Szabolcsi Ifjúság, 1973 (7. évfolyam, 5-12. szám)

1973-05-01 / 5. szám

Jegyzet IFJÚSÁGI KLUB 1973 ü­gy angol tanárnő mesél­je be, hogy a klubok ősha­zájában a legelképesztőbb cé­lokkal társulnak közös érdeklő­désű emberek. A madármegfigye­lőket említette, akik szabad ide­jükben egymástól függetlenül fi­gyelnek és számlálnak meg rit­ka madarakat. A klub vezetője az­ lesz, aki egy bizonyos idő alatt a legtöbb adatot szolgáltat­ja. Csalás kizárva, hiszen gent­lemanekről van szó. A példának nem sok köze van a témához, azt jelzi csupán, hogy ahonnan a klubmozgalom hódító útjára elindult, egészen másfaj­ta céllal tartanak össze egy-egy közösséget. A mi ifjúsági közös­ségeinket teljesen másféle célok vezérlik. A legtöbb községben például azért társultak a fiata­lok, mert kevésnek érezték a vendéglátóhelyek nyújtotta szó­rakozást, s otthont akartak te­remteni a szabad időre egy egész község fiataljainak. Az üzemi közösségeket szintén az értelmes szabad idő gondolata serkentet­te. A lakóterületi társulások cél­jai ugyanazok, mint a községek­ben megalakított kluboké. Jelen­tős még a közép- és főiskolai fi­atalok összefogása, ezeknek azon­ban másfajta feladataik is van­nak. Hogy a felsorolás teljes le­gyen, érdemes megemlíteni a „klasszikus” példákat is, ame­lyeknek a legtöbb közük van az eredeti modellhez; ezek a mű­velődési házak szakklubjai, a leg­több helyen agrárklubok. E­zekben a napokban zárul­­*­1 a megyei összesítés a Minisztertanács határozata nyo­mán, az ifjúsági közösségek nyil­vántartásba vételéről. Ez év má­jusától a határozat szerint csak olyan klubok folytathatják mun­kájukat, amelyek működési en­gedéllyel rendelkeznek. A hatá­rozat irányelvei tisztázzák a mű­ködtető szervek feladatait is; ezek közé tartozik a klub erköl­csi, politikai, szakmai és anya­gi felelősségének vállalása, a működési szabályzat jóváhagyá­sa, a jogi képviselet, az ifjúság­­politikai és művelődéspolitikai célok jóváhagyása, a klubveze­tő megbízása, a munkáltatói jog­kör gyakorlása, a rendeltetéssze­rű működés feltételeinek bizto­sítása. A módszertani irányítást a megyei klubtanácsok végzik. Egyértelműen szögezi le ez a határozat az ifjú­sági klubok fel­adatairól, hogy hasonló, vagy azonos érdeklődésű fiatalok tár­sas együttlétét, szocialista neve­lését, művelődését, kulturált szó­rakozását segítő olyan tevékeny­ségi forma, amely programjai­nak kialakítását, azok végrehaj­tását a klubtagság öntevékenysé­gével és aktív közreműködésé­vel valósítja meg. A megyei klubtanács egyik ve­zetőjének tájékoztatása szerint kisebb döccenők kerültek a me­gyei összesítésbe. Új feladat elé állította a határozat a klubok eddigi gazdáit, s nem mindenhol vállalják a megnövekedett fele­lősséget. A művelődési intézmé­nyek és a KISZ-alapszervezetek klubjainak működtetése tovább­ra sem okoz gondot a „gazdák­nak”. Inkább a munkahelyi, üze­mi klubok léte és nemléte körül van vita. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy még a megye­­székhelyen is visszatérő témájuk a fiataloknak, hogy nincs egy megfelelő hely, „nincs hova men­ni.” T­átatlanban minden klub­■*-­ ért nem lehet szót emel­ni. A megyei klubtanács is leg­feljebb tanácsot adhat, de nem intézkedhet egy-egy klub érde­kében. Ha már „összehoztak” egy-egy üzemi, munkahelyi klu­bot, ne sajnálják a vezetők az időt a megfigyelésre, ellenőrzés­re, hátha megéri a fenntartása, s ne egy adminisztratív intézke­dés döntsön jónéhány fiatal sza­bad idejéről. B. E. Miért jó? Túl­í­rt mm 1 r f w Felsősök és elsősök egy alapszervezetben — Olyan, mint egy választási kampány, csak kicsiben — mond­ja Penyov Katalin, a Nyíregyhá­zi Kölcsey Ferenc Gimnázium KISZ-szervezetének egyik veze­tőségi tagja. — A mostani veze­tőségi tagok beszámolnak arról, milyen munkatervet állítottak össze a jövő tanévre. Újravá­lasztásuk tehát a program elfo­gadást, a helyeslést fejezi ki. Vezetőségi választás előtt áll­nak a Kölcsey Ferenc Gimnázi­um tanulói. Most harmadszor vá­lasztanak az új, a vegyes életko­rú KISZ-szervezet szellemében. A mostani még valamiben új: ez volt az első igazi év a vertiká­lis felépítésű mozgalmi életben. Az első két év kísérlete bebizo­nyította az új módszer életké­pességét, a réginél hatványozot­­tabb, aktivizálóbb hatását.­­ Az egyik jelentős dolog, hogy a KISZ-vezetőség mellett osztály-diákbizottságok alakul­tak — mondja a KISZ-vezető tanár. Feladatuk az osztály min­dennapi tevékenységének irányí­tása. A bizottságok megalakulá­sával áthárultak a KISZ-ről ezek a nem politikai jellegű fel­adatok, s így — a funkciónak megfelelően — teljes egészében a mozgalmi munkával foglalkoz­hatunk. Egy alapszervezet most már nem egy osztályt jelent. Együtt tevé­kenykednek elsősök, másodiko­sok, harmadikosok, és negyedi­kesek. Itt a Kölcseyben a ti­zenhat osztály mellett csak ti­zenkét alapszervezet működik. Mennyiben jó ez? A vezető ta­nár szavaival: a felsősök a ta­pasztalatot, az elsősök a lelkese­dést viszik a munkába. — Valóban így van — foly­tatja a gondolatot Vadász Szil­via KISZ-titkár, — az elsősök, má­sodikosok, lelkesedéssel vállal­koznak a feladatok elvégzésére, s mi a „nagyobbak” segítünk nekik, útbaigazítjuk őket. — Az új szervezeti életben le­hetőség nyílott arra, hogy az arra képesek kerüljenek a veze­tő helyekre. Egy osztályból há­rom KISZ-titkárt is választhat­nak. Ha jó a vezető, egy fontos feltétel már adott, a jó munká­hoz. Penyov­­ Katalin: — Ahhoz, hogy valakit megválasszunk, nem egyetlen feltétel, mondhat­nám egyáltalán nem feltétel a kitűnő, vagy jeles tanulmányi eredmény. Egy közepes színtű tanuló is rendelkezhet szervező­­készséggel. Mintegy 200 tanuló dolgozik vezetőségi tagként az iskolában. S ez nem csak azt jelenti, hogy megoszlanak a feladatok, nem egy emberre hárul minden mun­ka, hanem azt is, hogy a köte­lességérzetet kiváltó funkció egyre jobb munkára ösztönöz. Ami a legnagyobb eredmény, az az önállóság, amivel itt a di­ákok rendelkeznek. A magatar­tás és a szorgalmi jegyek meg­állapítása például az ő jogkö­rükhöz tartozik. — Ezt mi a legtermészetesebb­nek tartjuk — ad hangot társai véleményének is Ponyov Kata­lin — hiszen legjobban mi is­merjük egymást, mi tudjuk meg­állapítani, egy-egy társunk te­hetségéhez képest, hogyan dol­gozik, tanul. Ez az önállóság az egészséges önkritika, igazságérzet kifejlődé­séhez vezetett, bizonyítja ezt az, hogy a diákok az értékeléskor felállnak és tiltakoznak a sze­rintük túl jó minősítés ellen. Színessé, érdekessé teszik­­ az iskolai életet, az érdeklődési kö­rök. A tantárgyhoz konkrétan nem kapcsolódó körökben, a hobbyjuknak, kedvenc időtölté­süknek hódolhatnak a gyerekek. Működik például könyvbarátok, versbarátok köre, lövészkör és ifivezetőkör is. A kialakult ér­deklődési körök nem örökéletű­­ek, a diákokkal együtt, igénye­ik szerint változik. A régi meg­szűnik, s átadja a helyét egy újnak. Megyénkben a Mátészalkai Esze Tamás, és a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium volt az, amely vállalta az új szer­­vezeti forma „kikísérletezését.” Ezeknek az iskoláknak a tanu­lói — azzal, hogy örömmel fo­gadták — érték el, hogy ma már nem kísérleti jellegű ez a szer­vezeti forma, s folyamatosan be­vezetik, valamennyi közép és szakmunkásképző iskolában. B. K. „A gyakorlati oktatás az el­méleti oktatás szerves kiegészí­tője. Itt kell elsajátítaniuk a hallgatóknak az agrotechnikai eljárások elemeit, a munkaszer­vezés gyakorlati megoldásait.” A Kertészeti Kar gyakorlati okta­tás programjának bevezető sza­vai ezek, de egyben alapgondo­lata a főiskola képzési rendsze­rének. A Nyíregyházi Kertészeti Kar gyümölcstermelési és áruforgal­mi szakán ebben a tanévben százötven hallgatót képeznek. Százat a nappali, és ötven hall­gatót a levelező tagozaton, akik a jövő üzemmérnökei éspedig mezőgazdasági üzemmérnökei lesznek. A követelmény is e cél­nak megfelelő: a főiskolai szín­tű elméleti képzést a hallgató hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani, „gyümölcsöztetni”. A gyakorlati tudás tehát éppen olyan fontos, mint az elméleti. Ez az elv érvényesül az órák számának megoszlásában is. Ha százalékos arányt veszünk fi­gyelembe, akkor az órák negy­ven százaléka elméleti és hatvan a gyakorlati. Például a gyü­mölcstermelési szakon a három éven át leadott százkilencven órából száz óra a gyakorlati, és ezen kívül még a tíz hét üzemi gyakorlat. Az új tematika sze­rint még jobban „túlsúlyban” lesz a gyakorlat. Az első évese­ket már ebben a tanrendszer­ben oktatják. Követendő példa Gimnázium és termelőszövetkezet együttműködése Szocialista szerződést kötött a leveleki Dózsa Termelőszövetke­zet és a Baktalórántházi Mező Imre Gimnázium vezetősége és KISZ-szervezete — írta levelé­ben Gyöngyössy Mátyás igazgató. A hosszú távra kötött megálla­podást, minden évben külön szerződésben részletezik. A tsz gazdasági és kulturális feladata­inak megvalósításához kap segít­séget, a gimnázium pedig anyagi támogatást az iskolai célokhoz. A tervezett közös munkák, rendez­vények, az egymást segítő jó szándék máris fellelkesítette a fi­atalokat s baráti kapcsolatot ala­kított a két intézmény között. A kötelezettségeket szívesen vállal­ták, a segítséget örömmel fogad­ják. Az együttműködés hasznossá­gát bizonyítja néhány , a szer­ződésből kiragadott példa: Az őszi mezőgazdasági mun­kák idején a gimnázium az en­gedélyezett 6 illetve 10 napon teljes tanulólétszámmal részt vesz az alma szüretelési munkáiban. 1973. június 15. és augusztus 20. között átlagosan 35 gimna­zista táborozik szép helyen zöldségeskert mellett, ahol a termelőszövetkezet fiataljaival együtt dolgoznak, szórakoznak, sportolnak s tesznek közös ki­rándulásokat. (közel 2000 mun­kanap). A gimnázium KISZ-szervezete minden jelentős rendezvényre meghívja a tsz fiataljait (szalag avató, ballagás, iskolabál, ünnep­ségek, klubfoglalkozások). Több esetben rendeznek közös színház­­látogatást, kirándulást. A fiata­lok szállítását a szövetkezet vál­lalja. A gimnázium KISZ-szervezete és tantestülete segít a szövetke­zet szakköreinek szervezésében, vezetésében. A fotószakkör rend­szeresen készít felvételeket a gazdaságról, a munkákról, a leg­jobb dolgozókról, brigádokról, a nagyobb eseményekről és ezeket tablóra feldolgozva a Termelő­szövetkezeti Híradón elhelyezi. Filmet készít a szövetkezet éle­téről, fejlődéséről és ezt a dol­gozóknak le is vetíti. A tsz-tagok gyermekeit a gim­názium megkülönböztetett tanul­mányi gondozásban részesíti, a szülők kérésére a diákotthonban elhelyezi. Az őszi mezőgazdasági munká­kon, az önkéntes nyári táborozá­son és egyéb munkaalkalmakkor a tanulók részére megfelelő mun­kát biztosít a szövetkezet és a végzett munka alapján, a fel­nőtt dolgozók bértételei szerint díjazásban részesíti őket. Gondoskodik a szövetkezet a nyári munkákon részt vevő ta­nulók elhelyezéséről, részükre önköltséges áron étkeztetést biz­tosít, hetenként egy alkalommal kirándulásra viszi őket. A gimnázium részére építendő diák­otthon alapozási munkáit a szövetkezet 1973. évben térítés nélkül elvégzi. A szükséges anya­gokat (kp, kavics, cement stb) az építkezés helyére szállítja. Vise­li az anyagköltségeket is. (Min­den évben hasonló mértékű anyagi támogatást nyújt az is­kolának). E 8 pontot még 14 követi. Ezekből is látható, hogy a kap­csolat sokrétű, az elhatározás komoly, a kötelezettségek meg­valósíthatók. Biztosítéka a hasz­nos együttműködésnek a sok em­ber jószándéka és lelkesedése is. A legnagyobb haszon talán mégis az, hogy a tsz fiataljainak élete érdekesebbé, szebbé, tar­talmasabbá válik. A gimnázium tanulói közelebb kerülenek a munkásélethez, megismerik, meg­szeretik az igazi munkát és ez­által megtanulják tisztelni a munkást. Ha „csak” ennyi ered­ménye lenne a közös tevékeny­ségnek, akkor is nagyszerű. Gyakorlat teszi a mestert A hároméves képzés alatt a kertész kar hallgatói az első há­rom félévben általános elméleti és gyakorlati képzést kapnak. A negyedik félévben kezdődik a speciális szakoktatás, úgy a gyü­mölcstermelési, mint az árufor­galmi szakon. A gyümölcstermelési gyakorla­ti foglalkozások — a tantárgyi, az üzemi gyakorlatok, az úgyne­vezett napos szolgálatok — szín­helye elsősorban a főiskola tan­gazdasága. A gyakorlati képzés­ben a főiskolai oktatókon kívül a tan- és az egyéb gazdaságok vezetői, szakmérnökei, szaktech­nikusai is „besegítenek”, így a jövő „kertészei” gyakran meg­találhatók a Kísérleti Kutatóin­tézet újfehértói telepén, a Nyír­­madai, a Nyírtassi, a Balkányi Állami Gazdaságokban, valamint a nyíregyházi Dózsa és Ságvári Termelőszövetkezetben. Az áruforgalmisok — leendő szakmájuknak megfelelően — már korábban megismerik az „igazi” munkát. Az alapképzés után a gyakorlati szaktudást az üzemekben, a vállalatoknál sajá­títják el. A negyedik félévtől kezdve a mezőgazdaságon belüli kertészeti termékek feldolgozását tanulják a gyakorlatban is. Az üzemen belüli — és kívüli — áruforgalom a fő „tantárgy”, s így a gyakorlati oktatást a főis­kolai oktatók mellett elsősorban az üzemek szakmérnökei vezetik. Hiszen az áru átvételét, elhelye­zését, minősítését, üzemen belüli feldolgozását, a kereskedelmi „húzásokat”, csak az ebben jára­tos szakembertől lehet megta­nulni. A gyakorlatban különösen. Az áruforgalmi szakosok a gya­korlati képzést a Nyíregyházi Almatárolóban kapják meg, de nagy segítséget nyújtanak a szö­vetkezetek tárolótelepei is. Nem közömbös a termelőszö­vetkezeteknek, a gzdaságoknak és az üzemeknek, hogy a jövő me­zőgazdasági üzemmérnökei mi­lyen szaktudással kerülnek ki a főiskola padjaiból. Az egyre na­gyobb igények, az egyre nagyobb tervek megkívánják a gazdasá­gok, az üzemek leendő vezető­itől, hogy minél nagyobb szak­tudással rendelkezzenek. Ehhez pedig elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy a lehető legmoder­nebb gépekkel felszerelt gazda­ságokban tanuljanak. Ez vonatkozik elsősorban a tangazdaságra. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangaz­daságának területe az elmúlt év­ben bővült. Augusztusban tan­gazdasággá nyilvánították az Apagyi Állami Gazdaságot, így az Ilonatanyán lévő ezer holdas tangazdaság mintegy háromezer holdra bővült. A terület tehát megvan. De hogyan van a gaz­daság gépesítve? Mennyiben fe­lel meg a tangazdaság a főisko­lai követelményeknek? Az alapvető oktatási igénye­ket ki tudja elégíteni. Mint ön­álló gazdaság, nem rendelkezik oktatásfejlesztési kerettel, így az ezzel kapcsolatos költségeket a főiskola rendezi. Ebben az év­ben a gyakorlati oktatásra for­dítható összeg, mintegy félmillió forint. Ebből pedig nem sok gé­pet lehet vásárolni. Pedig az idén végző harminc­­nyolc hallgató és a jövő mező­­gazdasági üzemmérnökeinek szaktudása elsősorban attól függ, hogy a főiskolán milyen színtű képzést kaptak. Mindenekelőtt a gyakorlati oktatás színvonala a mérvadó. Az oktatási program bevezető gondolatát így is meg­fogalmazhatnánk. „Az elméleti oktatás a gyakorlati oktatás szerves kiegészítője a Nyíregyhá­zi Mezőgazdasági Főiskola Ker­tészeti Karán”. (bakonyi)

Next