Szabolcsi Ifjúság, 1978 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
A kimondatlan kérdés Mit sikerült megvalósítani eddig az akcióprogramokból? Mi maradt ki? Kell-e valamivel kibővíteni a vállalt feladatokat? Sok alapszervezetben keresik ezekre a kérdésekre a választ ezekben a hetekben. A Nyíregyházi Konzervgyár kiszesei is számadáshoz készülnek az értékelést. A KISZ-biság titkára a folyamatos ellenőrzésről beszélt. — Már augusztustól megkezdtük a hét alapszervezetben az akcióprogramok teljesítésének az értékelését. A KISZ-bizottság figyelemmel kíséri az egyéni és a közös feladatvállalásokat és számon kéri a vállalások teljesítését. Időarányosan mindent megvalósítottunk eddig. — Vannak természetesen olyan terveink is — veszi át a szót Molnár Istvánná, a Barátság alapszervezet vezetője — amelyet csak az egész akcióprogram leteltével tudunk értékelni. Itt az éves feladatokra gondolok. Sok KISZ-tagunk tett olyan vállalást, hogy valamilyen iskolát végez, vagy valamilyen vetélkedőt vagy összejövetelt szervez, s ezeket csak később tudjuk minősíteni. — Ha már a vállalásoknál tartunk — folytatja Géczi Géza ■— igen helyes, hogy a KISZ-tagok „testreszabott” feladatok elvégzését kérhetik. A jövőben azonban a vállalások elfogadásánál az eddiginél körültekintőbben kell eljárni. Elrettentő példának hathat annak a fiatalnak az esete, aki azt vállalta, hogy eljár a KISZ-gyűlésre ... A vállalt feladatoknak igyekeznek a legjobban megfelelni a fiatalok. Hogy mennyire nemcsak üres szólam ez, bizonyítja, hogy a legkisebb hiányosságot is nagy önkritikával nézi. Példa erre Héczei János esete. — A Barátság alapszervezetben szervezőtitkár vagyok, s az üzemben úgynevezett higiéniai őrjáratot akartunk létrehozni. Úgy gondoltuk, hogy az üzemrészekben tapasztalt hiányosságokra a kiszesek felhívnák az ott dolgozók figyelmét, adott esetben az üzemvezetőét is, és segítenének a hiba kijavításánban. Hát, sajnos, eddig ezt nem egészen úgy sikerült megoldani, mint ahogyan elképzeltük. Igen sok gondot jelent az alapszervezetek programjának összeállításában, hogy sok rendezvényüket a szakszervezet külön is lebonyolítja. Ilyen például a labdarúgó-bajnokság, a tömegsportrendezvények. A most megalakuló üzemi közművelődési bizottság legfontosabb feladatának tartják a kiszesek az események koordinálását, a nagyobb szervezettséget. Hiszen előfordult eddig, hogy szervezett egy sportversenyt a KISZ és a szakszervezet is, a résztvevők viszont ugyanazok voltak... A műszaki osztály alapszervezetének titkára. Kígyós János az egyéni feladatvállalások közti nagy különbséget említette. — Vannak úgynevezett alibivállalások, alapszervezetünkben, a Zalka Mátéban arra törekszünk, hogy valós tennivalókat rejtsenek a vállalt feladatok. KISZ-védnökséget vállaltunk például a bébiételgyártó üzem műszaki berendezései felett, s adott esetben azonnal javítunk egy elromlott gépet, eszközt, ha kell. A munkavédelmi hiányosságokra is igyekszünk azonnal felhívni a figyelmet, természetesen szorosan együttműködünk a munkavédelmi irodával is. Bodnár László, a KISZ-bizottság termelési felelőse első helyen a különböző szakmai versenyeket említi. — Külön a konzervipari szakmunkások és külön a géplakatosok is indultak a Ki minek mestere? vetélkedőn. Az a tény, hogy az 50 fős alapszervezetből — ahol 30 géplakatos van — húszan elindultak, igen szép arány. Szekeres József a KISZ-taggá nevelés terén ért el kimagasló eredményt. Rábízták a Kiliánkor vezetését. — Ezen a területen korábban nem volt tapasztalatunk, most kellett kimunkálnunk azokat az utakat, módokat, amelyek segítségével a legbiztosabban és legjobban nevelhetjük a leendő KISZ-tagokat. A megyei KISZ- bizottság útmutatója alapján a helyi, konzervgyári sajátosságokhoz alkalmazkodtunk. S a KISZ-tag felvétele rangot kell, hogy jelentsen, csak így várhatunk el még színvonalasabb munkát az alapszervezethez került fiataltól. Kígyós János az „elveszett ember” esetét említi, amikor a szocialista brigád és a KISZ- alapszervezet adta vissza egyik munkatársuk önbizalmát, munkába, emberbe vetett hitét. — Büntetett előéletűként jött hozzánk egy lakatos. Az Új Erő Szocialstta Brigádba osztották, de ő maga kereste a kapcsolatot a fiatalokkal. Feladatot adtak neki, a Kilián-körbe irányították, s az ott tanúsított kiemelkedő mozgalmi munkája után fel is vették a KISZ-be. Sok segítséget nyújtottak neki a fiatalok, csak egyet nem kérdeztek tőle soha, miért került a rendőrségre, mit vétett a törvények ellen. A kimondatlan kérdésre minden egyes tettével igyekezett válaszolni a lakatos. Amikor a bíróságról megkereste a patronálója, a fiatalember — nagy szavak nélkül — újjászületésről, visszakapott önbizalmáról beszélt. Kanyargós út után, de megtalálta a helyét az emberek között, a munkahelyi kollektívában. Fehér István, a KISZ-bizottság agitációs és propaganda-felelőse, egyben a pártszervezet KISZ-összekötője a több vetélkedő nyújtotta ismeretszerzési lehetőségről beszélt. Az októberi évforduló tiszteletére rendezett vetélkedő csakúgy, mint a most kezdődő VIT-versenyek a fiatalok kulturális, művelődési, s egyben politikai látókörének bővülését jelentik. A pártszervezetben is az a célunk, hogy a kiszesek feladatát figyelemmel kísérve, s közvetett módon irányítva (úgy, hogy mindig magasabb feladatok vállalására ösztönözzük őket), igyekszünk a legaktívabb kiszesekből hozzáértő, hasonlóan jó munkát végző párttagokat nevelni. Tóth Kornélia Társadalmi a gyerekek szocialista nevelése Interjú Milei Lajosné megyei úttörőelnökkel — Immár negyedik éve, hogy a Központi Bizottság titkársága határozatot hozott az úttörőszövetség munkájáról, majd a megyei párt-vb Szabolcs-Szatmár úttörőmunkájáról. Miben látja az azóta eltelt idő leglényegesebb változásait megyénk úttörőéletében? — A gyerekek szocialista nevelése egyre inkább társadalmi méretűvé vált az elmúlt években: a párt-, állami, gazdasági, társadalmi szervek segítőkészsége fokozódott, nagyban támogatják az úttörőmozgalom előtt álló feladatokat! Erősödött a KISZ irányító munkája is — a fejlődést elsősorban az egyre tartalmasabbá váló közösségi kapcsolatok mutatják. Több közös programban vettek részt az úttörők és a kiszesek: például a felkészülés a KISZ-kongresszusra, az „Együtt — egymásért” mozgalom vagy a sok együttes társadalmi munka, vetélkedő. Nagyon lényegesnek tartom, hogy növekedett a dolgozó ifivezetők száma! Ez igen nagy hatással van a gyerekek pályaválasztási irányítására, munkára nevelésére is. — Központi cél, hogy legyen hatékonyabb a nevelőmunka és erősödjék a gyermekszervezeti jelleg. Mik a tapasztalatok megyénk úttörőéletében? — A nevelőmunka minőségi javulása a gyerekek világnézetének formálásában is megmutatkozik. Aktívan vesznek részt az ünnepségeken, rendezvényeken, jó példa erre a legutóbbi nagy ünnepre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára való felkészülés, az eseményeken való részvétel. A forradalmi hagyományok ápolására megyénkben változatos módszerek és dokumentumok gyűltek össze: a hagyományőrző játékok, a csapatok névadókultusza, vagy a névadó próba széles körű elterjedése. Ezek adtak lehetőséget megyénk csapatainak, hogy megalapítsák az Országos Hagyományőrző Úttörőmúzeumot Vaján. Nagyszerű gyűjtemény állt össze a novemberi megnyitóra! A gyermekszervezeti jelleg erősödése is kitetszik az elmondottakból, hiszen játékokról, próbákról esett szó , s ezek mind megmozgatják a gyerekek fantáziáját, örömmel vesznek részt bennük. Emellett egyre nagyobb szerep jut az úttörőélet alakításában, a programok kidolgozásában az úttörőparlamenteknek. Érvényesülnek a gyerekek javaslatai, kívánságai — márpedig a gyermeki igényeket figyelembe vevő program a szívesen vállalt feladat döntő jelentőségű a szervezet életében! — A megyében több mint 63 ezer úttörő és kisdobos van. Szabad idejük, szünidejük tartalmas, érdekes eltöltéséhez milyen segítséget nyújt az úttörőszervezet? — A szünidőkben rendszeressé váltak a gyerekek körében a közös kirándulások,népszerűek a megyei kerékpártúrák, vízi túrák, vándortáborozások. Sajnos, sok még a javítanivaló, mivel gyakorta azért hiúsulnak meg az efféle tervek, mert nincs felnőtt vezető! Pedig mondanom sem kell, milyen sokat jelent a gyerekeknek, a kis közösségeknek egy-egy ilyen kirándulás ... A megyében több helyen van állandó úttörőtábor, s tavaly nyáron például összesen 15 ezer gyerek táborozott. Minden nyáron fogadunk lengyel és NDK- beli gyerekeket is — cserébe a mi úttörőink üdülnek Lengyelországban, az NDK-ban. Feltétlenül meg kell említeni: a tömegsportrendezvények száma nagyot nőtt az utóbbi években. A különféle játékos sportvetélkedők, ügyességi versenyek, a házi bajnokságok közkedveltek. Ugyancsak megszaporodtak a megyében a kulturális jellegű szakkörök — báb- és néptánckörökben, irodalmi színpadokban, énekkarokban egyre több gyerek vesz részt szívesen. Itt azt is el kell mondanom: az egész éves tevékenység ezekben az úttörőcsoportokban sokkal eredményesebb lehetne, ha a közművelődési szakemberektől irányítást, tanácsokat kapnának. — Sok panaszt hallani a lakóterületi munkára, főleg a nyári szünet idején ... — Valóban a lakóterületi szervezés nagyon gyenge. Sajnos, a művelődési házakban, a klubokban szinte egyáltalán nem számolnak a szünidős gyerekekkel, az ő igényeikkel és igencsak ritka a közös program számukra. Ebben sokat jelentene a megye két úttörőháza Nyíregyházán, illetve Mátészalkán, de az úttörőházak sem tárgyi, sem személyi feltételekben nem tudnak teljesen megfelelő körülményeket adni. Melyek a legfontosabb tennivalók a jövőben a megye úttörőéletében? — Erősíteni szükséges a pártszervek és alapszervezetek ellenőrző, koordináló tevékenységét, ugyanígy a KISZ szervei, szervezetei is fokozzák az irányító munkájukat. Az úttörőcsapatoknál gyarapítani kell a lehetőségeket az aktív cselekvésre, játékra, testedzésre, a tudománnyal, a technikával, a művészetekkel való érdekes találkozásokra. Az iskolákban nagyobb társadalmi, erkölcsi, anyagi megbecsülést kell szerezni az úttörővezetői munkának, bár ebben nagy a fejlődés : harmadára csökkent a fluktuáció a csapatvezetők között! Feltétlenül foglalkozniuk kellene a tanácsoknak, a társadalmi szervezeteknek azzal, hogy a művelődési és sportintézményeket jobban kihasználhassák a gyerekek és a népművelők, a sportvezetők kapcsolódjanak be a mozgalmi munkába! Örülnénk, ha a szakszervezetek többet kezdeményeznének és segítenék az „Egy üzem, egy iskola” mozgalmat, ezen belül is az úttörőközösségek, és a szocialista brigádok közötti kapcsolatok elmélyülését, gazdagítását. Tarnavölgyi György //Belépés csak to A KISZ Nyíregyházi városi Bizottsága és a mezőgazdasági főiskola KISZ-bizottsága szervezésében december 18-án került sor a „Belépés csak tornacipőben” ügyességi vetélkedő városi döntőjére. 10 középfokú tanintézet, 10 fős vegyes csapatai versenyeztek a helyezésekért. Az előzetesen megrendezett iskolai színtű tömegsportversenyek győztes csapatai szereztek jogot a városi döntőn való részvételre. A kiírás értelmében egy tanárnő és egy tanár indítása is kötelező volt. Erdélyiné Szabó Ildikó és Gedó György olimpikonok vezetésével közös bemelegítésre került sor, melyet követően 15 különböző ügyességi játékban mérték össze erejüket a benevezett csapatok. Az összesített pontversenyben első helyezést ért el a Vasvári Pál Gimnázium KISZ-szervezete, s egy évre elnyerték a KISZ városi bizottságának vándorserlegét. Az első helyezéssel jogot szereztek arra, hogy 1978 decemberében a városi döntő a tanintézetben kerüljön lebonyolításra. A tejipari vállalat és a mezőgazdasági főiskola tangazdasága termékeivel látta vendégül a tömegsportnap 120 résztvevőjét. Az előzetes versenyeket is figyelembe véve — az Edzett ifjúságért mozgalom keretében meghirdetett akciónak — 1500 aktív résztvevője volt. Az ügyességi vetélkedő végeredménye 1. Vasvári Pál Gimnázium 2. Közgazdasági Szakközépiskola 3. Egészségügyi Szakiskola Kossuth Lajos Szakközépiskola 4. Kölcsey Ferenc Gimnázium 5. Kereskedelmi Szakközépiskola 6. 107-es Szakmunkásképző Intézet 7. Zrínyi Ilona Gimnázium 8. Élelmiszeripari Szakpnunkásképző Intézet 9. Mezőgazdasági Szakközépiskola A lányok fürgébbek voltak. VÍZIG: Politikai fórum A felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az építőipari és vízügyi szakközépiskola KISZ- szervezete, 1977. december 16-án közös politikai fórumot szervezett. A fiatalok kérdéseire Alaksza Tamás, a Magyarország c. hetilap szerkesztője válaszolt. A két KISZ-szervezet tagjai nagy érdeklődéssel készültek a fórumra, ahol a VÍZIG gazdasági vezetőivel és a középiskola tantestületének vezetőivel együtt 160-an jelentek meg. Nagy számban tettek fel kérdéseket az előadónak, melyek egy részére idő hiányában csak néhány mondatos, villámválaszokra volt lehetőség. A külpolitikai kérdések közül a legnagyobb érdeklődés Szadat egyiptomi és Begin izraeli elnök tárgyalása és ennek következményeire irányult. Hasonlóan sok kérdés hangzott el a nyugat-európai kommunista pártok politikájával és e pártok országon belüli jelentőségének várható fokozódásával kapcsolatban. Alaksza Tamás pontos, a kérdések lényegét hangsúlyozó válaszaival elősegítette a tanuló és dolgozó fiatalok helyes politikai világnézetének kialakítását.