Szabolcsi Ifjúság, 1973 (7. évfolyam, 5-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
Jegyzet IFJÚSÁGI KLUB 1973 ügy angol tanárnő mesélje be, hogy a klubok őshazájában a legelképesztőbb célokkal társulnak közös érdeklődésű emberek. A madármegfigyelőket említette, akik szabad idejükben egymástól függetlenül figyelnek és számlálnak meg ritka madarakat. A klub vezetője az lesz, aki egy bizonyos idő alatt a legtöbb adatot szolgáltatja. Csalás kizárva, hiszen gentlemanekről van szó. A példának nem sok köze van a témához, azt jelzi csupán, hogy ahonnan a klubmozgalom hódító útjára elindult, egészen másfajta céllal tartanak össze egy-egy közösséget. A mi ifjúsági közösségeinket teljesen másféle célok vezérlik. A legtöbb községben például azért társultak a fiatalok, mert kevésnek érezték a vendéglátóhelyek nyújtotta szórakozást, s otthont akartak teremteni a szabad időre egy egész község fiataljainak. Az üzemi közösségeket szintén az értelmes szabad idő gondolata serkentette. A lakóterületi társulások céljai ugyanazok, mint a községekben megalakított kluboké. Jelentős még a közép- és főiskolai fiatalok összefogása, ezeknek azonban másfajta feladataik is vannak. Hogy a felsorolás teljes legyen, érdemes megemlíteni a „klasszikus” példákat is, amelyeknek a legtöbb közük van az eredeti modellhez; ezek a művelődési házak szakklubjai, a legtöbb helyen agrárklubok. Ezekben a napokban zárul*1 a megyei összesítés a Minisztertanács határozata nyomán, az ifjúsági közösségek nyilvántartásba vételéről. Ez év májusától a határozat szerint csak olyan klubok folytathatják munkájukat, amelyek működési engedéllyel rendelkeznek. A határozat irányelvei tisztázzák a működtető szervek feladatait is; ezek közé tartozik a klub erkölcsi, politikai, szakmai és anyagi felelősségének vállalása, a működési szabályzat jóváhagyása, a jogi képviselet, az ifjúságpolitikai és művelődéspolitikai célok jóváhagyása, a klubvezető megbízása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, a rendeltetésszerű működés feltételeinek biztosítása. A módszertani irányítást a megyei klubtanácsok végzik. Egyértelműen szögezi le ez a határozat az ifjúsági klubok feladatairól, hogy hasonló, vagy azonos érdeklődésű fiatalok társas együttlétét, szocialista nevelését, művelődését, kulturált szórakozását segítő olyan tevékenységi forma, amely programjainak kialakítását, azok végrehajtását a klubtagság öntevékenységével és aktív közreműködésével valósítja meg. A megyei klubtanács egyik vezetőjének tájékoztatása szerint kisebb döccenők kerültek a megyei összesítésbe. Új feladat elé állította a határozat a klubok eddigi gazdáit, s nem mindenhol vállalják a megnövekedett felelősséget. A művelődési intézmények és a KISZ-alapszervezetek klubjainak működtetése továbbra sem okoz gondot a „gazdáknak”. Inkább a munkahelyi, üzemi klubok léte és nemléte körül van vita. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy még a megyeszékhelyen is visszatérő témájuk a fiataloknak, hogy nincs egy megfelelő hely, „nincs hova menni.” Tátatlanban minden klub■*- ért nem lehet szót emelni. A megyei klubtanács is legfeljebb tanácsot adhat, de nem intézkedhet egy-egy klub érdekében. Ha már „összehoztak” egy-egy üzemi, munkahelyi klubot, ne sajnálják a vezetők az időt a megfigyelésre, ellenőrzésre, hátha megéri a fenntartása, s ne egy adminisztratív intézkedés döntsön jónéhány fiatal szabad idejéről. B. E. Miért jó? Túlírt mm 1 r f w Felsősök és elsősök egy alapszervezetben — Olyan, mint egy választási kampány, csak kicsiben — mondja Penyov Katalin, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium KISZ-szervezetének egyik vezetőségi tagja. — A mostani vezetőségi tagok beszámolnak arról, milyen munkatervet állítottak össze a jövő tanévre. Újraválasztásuk tehát a program elfogadást, a helyeslést fejezi ki. Vezetőségi választás előtt állnak a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulói. Most harmadszor választanak az új, a vegyes életkorú KISZ-szervezet szellemében. A mostani még valamiben új: ez volt az első igazi év a vertikális felépítésű mozgalmi életben. Az első két év kísérlete bebizonyította az új módszer életképességét, a réginél hatványozottabb, aktivizálóbb hatását. Az egyik jelentős dolog, hogy a KISZ-vezetőség mellett osztály-diákbizottságok alakultak — mondja a KISZ-vezető tanár. Feladatuk az osztály mindennapi tevékenységének irányítása. A bizottságok megalakulásával áthárultak a KISZ-ről ezek a nem politikai jellegű feladatok, s így — a funkciónak megfelelően — teljes egészében a mozgalmi munkával foglalkozhatunk. Egy alapszervezet most már nem egy osztályt jelent. Együtt tevékenykednek elsősök, másodikosok, harmadikosok, és negyedikesek. Itt a Kölcseyben a tizenhat osztály mellett csak tizenkét alapszervezet működik. Mennyiben jó ez? A vezető tanár szavaival: a felsősök a tapasztalatot, az elsősök a lelkesedést viszik a munkába. — Valóban így van — folytatja a gondolatot Vadász Szilvia KISZ-titkár, — az elsősök, másodikosok, lelkesedéssel vállalkoznak a feladatok elvégzésére, s mi a „nagyobbak” segítünk nekik, útbaigazítjuk őket. — Az új szervezeti életben lehetőség nyílott arra, hogy az arra képesek kerüljenek a vezető helyekre. Egy osztályból három KISZ-titkárt is választhatnak. Ha jó a vezető, egy fontos feltétel már adott, a jó munkához. Penyov Katalin: — Ahhoz, hogy valakit megválasszunk, nem egyetlen feltétel, mondhatnám egyáltalán nem feltétel a kitűnő, vagy jeles tanulmányi eredmény. Egy közepes színtű tanuló is rendelkezhet szervezőkészséggel. Mintegy 200 tanuló dolgozik vezetőségi tagként az iskolában. S ez nem csak azt jelenti, hogy megoszlanak a feladatok, nem egy emberre hárul minden munka, hanem azt is, hogy a kötelességérzetet kiváltó funkció egyre jobb munkára ösztönöz. Ami a legnagyobb eredmény, az az önállóság, amivel itt a diákok rendelkeznek. A magatartás és a szorgalmi jegyek megállapítása például az ő jogkörükhöz tartozik. — Ezt mi a legtermészetesebbnek tartjuk — ad hangot társai véleményének is Ponyov Katalin — hiszen legjobban mi ismerjük egymást, mi tudjuk megállapítani, egy-egy társunk tehetségéhez képest, hogyan dolgozik, tanul. Ez az önállóság az egészséges önkritika, igazságérzet kifejlődéséhez vezetett, bizonyítja ezt az, hogy a diákok az értékeléskor felállnak és tiltakoznak a szerintük túl jó minősítés ellen. Színessé, érdekessé teszik az iskolai életet, az érdeklődési körök. A tantárgyhoz konkrétan nem kapcsolódó körökben, a hobbyjuknak, kedvenc időtöltésüknek hódolhatnak a gyerekek. Működik például könyvbarátok, versbarátok köre, lövészkör és ifivezetőkör is. A kialakult érdeklődési körök nem örökéletűek, a diákokkal együtt, igényeik szerint változik. A régi megszűnik, s átadja a helyét egy újnak. Megyénkben a Mátészalkai Esze Tamás, és a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium volt az, amely vállalta az új szervezeti forma „kikísérletezését.” Ezeknek az iskoláknak a tanulói — azzal, hogy örömmel fogadták — érték el, hogy ma már nem kísérleti jellegű ez a szervezeti forma, s folyamatosan bevezetik, valamennyi közép és szakmunkásképző iskolában. B. K. „A gyakorlati oktatás az elméleti oktatás szerves kiegészítője. Itt kell elsajátítaniuk a hallgatóknak az agrotechnikai eljárások elemeit, a munkaszervezés gyakorlati megoldásait.” A Kertészeti Kar gyakorlati oktatás programjának bevezető szavai ezek, de egyben alapgondolata a főiskola képzési rendszerének. A Nyíregyházi Kertészeti Kar gyümölcstermelési és áruforgalmi szakán ebben a tanévben százötven hallgatót képeznek. Százat a nappali, és ötven hallgatót a levelező tagozaton, akik a jövő üzemmérnökei éspedig mezőgazdasági üzemmérnökei lesznek. A követelmény is e célnak megfelelő: a főiskolai színtű elméleti képzést a hallgató hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani, „gyümölcsöztetni”. A gyakorlati tudás tehát éppen olyan fontos, mint az elméleti. Ez az elv érvényesül az órák számának megoszlásában is. Ha százalékos arányt veszünk figyelembe, akkor az órák negyven százaléka elméleti és hatvan a gyakorlati. Például a gyümölcstermelési szakon a három éven át leadott százkilencven órából száz óra a gyakorlati, és ezen kívül még a tíz hét üzemi gyakorlat. Az új tematika szerint még jobban „túlsúlyban” lesz a gyakorlat. Az első éveseket már ebben a tanrendszerben oktatják. Követendő példa Gimnázium és termelőszövetkezet együttműködése Szocialista szerződést kötött a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet és a Baktalórántházi Mező Imre Gimnázium vezetősége és KISZ-szervezete — írta levelében Gyöngyössy Mátyás igazgató. A hosszú távra kötött megállapodást, minden évben külön szerződésben részletezik. A tsz gazdasági és kulturális feladatainak megvalósításához kap segítséget, a gimnázium pedig anyagi támogatást az iskolai célokhoz. A tervezett közös munkák, rendezvények, az egymást segítő jó szándék máris fellelkesítette a fiatalokat s baráti kapcsolatot alakított a két intézmény között. A kötelezettségeket szívesen vállalták, a segítséget örömmel fogadják. Az együttműködés hasznosságát bizonyítja néhány , a szerződésből kiragadott példa: Az őszi mezőgazdasági munkák idején a gimnázium az engedélyezett 6 illetve 10 napon teljes tanulólétszámmal részt vesz az alma szüretelési munkáiban. 1973. június 15. és augusztus 20. között átlagosan 35 gimnazista táborozik szép helyen zöldségeskert mellett, ahol a termelőszövetkezet fiataljaival együtt dolgoznak, szórakoznak, sportolnak s tesznek közös kirándulásokat. (közel 2000 munkanap). A gimnázium KISZ-szervezete minden jelentős rendezvényre meghívja a tsz fiataljait (szalag avató, ballagás, iskolabál, ünnepségek, klubfoglalkozások). Több esetben rendeznek közös színházlátogatást, kirándulást. A fiatalok szállítását a szövetkezet vállalja. A gimnázium KISZ-szervezete és tantestülete segít a szövetkezet szakköreinek szervezésében, vezetésében. A fotószakkör rendszeresen készít felvételeket a gazdaságról, a munkákról, a legjobb dolgozókról, brigádokról, a nagyobb eseményekről és ezeket tablóra feldolgozva a Termelőszövetkezeti Híradón elhelyezi. Filmet készít a szövetkezet életéről, fejlődéséről és ezt a dolgozóknak le is vetíti. A tsz-tagok gyermekeit a gimnázium megkülönböztetett tanulmányi gondozásban részesíti, a szülők kérésére a diákotthonban elhelyezi. Az őszi mezőgazdasági munkákon, az önkéntes nyári táborozáson és egyéb munkaalkalmakkor a tanulók részére megfelelő munkát biztosít a szövetkezet és a végzett munka alapján, a felnőtt dolgozók bértételei szerint díjazásban részesíti őket. Gondoskodik a szövetkezet a nyári munkákon részt vevő tanulók elhelyezéséről, részükre önköltséges áron étkeztetést biztosít, hetenként egy alkalommal kirándulásra viszi őket. A gimnázium részére építendő diákotthon alapozási munkáit a szövetkezet 1973. évben térítés nélkül elvégzi. A szükséges anyagokat (kp, kavics, cement stb) az építkezés helyére szállítja. Viseli az anyagköltségeket is. (Minden évben hasonló mértékű anyagi támogatást nyújt az iskolának). E 8 pontot még 14 követi. Ezekből is látható, hogy a kapcsolat sokrétű, az elhatározás komoly, a kötelezettségek megvalósíthatók. Biztosítéka a hasznos együttműködésnek a sok ember jószándéka és lelkesedése is. A legnagyobb haszon talán mégis az, hogy a tsz fiataljainak élete érdekesebbé, szebbé, tartalmasabbá válik. A gimnázium tanulói közelebb kerülenek a munkásélethez, megismerik, megszeretik az igazi munkát és ezáltal megtanulják tisztelni a munkást. Ha „csak” ennyi eredménye lenne a közös tevékenységnek, akkor is nagyszerű. Gyakorlat teszi a mestert A hároméves képzés alatt a kertész kar hallgatói az első három félévben általános elméleti és gyakorlati képzést kapnak. A negyedik félévben kezdődik a speciális szakoktatás, úgy a gyümölcstermelési, mint az áruforgalmi szakon. A gyümölcstermelési gyakorlati foglalkozások — a tantárgyi, az üzemi gyakorlatok, az úgynevezett napos szolgálatok — színhelye elsősorban a főiskola tangazdasága. A gyakorlati képzésben a főiskolai oktatókon kívül a tan- és az egyéb gazdaságok vezetői, szakmérnökei, szaktechnikusai is „besegítenek”, így a jövő „kertészei” gyakran megtalálhatók a Kísérleti Kutatóintézet újfehértói telepén, a Nyírmadai, a Nyírtassi, a Balkányi Állami Gazdaságokban, valamint a nyíregyházi Dózsa és Ságvári Termelőszövetkezetben. Az áruforgalmisok — leendő szakmájuknak megfelelően — már korábban megismerik az „igazi” munkát. Az alapképzés után a gyakorlati szaktudást az üzemekben, a vállalatoknál sajátítják el. A negyedik félévtől kezdve a mezőgazdaságon belüli kertészeti termékek feldolgozását tanulják a gyakorlatban is. Az üzemen belüli — és kívüli — áruforgalom a fő „tantárgy”, s így a gyakorlati oktatást a főiskolai oktatók mellett elsősorban az üzemek szakmérnökei vezetik. Hiszen az áru átvételét, elhelyezését, minősítését, üzemen belüli feldolgozását, a kereskedelmi „húzásokat”, csak az ebben járatos szakembertől lehet megtanulni. A gyakorlatban különösen. Az áruforgalmi szakosok a gyakorlati képzést a Nyíregyházi Almatárolóban kapják meg, de nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetek tárolótelepei is. Nem közömbös a termelőszövetkezeteknek, a gzdaságoknak és az üzemeknek, hogy a jövő mezőgazdasági üzemmérnökei milyen szaktudással kerülnek ki a főiskola padjaiból. Az egyre nagyobb igények, az egyre nagyobb tervek megkívánják a gazdaságok, az üzemek leendő vezetőitől, hogy minél nagyobb szaktudással rendelkezzenek. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a lehető legmodernebb gépekkel felszerelt gazdaságokban tanuljanak. Ez vonatkozik elsősorban a tangazdaságra. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaságának területe az elmúlt évben bővült. Augusztusban tangazdasággá nyilvánították az Apagyi Állami Gazdaságot, így az Ilonatanyán lévő ezer holdas tangazdaság mintegy háromezer holdra bővült. A terület tehát megvan. De hogyan van a gazdaság gépesítve? Mennyiben felel meg a tangazdaság a főiskolai követelményeknek? Az alapvető oktatási igényeket ki tudja elégíteni. Mint önálló gazdaság, nem rendelkezik oktatásfejlesztési kerettel, így az ezzel kapcsolatos költségeket a főiskola rendezi. Ebben az évben a gyakorlati oktatásra fordítható összeg, mintegy félmillió forint. Ebből pedig nem sok gépet lehet vásárolni. Pedig az idén végző harmincnyolc hallgató és a jövő mezőgazdasági üzemmérnökeinek szaktudása elsősorban attól függ, hogy a főiskolán milyen színtű képzést kaptak. Mindenekelőtt a gyakorlati oktatás színvonala a mérvadó. Az oktatási program bevezető gondolatát így is megfogalmazhatnánk. „Az elméleti oktatás a gyakorlati oktatás szerves kiegészítője a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Kertészeti Karán”. (bakonyi)