Szabolcsi Ifjúság, 1974 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1974-01-01 / 1. szám

Harmincezer fiatal 45 községben Szabolcs-Szatmárban a legnagyobb járás a nyíregyházi, csaknem a megye területének egyhar­­mada tartozik ide. Sokoldalú az ifjúsági munka gya­korlata is: nagyüzemek, mint a Tiszavasvári Alkalo­ida és egészen kis termelőegységek, a megye legna­gyobb falva, Újfehértó bokortanyás települések, mind megannyi sajátos munkaformát kívánnak. Har­mincezer fiatal él a járás 45 községében, közülük 6292 az ifjúsági szövetség tagja. A kisdobosok és az úttörők száma a járásban meghaladja a 17 ezret. A járás ifjúsági munkájáról, a küldöttértekezlet utáni feladatokról beszélgettünk Herczku Györg­­­gyel, a KISZ nyíregyházi járási bizottságának titkárával. Honyan szervezi munka­hart­ is ~ TfJVn? ját a járásban az ifjúsági szövetség, a járási titkár vé­leménye szerint aktívak, po­­litizálók-e a fiatalok? — Arra törekszünk, hogy a KISZ-szervezetek politikai tevé­kenysége erőteljesebb, tudato­sabb legyen. Titkári értekezle­teken, propagandista tanácsko­zásokon ismertetjük a fontos párt- és KISZ-határozatokat, s igyekszünk azokat a fiatalok életkori sajátosságainak, megfe­lelően elemezni, magyarázni, népszerűsíteni. A KISZ-taggyű­­léseken is egyre gyakrabban szerepelnek politikai, gazdasági, társadalmi kérdések és rendsze­resen tartunk ezekről előadáso­kat, vitákat, konzultációkat. Mindezek eredménye, hogy fia­taljaink nagy többsége helyesen értelmezi kül- és belpolitikánk alapvető kérdéseit, egyetért azokkal. Politikai érettségük természetesen koruk és képzett­ségük szerint változik járásunk­ban is, hiszen a politikai tisz­tánlátás véleményünk szerint 18—20 éves korra alakul ki — ami természetesen nem je­lenti azt, hogy a fiatalabbak nem politizálhatnak, nem mond­hatnak helyes, megfontolt véle­ményt. Örvendetes, hogy egyre több fiatal mond­hatran véle­ményt politikai kérdésekben. Meg kell mondanunk, az is elő­fordul, hogy egy-egy vélemény nem mindig megalapozott. Ez többnyire nem világnézeti, ha­nem­ felkészülésbeni problémák­ból adódik. Ezért különösen fontosnak tartjuk a gondos és időben érkező információt. Ré­tegenként egyébként a mi járá­sunkban az értelmiségi fiatalok tájékozottsága a legjobb. Kielé­gítőnek mondható az iparban dolgozók, közülük is elsősorban a szakmunkások politikai infor­máltsága. Ezek a rétegek a leg­jobb újságolvasók, s tapasztala­taink szerint a napilapokon kí­vül folyóiratokat is szívesen ol­vasnak. Általában rendszeresen hallgatják a rádió és a televízió politikai műsorait is. Ezek kö­vetkezménye, hogy a KISZ po­litikai fórumain is ők a legaktí­vabbak. Az ipari és mezőgazda­­sági termelő szövetkezetekben dolgozó fiatalok egy részénél­­ gyakrabban találkozunk hiányo­­­sabb ismeretekkel, a legtöbb gondot azonban az ingázók, be­járók jelentik. A középiskolások tájékozottsága viszonylag jó, de széles körben jellemző, hogy a család, a szülői ház vélemé­nyét teszik magukévá. Ahol ez jó és megalapozott, ott nincs hi­ba. A mi munkánk szempontjá­ból alapvetőnek tartjuk, hogy éppen a nagy községekben — Tiszadob, Rakamaz, Baktaló­rántháza, Újfehértó, Tiszavas­vári — tudtuk tökéletesíteni in­formációs, tájékoztatási mun­kánkat. Küldöttértekezletünk ál­lásfoglalása: a tájékoztatást já­rási szinten még tovább kell ja­vítani, elsősorban az ifjúsági vezetők körében. Szükséges is ez, hiszen több, mint hatezer fi­atal vesz részt a különböző KISZ-oktatási körök munkájá­ban, s ezek vezetése csak jól felkészült ifjúsági vezetők, pro­pagandisták igénybevételével érhet el kellő hatást­. A politikai nevelőmun­­ka mellett a legfontosabb,­­­játos lehetőségeikkel is se­gítsék a gazdasági felada­tok megoldását. Milyen eredményekről számolhat­tak be e téren a küldöttér­tekezleten? — Elsősorban az ifjúsági szo­cialista munkaverseny mozga­lom továbbfejlesztését tekintet­tük célunknak. Ipari üzemeink­ben erősödött, fejlődött és szám­ban is növekedett az ifjúsági brigádmozgalom, viszont a me­zőgazdaságban nem tudtunk kellőképpen előbbre jutni. Az ipari üzemekben ötvenhét ifjú­sági brigádban nyolcszáz fiatal tevékenykedik, harminchét bri­gád elnyerte, illetve benevezett a szocialista cím elnyeréséért in­dított versenybe. A mezőgaz­daság területén negyvenöt ifjú­sági brigádban ezerkétszázan dolgoznak, tavaly tíz brigád küzdött a szocialista cím elnye­réséért. Az ifjúsági brigádok termelési vállalásaik, feladata­ik a mindenkori igényeknek megfelelően a vállalati, szövet­kezeti tervekre épültek. A gon­dok közül említeném, hogy ma is probléma: a feladatok meg­jelölése, tervezése nem mindig a kollektívával, fiatalokkal kö­zösen történik. Ezért fordult elő, hogy több ifjúsági brigá­dunknál erőn felüli felajánlások születtek, amelyek teljesítése már a tervezés időszakában sem látszott biztosítottnak, önkriti­kusan meg kellett állapítanunk, hogy nem használjuk ki kellően a szocialista ifjúsági brigádmoz­galomban rejlő lehetőségeket, s ugyanakkor az ifjúsági brigádok sem aktivizálják eléggé magu­kat. Gyakori jelenség, hogy még a legkiválóbb ifjúsági szoci­alista brigádjaink sem szólnak bele az üzemi demokrácia fej­lesztésébe, a tervezésbe, nem hallatják szavukat a termelési tanácskozásokon. A további eredmények, az ifjúsági brigád­mozgalom fejlesztése járásunk­ban is jobb, rendszeresebb, sok­rétűbb propagandát, több törő­dést kíván, s nagyobb lehetősé­geket kell adni a kimagasló tel­jesítményt elért fiatalok nép­szerűsítésére, versenyeredmé­nyeik tudatosítására. Néhány helyen ennek kialakult formái is vannak, ezeket tapasztalat­­csere formájában mi is népsze­rűsíteni, terjeszteni szeretnénk. Továbbfejlesztjük a szocialista brigádok üzemi, járási, vetélke­dőit, amelyet a kongresszus óta két alkalommal rendeztünk meg 16 brigád részvételével. El­ismerésre méltónak — és a poli­tikai nevelőmunka szempontjá­ból is nagyon hatásosnak tar­tom a kommunista műszakokat, amelyeket évente két alkalom­mal rendezünk meg. Egy-egy ilyen műszak ezer fiatalt moz­gósít. A kongresszus óta szerve­zett kommunista műszakokon végzett munka termelési értéke járásunkban körülbelül 14,6 millió forint. A műszakok bevé­telének nagy részét a szolidari­tási alapra, a tanyai kollégium­­alapra, valamint a VIT egy­számlájára fizették be fiatalja­ink, összesen mintegy negyed­­millió forintot. A befizetéseken túl kapott összegeket kirándulá­sokra, saját felszereléseik pót­lására használták fel. — Jelentősek a védnökségvál­lalások. Kiemelt helyen szere­pel ezek közül a Tisza H. víz­lépcső, amely Rakamaz, Ti­har, Gávavencsellő térségét érinti járásunkban. Alapszervezeteink az érintett területeken szocialis­ta szerződéseket kötöttek. Csat­lakoztunk a megyei bizottság ál­tal vállalt védnökséghez a bal­­kányi tanyai kollégium felépí­tése érdekében: alapszervezete­ink eddig 162 ezer forintot fi­zettek be, amelyet társadalmi munkával teremtettek elő. Az „ültessetek annyi fát, ahány évesek vagytok" mozgalom ered­ménye járásunkban 14 hektár erdőtelepítés, 30 hektáron vég­zett erdőápolás. A helyi védnök­ségek rendszere is kialakulóban van. Szinte valamennyi nagy üzemünkben szerveztek, s ezek elsősorban a termelést segítik. A nagyhalászi zsákgyár fiataljai az új üzem indításával, a Ti­­szavasvári Alkaloida fiataljai az iparág GOMEX-programjá­­val, a nagyhalászi tsz fiataljai az őszi betakarítási munkákkal, a MEZŐGÉP KISZ-esei a szol­noki fedett piaccsarnok megépí­tésével, a VAGÉP demecser fi­ataljai óvodai felszerelések ké­szítésével kapcsolatban vállaltak védnökséget, s ezeket sikeresek­nek tartjuk. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a társadalmi munka­akcióknak is. A kong­resszus óta közel 150 ezer mun­kaórát dolgoztak fiataljaink, s ennek termelési értéke megha­ladja a 17,5 millió forintot. Já­rásunkból 900 fiatal dolgozott az építőtáborokban, közülük so­kan kiemelkedően.­­ Az elmúlt két, két és fél esztendőben jó lehetősé­gei voltak az ifjúsági mun­kának. Ebben az időszak­ban kezdődött meg a párt ifjúságpolitikai határozatá­nak, és az ifjúsági törvény­nek a végrehajtása, tavaly zajlottak a helyi tanácsi vá­lasztások. Hogyan éreztette mindez hatását a szervezeti életben? — Küldöttértekezletünk ál­lásfoglalása alapján­ mond­hatom, hogy a KISZ szervezeti élete jelentősen fejlődött az el­múlt két évben járásunkban. Eredményesebbek különböző ak­cióink és mozgalmaink, a jól kiépített szervezeti keretek, a belső szervezeti élet megterem­tése és fejlesztése, az aktív KISZ-tagok számának növelése hozzájárult ahhoz, hogy foko­zódjék a KISZ befolyása, növe­kedjék­­ a taglétszám járásunk­ban is, elsősorban a fizikai munkát végző fiatalok és a ta­nulóifjúság körében. Ma már mindenütt van KISZ-alapszer­­vezetünk, ahol fiatalok élnek, dolgoznak és tanulnak a járás­ban. Jelenleg tíz községi, egy üzemi KISZ-bizottság, huszon­négy csúcsvezetőség és kétszáz­­öt alapszervezet működik. Az elmúlt két esztendőben a tagfel­vételi munka a legerőteljeseb­ben és legegyenletesebben az üzemi szervezetekben fejlődött, a tiszalöki HŐD­I KÖT-ben, a nagyhalászi zsákgyárban, a nyír­­bogdányi Kőolajipari Vállalat­nál A KISZ szervezettsége is a munkásfiatalokat foglalkoztató középüzemekben a legjobb, de 45 százalékos, míg a kisüzemek­ben, ipari szövetkezetekben 20 25 százalékos. Csökkent viszont a KISZ szervezettsége és létszá­ma a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. Ez összefügg a kilépettek, eltávozottak magas számával, ugyanakkor a tagfel­vételt kérők száma is alacso­nyabb volt a korábbiaknál. Mindezekből mi megfelelő kö­vetkeztetéseket vontunk le­__ A tagfelvételi munka mel­lett jónéhány helyen gondot jelent a felvett tagok megtartá­sa, a ki- és bejelentkezések gyakorlati megvalósítása. .Álta­lános tapasztalatunk a járasban, hogy a fiatal lányok többsége ha férjhez megy - automatiku­san kimarad a KISZ-ből a hon­védségtől leszerelt fiatalok pe­­dig nem keresik fel újra a mun­kahelyi KISZ-alapszervezeteket - de ami ebben a nagyobb gon­dot jelenti az, hogy az alap­szervezetek vezetőségei sem kezdeményezik a bevonásukat.­­ Jelentős eredménynek tartjuk viszont, hogy növeltük alapszervezeteink önállóságát, öntevékenységét, erősödött a po­litikai aktivitás, a közös tevé­kenység, s éppen ettől tagfelvé­teli szervezési munkánk jobb eredményeit is várjuk. Elértük, hogy valamennyi alapszerveze­tünk munkaterv szerint dolgo­­zik. A programok, tervek sok­rétűek, tartalmasak, tükrözik a területükön, tevékenységükkel összefüggő legfontosabb politi­kai, kulturális, gazdasági, szer­vezeti kérdéseket. Többségük kollektív munka eredményeként készült el. Nem mindig kielégí­tő viszont a tudatos előkészítő munka, a feladatokra történő mozgósítás, a rendszeres értéke­lés. A vezetőségi ülések és tag­gyűlések tartalmasabbak lettek. Különösen a KISZ kongresszus határozatait, az akcióprogramo­kat tárgyaló, vezetőséget válasz­tó és a tagkönyv-érvényesítés­­sel foglalkozó taggyűlések vol­tak jók, aktív vita jellemezte azokat- Jó eredménynek tartjuk, hogy a vezetőségi üléseken és a taggyűléseken a KISZ-tagok többsége részt vesz. A fiatalok­kal folytatott beszélgetések, a kötelességüket példamutatóan teljesítő fiatalok nyilvános di­csérete és jutalmazása, a köte­lezettségeiket nem teljesítő passzív KISZ-tagok felelősségre vonása, a KISZ-tagok vélemé­nyei a végzett munkáról, az előbbrelépés lehetőségeiről mind-mind a rendszerezett, tar­talmasabb ifjúsági munkát szol­gálták. — A KISZ-élet számos területét nem érintettük, most azonban a legfiatalab­bak, az úttörők és a kisdo­bosok munkájának értékelé­sét kérjük. — Fontos politikai felada­tunknak tartottuk a KISZ-alap­­szervezetek és úttörőcsapatok kapcsolatainak ápolását. A KISZ irányítása, az úttörővezetők lel­kes és hozzáértő munkája, az úttörőcsapatok önkormányzati képességének és öntevékeny­­ségének kibontakoztatása nyo­mán az elmúlt két év alatt to­­vább erősödött járásunkban út­törőcsapataink munkája. Jelen­leg 77 iskolában működik önál­ló úttörőcsapat, amelyekhez 25 kihelyezett faj, illetve őrs kap­csolódik. A tanítási évek úttö­­rőprogramjai járásunkban is összhangban voltak a gyerme­kek igényeivel, a társadalmi kö­vetelményekkel. „A néppel tű­­zön-vizen át” jelmondat jegyé­ben szervezett programjaink jól szolgálták a legifjabbak szoci­alista hazafiságra, hazaszeretet­re nevelését­ A „Kél évszázados a lenini pionírszervezet” című akciónk nyomán tovább erősí­tették úttörőink a szovjet pio­nírokkal kialakított kapcsolato­kat. Részt vállaltak úttörőcsa­pataink a X­­VIT előkészítésé­ből. Természetesen az úttörő­­munka egyik legfontosabb ré­­­sze a tanulás segítése. E mozga­lom kereteit a tanulmányi ver­senyek és vetélkedők adták, ahol több ezer pajtás mérte össze tudását, s közülük több, mint kétszázan jutottak el a já­rási versenyekre. Minden évben gazdag kulturális vetélkedőket rendezünk a járási bemutatókra mintegy hatszáz pajtás jut el- A­z úttörőolimpia különböző ágaiban több mint huszonegy­ezren álltak rajthoz — tehát többen nem is egy számban. _ Az elmúlt években tovább fejlesztettük az úttörőcsapatok és a KISZ-szervezetek kapcsola­tát Jelenleg valamennyi úttörő­­csapatunknak van testvér KISZ- szervezete- Tervszerűbb lett a közös munka szervezése, a fela­datok végrehajtása. A járásban 219 ifivezető segíti az úttörőra­jok, őrsök munkáját. Tevékeny­ségüket járási ifivezetői szakbi­zottság irányítja. Tervünk hogy a jövőben növeljük az ifiveze­­tők szármát, és még több gon­dot fordítsunk felkészítésükre. A közös munkát az úttörők KISZ-életre történő felkészíté­sének érdekébe állítjuk. Marik Sándor Sok fiatal dolgozik a nagyhalászi zsákgyárban.

Next