Szabolcsi Ifjúság, 1979 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Elfogadták a megyei akcióprogram-kiegészítést Első a munka, a tanulás Védnökségek — Négyezren építőtáborokban — Szakmai és politikai vetélkedők — „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért" Első a munka és a tanulás! — így summázható a legutóbbi KISZ MB ülés vitája, ahol a testület az új mozgalmi évre szóló akcióprogram-kiegészítést tárgyalta meg. A dokumentum a dolgozó KISZ-fiatalok akcióprogramjánál hangsúlyozza: az új mozgalmi évben tovább kell munkálkodnunk az MSZMP XI., a KISZ IX. kongresszusa, a megyei pártértekezlet, a KISZ megyei küldöttgyűlés határozatai, valamint az aktuális megyei gazdaságpolitikai feladatok eredményes végrehajtásán. Alapvető feladat a kötelezettségek becsületes teljesítése, a napi feladatokon túlmutató vállalások pedig képezzék az ifjúságmozgalmi tevékenység bővítését, színesítését. A KISZ-szervezetek hatékonyabb irányító, ellenőrző munkával, a kötelezettségek következetes számonkérésével, a tapasztalatok összegezésével és alkotó felhasználásával segítsék társadalompolitikai céljaink sikeres megvalósítását. A dolgozó KISZ-fiatalok akcióprogram kiegészítésénél a dokumentum hangsúlyozza: a szervezetek fokozott figyelmet fordítsanak a munka minőségének javítására, a takarékosságra, a munkaidő jó kihasználására. Elhangzott: a nyár folyamán valamennyi, a megyében dolgozó ifjúsági brigád vezetőjét felkészítik a nehezebb gazdasági építőmunkával összefüggő feladatokra. Megyénk dolgozó fiataljai folytatják a húsprogram, a környezetfásítás, a Tisza II. vízlépcső hasznosítása fölött vállalt védnökség tennivalóinak végzését, az MTESZ keretében igyekeznek elterjeszteni a számítástechnika módszereit. Társadalmi munkával járulnak hozzá a lakóhelyek szebbé tételéhez, az őszi betakarítás gyorsításához. Az új mozgalmi évben terv szerint négyezer tonna vas- és fém-, száz tonna textil- és száz tonna papírhulladék összegyűjtését akarják elvégezni. Megszervezik a képességeket fejlesztő szokásos szakmai vetélkedőket. Az iskolás fiatalok elsőrendű feladatául az akcióprogram az ismeretek bővítését, a jó tanulmányi eredmények felmutatását jelöli meg. Hangsúlyozza, hogy megyénk tanulói KISZ-szervezetei is csatlakozzanak a KISZ KB és az Oktatási Minisztérium tanulmányi mozgalom felhívásához. Ennek segítésére a KISZ megyei bizottsága ,,Kiválás tanulmányi közösség” elnevezéssel díjat alapít a tanulmányi mozgalomban élenjáró iskoláknak. Rögzíti az akcióprogram a részvételt a társadalmi munkák végzésében. Az idén Szabolcs- Szatmárból terv szerint 4100 diák vehet részt nyári önkéntes építőtáborokban. Jelentős teret szentel az akcióprogram kiegészítése az új mozgalmi évben a fiatalok kulturális nevelésére, műveltségük gyarapítására. Az egységes értelmezés érdekében a mozgalmi év elején megyei kulturális nagyaktívát tartanak, ezt követően háromnapos turnuson készítik fel a legfontosabb tennivalókra az alapszervezetek kultúrfelelőseit. A „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért” jelszó jegyében újra meghirdetik a „Cselekvő ismeretszerzés” megyei akciót és újabb lehetőségeket biztosítanak a Tájak, korok, múzeumok mozgalomhoz. Kismama olvasópályázatot írnak ki, sor kerül a megyei ifjúsági könyvnapokra. „Ki tud többet a baráti szocialista országok életéről” címmel vetélkedőt hirdetnek és az idén is várják fiatal,amatőr alkotók pályamunkáit irodalom, képző- és iparművészet valamint fotó kategóriában. Ez utóbbi célja elsőként a gyermekév alkalmából minél több gyermekfotó megjelentetése a Szabolcsi Ifjúságban ... Idén ünnepi klubhetekre kerül sor s megtartják a klubvezetők megyei találkozóját. Az új mozgalmi évben is módot nyújtanak az amatőr művészeti mozgalom bizonyítására: a társszervekkel közösen szakági versenyeket hirdetnek. Ezen túl politikai dalverseny is szerepel a gazdag programban. Az akcióprogram megyei kiegészítése több jelentős és érdekes esemény megrendezését veszi tervbe. Március 15-én hagyományosan tartják a forradalmi ifjúsági napok nyitányát. A FIN keretében ünnepi klubhetekre, az ifjúságmozgalom történeti pályázat eredményhirdetésére, a „Dicsőséges 133 nap” című vetélkedő megyei döntőjére, megyei menetdalversenyre, Ifjú Gárda-rendezvényekre kerül sor. Májusban munkásmozgalmi emléktúrát tartanak Nyíregyházán, Sóstón rendezik meg a klubvezetők megyei találkozóját. Ugyancsak májusban tartják a dohánytermesztésben dolgozó fiatalok szakmai-politikai vetélkedőjét Nyírmadán, ekkor kerül sor a szövetkezeti fiatalok megyei találkozójára is. Június második felében lesz a X. megyei Ifjú Gárda-szemle. Júliusban Tuzséron megyei képzőművészeti tábor nyílik. Augusztus utolsó napjaiban az egyetemisták és főiskolások országos turisztikai találkozójának ad otthont Nyíregyháza. Ugyancsak augusztusban vetélkednek a tejipari fiatalok. Szeptemberben nagyszabású ifjúsági honvédelmi napot tartanak, s ugyanebben a hónapban rendezik a mezőgazdasági gépszerelők szakmai versenyét, valamint a fiatal pályakezdő agrárértelmiségiek megyei találkozóját. Októberben tartják az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok megyei rendezvényeit. A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA • XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,50 FT 1979. JANUÁR HÖ Feladataink teljesítésével emlékezünk méltóan Megyei ünnepi ülés a kommunista ifjúsági mozgalom jubileumán A magyar kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttének 60. évfordulója alkalmából kibővített ünnepi KISZ megyei bizottsági ülésre került sor december 30-án, Nyíregyházán. Az ülést — melyen többek között részt vett Gulácsi Sándor, a párt megyei bizottságának titkára — Bihari Albert, a KISZ MB titkára nyitotta meg, majd Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. — Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 30-án, a magyar ifjúság élenjáró képviselőit tömörítő Ifjúmunkások Országos Szövetsége Lékai János vezetésével csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Mi, mai ifjúkommunisták a történelemből tudjuk, hogy ezekben a napokban egy új Magyarország történelme íródott. 1918. október 30-ról 31-re virradó éjjel győzött az „őszirózsás forradalom”. S nem sokkal később, november 24-én Kun Béla és a forradalmi Oroszországból hazatért társai, az MSZDP baloldali szárnyának és a forradalmi szocialisták legjelesebb képviselői megalakították a munkásosztály új pártját, a Kommunisták Magyarországi Pártját — kezdte beszédét László, majd elmondta: a KMP mint forradalmi párt megszületése első pillanatától kezdve nagy jelentőséget tulajdonított a fiatal nemzedék osztályharcos nevelésének, a munkásmozgalomba való bevonásának. A párt alakulásával szinte egyidőben jött létre 1918. november 30-án az Ifjúmunkások Országos Szövetsége, az IOSZ. Ekkor még érződött a szociáldemokraták befolyása, akik saját reformista politikájuk alá szerették volna vonni az ifjúsági szövetséget. Ez a törekvésük sikertelen volt, mert az IOSZ központi vezetősége 1918 decemberében tartott ülésén elhatározta, hogy végleg szakít a reformista politikával és forradalmi ifjúmunkás szövetséget hoz létre. Így született meg 1918. december 30-án — ma 60 éve — a KISZ elődje, a KIMSZ, vagyis a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége. Ezzel létrejött hazánkban az első kommunista ifjúsági szervezet, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján lelkesülve, immár hat évtizede a kommunisták pártjának hűséges harcostársa és szövetségese. Beszélt a szónok a KIMSZ küzdelmeiről a párt oldalán, a Tanácsköztársaság kivívásáért és védelméért, ott harcolt az elnyomott milliók felszabadításáért, az illegalitásban, a fehérterror vészterhes negyedszázadában. A két munkáspárt 1919. március 21-én egyesült és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ezt még 21-én éjjel követte a két ifjúsági szövetség egyesülése, és április 6-án hivatalosan is felvették a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége nevet. Csatlakozott a szövetséghez a Szocialista Diákszövetség is. A taglétszám a nyár folyamán (a KIMSZ első kongresszusa időszakában) már 120 ezer főre emelkedett, melynek kétharmada ifjú munkásokból állt. A fiatal munkásállam anyagi lehetőségét messze meghaladó módon gondoskodott az ifjúságról. Sajnos, a Magyar Tanácsköztársaságot 133 napos élet-halál harcban leteperte a nemzetközi imperializmus. A reakció erői a legféktelenebb terrort vezették be. A megismert szabadság tüzét már nem tudták eltaposzni. Az illegalitás, a rendőrkopók és a fasiszta diktatúra ellenére a KMP és a Kommunista Internacionálé talpra állt, és újra dolgozni kezdett a KIMSZ. Egyre több fiatal vállalt, kért részt a mozgalom munkájából. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk a kommunista ifjúsági mozgalom hőseire és mártírjaira, kiknek nevét és emlékét munkásmozgalmi emlékhelyek és ifjúsági szervezetek őrzik. Ők azok a hősök, akiktől a ma ifjú nemzedéke méltán tanulhat rendíthetetlen hitet, áldozatvállalást és kitartást. Életútjuk igazolja a nép iránti szeretetet, a párt iránti bizalom, az emberként való élés és küzdés példamutató magatartását. A magyar kommunisták, ifjúkommunisták a magyar nép haladó erőinek harca, 1945. április 4-én a szovjet nép segítségével teljes győzelemmel ért véget. És ami 1919-ben rövid álom volt csupán, terv, megvalósulásra váró feladat, az az 1945-öt követő esztendőkben valósággá vált. A felszabaduló területeken, még alighogy elültek a harci zajok, megkezdődött a Kommunista Ifjúsági Szövetség legális szervezeteinek megalakulása. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére elsőként jött létre 1944 decemberében, a MADISZ, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Ezt követően valamennyi párt igyekezett saját ifjúsági szervezetét életre hívni. Az ifjúsági szervezetek megalakulását követően is a legerősebb és a leghaladóbb a MADISZ volt. Következetesen küzdött a munkás-paraszt és értelmiségi ifjúság összefogásáért és egységéért. A szüntelen harc és szervezőmunka eredményeként a párt segítségével 1950 júniusában jött létre a DISZ, mint egységes Dolgozó Ifjúsági Szövetség. A szövetség hatesztendős tevékenysége jelentős eredményeket hozott az ifjúsági mozgalomban. A legjelentősebb eredmények a gazdasági építőmunkában, a szocializmus építésében és az arra való mozgósításban születtek. Ez a lelkes tenniakarás a legkülönbözőbb területeken és formákban mutatkozott meg. Az 1956-os ellenforradalom leverését követően sok fontos feladattal együtt, az egyik legfontosabb volt az ifjúság megnyerése, hiszen az ellenforradalmi propaganda a legnagyobb ideológiai zűrzavart az ifjúság soraiban okozta. A fiatal kommunisták és a szocializmushoz hű fiatalok soraikból kirekesztve az ellenforradalmi elemeket, sorra hozzák létre 1957 elejétől a kommunista ifjúsági szervezeteket. A Magyar Szocialista Munkáspárt az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról 1957 márciusában hozott nyilvánosságra dokumentumokat, melyben alapvetően meghatározta a KISZ munkáját. A párthatározat megjelenése új lendületet adott a kommunista ifjúsági mozgalom szervezeti fejlődésének. Napok alatt százával alakultak az új szervezetek. S 1957. március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 38. évfordulóján sor került a KISZ ünnepélyes megalakulására. A KISZ, mint a magyar ifjúság, a KIMSZ forradalmi hagyományainak örököse és folytatója bontott zászlót, s felhívást intézett a magyar ifjúsághoz. Felhívást az ifjúság szocialista szellemű nevelésére, a haza szeretetére, a párt programja megvalósítására, a szebb és boldogabb jövő megteremtésére. A kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttére és forradalmár elődeinkre akkor emlékezünk legméltóbban, ha napjainkban és a jövőben is kommunista szellemben, legjobb képességeink szerint dolgozunk és tanulunk, mozgósítjuk megyénk fiataljait a párt által megjelölt célok és feladatok megvalósítására. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy a tervezett gazdasági célok és beruházások megvalósuljanak. Ezért össze kell fognunk, mozgósítani megyénk egész ifjúságát — mondta végül Nagy László. Az ünnepi beszédet követően Hekmann László, a párt megyei vb. nevében köszöntötte a résztvevőket s mint a megye első KISZ-alapszervi titkára emlékezett vissza élményeire. A fiatal korosztály üdvözletét Csiszták Éva tolmácsolta.