnye kedves munkahelyi vezetők és munkavé­delmi megbízott... „Jobb félni, mint megijedni...” HOL VAN AZ A NYÁR... A munkásszálló kultúrterme „valamikor” szép volt. A bordóhuzatos fotelek a kerekasztal mellett családias hangu­latot varázsoltak a szálló lakóinak. És most? Az asztalok szanaszét, a székek rendezetlenül hánykód­­nak, a terem sok esetben az almacsutkától és paprikahulla­déktól díszeleg. A letört székkar okát sem javítják meg. Pe­dig ez házilag is megoldható lenne. Nem lehetne egy kicsit jobban vigyázni kultúrérté­­künkre? KICSI NEKEM EZ A HELY. . Bizony, gyakran bosszankodnak esténként és reggelen­ként a gépkocsivezetők, mert csak nagy üggyel-bajjal tud­nak közlekedni a Széchenyi úti telepen. Hogy miért? Elfoglalja helyüket a különböző és nagyméretű kábel­tekercsek, bojlerek és más hasonló berendezések. Az egyik gépkocsivezető találóan jegyezte meg: — Nem lehetne-e ezeket a Simai úti telepen tárolni? Mi is ezt kérdezzük. Elkészült a nyírbátori földművesszövetkezeti nagy­áruház, melynek építését Radványi Dezső építésvezető irányította. Megkezdtük telephelyünk építését NYÍREGYHÁZÁN ÉSZAK­RÓL a vásárosnaményi vasút­vonal, délről a Tünde utca, nyugatról a Debreceni utca, ke­letről pedig a Nagykállói úti által határolt terület ipari öve­zetként szerepel Nyíregyháza városrendezési tervében. Ide te­lepül az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat köz­ponti telepe, transzportbeton­­gyára, továbbá, mint ÉM. be­ruházás, közvetlenül­ a mi tele­pünk szomszédságában az öm­lesztett cementrelléállomás, Ép­­fti Kirendeltség, valamint a leg­újabb előzetes kijelölés értel­mében, a Tiszántúli Cement­­blokküzem. A vállalat új központi tele­pének bekerülési értéke: 52,6, a transzportbetongyáré 4,5, az ömlesztett cementreléállomásé 12,5, az Épfu Kirendeltségéé 1,0, végül a Tiszántúli Cementblokk­­üzemé 20 millió forint. Az utóbbi beruházás kivételével a többi beruházásnak már meg is van a területe. A vállalat köz­ponti telepének és a transzport­­betongyárnak az elhelyezési cél­jaira 19 kat. hold, míg az ipar­vágány és az emelletti 30 mé­teres szélességű raktárterület az ömlesztett cementrellő állomás, és Épfu kirendeltség elhelyezési céljaira 12 kat. hold nyert kisa­játítást. E területen kártalaní­tási költségei mintegy­ 1,4 mil­lió forintot tesz ki. E területek birtokbaadása és az iparvágány közigazgatási bejárása megtör­tént, és a KPM­ a végleges ipar­­vágányi nyomvonalat jóváhagy­ta és építését engedélyezte. AZ ELŐKÉSZÍTÉSI MUN­KÁK kedvező alakulásának­­ eredményeképpen az ömlesztett­­ cementreléállomás silóalapozási munkái az elmúlt év decembe­rében már meg is kezdődtek. A területi elhelyezéssel kapcsolat­ban meg kell jegyeznem, hogy a Tiszántúli Cementblokküzem részére szükséges mintegy 5 hektárnyi terület az ÁEV tele­pének északi kerítésvonala, és a vásárosnaményi vasútvonal között, ÁEV részére kijelölt tartalékterületből a kisajátítási eljárás lefolytatása után rendel­kezésre áll. E beruházások első szakasza­ként 1967 évben az iparvágány, a cementsilók, a vízellátás, ener­giaellátás, a tereprendezés, és egyéb mélyépítés kivitelezési munkáinak elvégzésére fog sor kerülni. Az ömlesztett cement­­reléálomás, mint értékhatár feletti beruházás kivitelezése a népgazdasági tervben, mint jó­váhagyott beruházás szerepel 1967 évi kezdéssel és 1968 évi befejezéssel. Ez évben e beruhá­zásnál 8,0 millió forintot, míg 1968 évben 4,5 millió fo­rintot kell vállalatunknak be­építenie. 1967 évben fog még sor kerülni a transzportbetonüzem kivitelezési munkáinak beindí­tására és — ha az előkészítés kedvezően sikerül — teljes meg­valósítására is. A VÁLLALAT KÖZPONTI telepének jelenlegi területe im­már a negyedik hely, amit az il­letékes szervek részükre kijelöl­tek. Ismerve az eddigi kedve­zőtlen gyakorlatot, ezt a terül­tet most rendkívül gyorsan, ru­galmasan birtokba vettük, és a kivitelezési munkákat megkezd­tük, és ha az időjárás engedi, még az első negyedévben nagy ütemben továbbfolytatjuk, hogy a teljes iparvágány ez évben megvalósuljon, mert ez mind vállalati, mind népgazdasági szinten elemezve jelentős meg­takarításokat tesz lehetővé a to­vábbi kivitelezési munkák so­rán. Az új telephely beruházásai­nak beindulásának körülmé­nyeit, a terület biztosításával kapcsolatos előzményeket érté­kelve lehetetlen egy pillanatra is megfeledkezni arról a nagy segítségről, amit a vállalat párt­os gazdasági vezetése a megyei pártbizottság ipari osztályától kapott. Ma már nyugodtan el­mondhatjuk, hogy e segítség nélkül megközelítően sem áll­nánk ott, ahol most állunk: a kivitelezési munkák megkezdé­sénél. Köszönettel tartozunk a megyei tanács terv és ipari osz­tályának is, amely szerv a mint­egy 400 ezer forint értékű mély­­furatú kút létesítésével bizto­sítja a fenti ÉM. beruházások vízellátási problémájának meg­oldását. EZEN ELŐZMÉNYEKET rö­viden felvázolni azért tartottam feltételnül szükségesnek, hogy minden vállalati dolgozó megfe­lelően értékelni tudja azt a tényt, hogy már van területünk, és hogy ezzel a több, mint hét éve vajúdó problémára tettünk pontot, hogy a kivitelezési mun­kák beindításával a mi vállala­tunk tette a legnagyobb előha­­ladást az ipari gyűjtőút (Tünde utca) és a vásárosnaményi vas­útvonal között fekvő ipari öve­zet birtokbavételére és beruhá­zásokkal történő betelepítésére. Borbás Endre

Next