Szabolcsi Ifjúság, 1980 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA • XIII. ÉVFOLYAM, I. SZÁM ÁRA: 1,30 FT 1980. JANUÁR HÓ I Jó tervet i­ fjúsági mozgalmunkban már több éve kollektív gondolkodással készülő terv teremti meg a tartalmas munka feltételét. Anélkül, hogy eltúloznánk a tervező munka je­lentőségét, szükséges megállapí­tanunk: a KISZ KB 1974 áprili­si határozata óta e területen is megszűnt a formalitás. A hat éve született módosító határozat lényege kettős: egyfelől megte­remti a lehetőséget a kellő idő­ben és egymásra épülő tervezés­hez; másrészt azóta vált gya­korlattá az egyes ifjúsági réte­gekre vonatkozó feladatok diffe­renciált meghatározása, „testre­­szabása” és ettől az időtől szá­míthatjuk fokozott követelmény­ként, hogy a vezető testületek tagjai folyamatosan vegyenek részt az alapszervezetek munká­jában a tervezéstől a végrehaj­tásig. Január lévén, rendkívül idő­szerű feleleveníteni mindezt, hi­szen a különböző szinteken ezekben a napokban, hetekben rögzítik papírra, határoznak afelől, mi képezze a fiatalok idei tevékenységének lényegét. Köztudott, hogy 1975-ben a KISZ MB akcióprogramot, ké­sőbb feladattervet készített és 1977 óta úgynevezett akcióprog­ram-kiegészítések készülnek a különböző szinteken, meghatá­rozván a soron következő idő­szak sajátos tennivalóit. Ismert az is, hogy a tervezés mechaniz­musának lényeges módosítása jelentkezik az oktatási intézmé­nyekben. A KISZ KB Intéző Bizottsága 1978. október 12-i határozatával ugyanis a tanév­hez igazította az oktatási intéz­ményekben a tervezési munkát. Ennek megfelelően a közép-, il­letve a felsőfokú oktatási intéz­mények, a kollégiumok, vala­mint az oktatásügy területén dol­gozó fiatalok KISZ-szervezetei már a tanév befejezése előtt meghatározzák a nyári időszak­ra szóló konkrét feladatokat. Ezt követően a tanév kezdetekor — általában szeptember, október hónapban — elkészítik akció­­programjukat. A KISZ Központi Bizottsága minden év decemberében fogad­ja el a következő időszak akció­­programját, amelyben meghatá­rozza a legfontosabb elvi, poli­tikai célokat; azokat az akció­kat, rendezvényeket, mozgalma­kat, amelyek a cél eléréséhez vezetnek. Nagy segítség ez az ifjúsági mozgalom szerveinek a különböző szinteken, hiszen a KB iránymutatása a legfonto­sabb tennivalókra hívja fel a figyelmet. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a községekben, az alapszervezetekben csupán adap­tálják a központi elképzeléseket. Sőt! Éppen a KISZ-alapszerve­­zeteknél van a legnagyobb lehe­tőség az öntevékenységre, a kezdeményezések felkarolására, amelyek végül is az adott mun­kahelyen, intézményben élővé teszik a központi elképzeléseket. Ezért fontos, hogy az irányító bizottságok nagy körültekintés­sel segítsék az év eleji tervező­munkát, biztosítsanak teret és lehetőséget az öntevékenységnek, a kezdeményezőkészségnek. Az akcióprogramok biztosítják a megkezdett munka folyama­tosságát. Az abban rögzítettek az egész szervezetnek szólnak. A KISZ KB akcióprogramja ép­pen ezért elsősorban az alap­szervezeteknek szól, hiszen az országos nagy célok végrehajtá­sa is a KISZ-tagok egyéni válla­lásaira, megbízatásaira épül. Nincs szükség arra, hogy a kü­lönböző szinten készülő kiegé­szítések újra megfogalmazzák a központi politikai célokat. Ehe­lyett azokat a konkrét teendő­ket kell tartalmazniuk, amelyek az adott helyen, az adott réteg­re vonatkozóan rögzítik a tenni­valókat. Jó, ha az irányító szer­vek kiegészítésükben több olyan akciót megneveznek, amelyet ajánlanak az alapszervezetek­nek — természetesen szerepelje­nek olyanok is, amelyek kötelező jellegűek. Az akcióprogram ki­egészítése fontos része az ülés­terv, a költségvetés, mert ezek a munka szükséges keretét, felté­telét tartalmazzák. Rendkívül fontos, hogy a KISZ tervező munkája összhangban legyen a párt, a társadalmi szervek tevé­kenységével, éppen ezért ebben az időszakban még szorosabbra kell fogni a kapcsolatot velük. Az 1980—81-es mozgalmi év akcióprogramjának egyik fontos jellemzője, hogy a KB a külön­böző ifjúsági rétegek sajátossá­gait figyelembe véve további differenciálásra ösztönöz. En­nek megfelelően változik az ipari, a mezőgazdasági, az értel­miségi, vagy a fegyveres erők és testületek keretében élő, dolgo­zó fiatalok programja. Tartalmilag három fontos társadalmi esemény motiválja az idei tervezőmunkát. Az első az, hogy közeleg pártunk XII. kongresszusa, amely hazánkban az egész társadalom fontos poli­tikai eseménye. A szervezett if­júság, mint a párt „utánpótlás­csapata” természetszerűleg nagy figyelemmel kíséri az eseményt. Indokolt, hogy ez a figyelem tettekben nyilvánuljon meg: a munkában, a tanulásban, a helytállásban, a kongresszusi munkaverseny során. A másik fontos esemény a KISZ közelgő X. kongresszusa. Valójában már az év elejétől megkezdődik a felkészülés erre az eseményre is, amely tovább fokozódik a párt­­kongresszust követő időszakban. A harmadik tény: mai na­gyobb igyekezetünkkel cselek­vően veszünk részt a mostani ötéves terv sikeres befejezésén, és a következő tervidőszak jó előkészítésén. Segítség a mozgal­mi év jó megtervezésében, hogy rendelkezésünkre állnak a leg­utóbbi országos KISZ-értekezlet helyzetelemzései, feladatmegha­tározásai, melyek a hatéko­nyabb munkára, a közéletiség fokozására, a szervezeti munka további javítására ösztönöznek. A jó terv fél siker. Éppen ezért indokolt, hogy sehol se ve­gyék félvállról, mint egy kipipá­landó feladatot. • Hangos duzzogás • Jogászok akciója • Lelátó (2. oldal) (2. oldal) • Papp Laci kesztyű nélkül (3. oldal) (4. oldal) A tyukodi Kossuth Tsz-ben a Szellőző Művek megrendelésére ipari ventillátorokat készítenek. Varga Csaba ifjú szakmunkás he­gesztés közben. , Gazdag FI­-program A politikai képzés feladatairól s az idei forradalmi ifjúsági na­pok tervezett rendezvényeiről tárgyalt egyebek között csütörtö­kön a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az 1980—81- es képzési évben változatlanul arra törekednek az ifjúsági moz­galomban, hogy a fiatalokat mozgósítsák a feladatok végre­hajtására, javítsák a KISZ-ta­­gok tájékoztatását. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek az ifjúsági vita­körökre. Gyakorlatiasabb képzésre törekednek a KISZ- aktivisták körében. Az idén két ízben tervezik meg a propagandisták konferenciáját, és ismét sor kerül a propagan­disták módszervásárára. A sóstói KISZ-iskolán javítják az okta­tás személyi és tárgyi feltételeit. A párt XII. kongresszusa és hazánuk felszabadulásának 35. évfordulója jegyében tartják az idén Szabolcs-Szatmárban a for­radalmi ifjúsági napok rendez­vényeit. A már hagyományos ünnepségekre ezúttal is sor ke­rül. Nyíregyházán a Petőfi-szo­­bornál és a Kossuth téren, vidé­ken pedig Nyírvasváriban lesz nagygyűlés a polgári forradalom és szabadság évfordulóján. Me­gyénk ifjúsága megemlékezik a Magyar Tanácsköztársaság hősi napjairól: március 20-án fáklyás me­netdalversenyre kerül sor Nyíregyházán, másnap Baktalórántházán az első szocialista forradalom hősi halottainak emlékművénél lesz koszorúzási ünnepség. tavasszal Felszabadulásunk évfordulója tiszteletére Nyíregyházán me­gyei menetdalversenyt, Vásáros­­naményban­ politikai dalversenyt rendeznek. A forradalmi ifjúsági napok ta­vaszi ünnepi rendezvényeihez számos más esemény is kapcso­lódik, így például a FIN kultu­rális programjának részeként a KÓTA rendezésében Nyíregyhá­zán tartják a fiúkórusok orszá­gos találkozóját és hangverse­nyét. A felszabadulás évfordulója tiszteletére meghirdetett po­­­litikai-történelmi vetélkedő döntőjére március 15-én ke­rül sor. Március 21-én hirdetnek ered­­ (Folytatás a 2. oldalon) „Így lehet simára”. Szakmunkástanulók a MEZŐGÉP-nél.

Next