Szabolcsi Ifjúság, 1982 (16. évfolyam, 1-8. szám)

1982-01-01 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) szakképzése mellett Vaján is be kell vonni a dolgozókat e kép­zési formába.­ Anyagilag és er­kölcsileg jobban kell ösztönözni a szakmunkásokat a kettős szakma megszerzésére. A 2 mil­lió forintos központi támogatás felhasználásával korszerű tan­műhelyt kell kialakítani a mű­szerész- és lakatosipari tanulók számára. A fiatal pályakezdők segítésé­re a kiváló eredményt elérő szakmunkástanulók és ösztöndí­jasok részére ifjúsági takarék­­betétkönyv nyitását tervezi a vállalat. S az egyik legfontosabb: az ötnapos munkahét bevezetésével megnő a művelődésre, szórako­zásra fordítható idő. A tömeg­sport kiszélesítésének és a sza­bad idő hasznos eltöltésének se­gítése érdekében a következőket tervezi a vállalat: Tyukodon és Vaján be kell fejezni a sport­pálya kialakítását. A vajai ha­lastónál horgásztanya építésére készülnek. Lehetőséget terem­tenek a kikapcsolódásra Újhu­­tán a télisport kedvelőinek. Nyíregyházán pedig felszerelt szabadidőközpont létesítését ter­vezik. Pályakezdők megbecsülése Tóth József­né a társadalom­­biztosítási igazgatóság KISZ- titkára elmondta, hogy náluk 83 harminc éven aluli dolgozik. A KISZ-szervezet 43 tagú. Az if­júsági parlamenten többen ejtet­tek szót a szép eredményekről, melyek egyaránt szolgálják az állampolgárok, ügyfeleik és a jó munka végeztén a saját ma­guk megelégedését. Azonban felvetődött néhány olyan gond, amelyek megoldása javítaná a társadalombiztosítási igazgató­ságon dolgozó fiatalok közérze­tét. Egyik a bérkérdés. Általá­nos vélemény, hogy a pályakez­dőket aránylag megfizetik, vi­szont a 3—8 év közötti gyakor­lattal, munkaviszonnyal rendel­kező, főként nyugdíj­ügyi, beteg­­ellátási előadók, ügyintézők ke­resete messze elmarad az álta­luk elvárttól. Az illetékesek jo­gosnak ítélték a panaszokat. Azt mondták: ugyan táblázat, rendeletek, no meg a végzett munka alapján történik mindez, de amit lehet megtesznek a hi­bák felszámolásáért. A parlament munkáját jó lég­kör, fiatalos hangulat és nagy aktivitás jellemezte. Még sok gyeses kismama is megjelent, s nem csak eljött, hanem bátor, megalapozott véleménnyel, hoz­zászólásával segítette e ifjúsági fórum sikerét. Valamennyi ven­dég kifejezte elismerését, s a házigazdák úgy érezték azt nem csak a „kötelező” udvariasság­ból tették. Több felszólaló bírálta a fiata­lok egy csoportjának közömbös­ségét, amely a legkülönbözőbb formában ölt testet. Sokan a munkaidő után nem érdekel semmi, megyek haza­i maga­tartással tartós házasságot kö­töttek, s attól válni sem akar­nak. Megtörtént: néhány ilyen fiatalt kirándulni hívtak. Befi­zették a részvételi díjat, azon­ban a buszon a helyük mégis üresen maradt. A résztvevők kifejtették: az igazgatóságon jól működik az üzemi négyszög. Arra pedig kü­lönösen büszkék, hogy a KISZ mindenben megfelelő partner. Igyekeznek gyorsítani az ügy­intézést, amellett az ügyfelekkel türelmesen, előzékenyen, udvari­asan bánni. Ez náluk különö­sen fontos, mert sok, több év­tizedes munkában megfáradt emberrel van dolguk, akiket egy-egy kellően meg nem fon­tolt szó, vagy mozdulat is na­gyon megsérthet. A KISZ-titkár szomorúan me­séli, hogy ők már nem tudják a papírmunkát csökkenteni, mert valamennyi mozzanatot, teen­dőt szigorú rendeletek szerint végeznek. Sőt az is előfordult: más szervnél egy-egy ésszerűt­lenül végrehajtott adminisztrá­ciócsökkentés miatt nekik még többet kell dolgozniuk, sajnos az embereknek meg olykor töb­bet utazniuk, nehezebben célt érniük. A titkár örömmel meséli, hogy az igazgatóságon jó a fiatalok és az idősebbek közötti viszony. Ezt egy kedves, az ifjúsági par­lamentet záró epizóddal érzékel­teti: egy aranyos, nyugdíj előtt álló osztályvezető, akit melles­leg a munkahely küszöbét elő­ször átlépő fiatal sem tud meg­előzni a köszönésben azt mond­ta: a fiatalok rendesek, de csak akkor, ha az idősek is azok. Ő úgy bánik a fiatalokkal, mintha mindenkiben a leendő igazgatót látná, tisztelné. Állandóan szem előtt OTP megyei igazgatóság, Nyíregyháza. Olajos Ferenc az OTP KISZ- szervezetének titkára mosolyog­va tárja szét karját. „Lám, a mi munkánk ilyen. Állandóan szem előtt vagyunk. Az ügyfelek mély zsongása elől üvegkalitkába me­nekülünk. A titkár munkájuk, eredményességük jellemzésére csupán egy-két adatot mond: 1981-ben a megye lakossági be­tétállománya elérte a 6 milliárd forintot. S a hitelek nagyobb része tartós, hosszú lejáratú. Az emberek pénzének megfele­lő, a bizalmukat állandóan nö­velő kezelésében nagy a szere­pe a K­ISZ-tagoknak, fiatalok­nak. A szervezet eredményes munkáját mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy már kétszer is kiérdemelték a KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Okleve­lét. Az ifjúsági parlamenten az egyik hozzászóló említette, hogy sikeres volt az az akció, melyet az OTP a megyei KISZ-bizott­­sággal karöltve az ifjúsági taka­rékbetét népszerűsítéséért indí­tott. De szilárdan állják az ügy­feleknek egy-egy sajnálatos ter­mészeti csapás nyomán jelent­kező rohamait, no de a minden­napoknak is megvannak a maga nehézségei. Az OTP ifjúsági parlamentjén sem hallgattak a gondokról. Többen szóvá tették, hogy a pályakezdőknek rengeteg ener­giáját veszi el a valamennyi üz­letágból leteendő (OTP-n belü­li) szakvizsga — szerintük fölös­legesen. Nem vitatják, jó, ha va­laki sok mindenhez ért, de úgy gondolják az ügyvitelben más a helyzet, mint az ipari szakmák­ban. Érzésük szerint oly gyak­ran változnak az előírások, hogy mindenkinek éppen elég eliga­zodnia a saját munkakörének dzsungelében. De lehet, e véle­ményeket a vizsgáktól való vi­szolygás is befolyásolja. A fiatalok javasolták: alakul­jon egy bizottság, amelynek egyik feladata az lenne, hogy a szabolcs-szatmári OTP-igazga­­tóság munkájának közgazdasá­gi, jogi és műszaki tapasztala­tait a Takarékpénztári Szemle című OTP üzemi lapban pub­likálja, valamint segítse az újí­tómozgalmat, koordinálja a szakmai együttműködést. A ve­zérigazgató-helyettes és a többi rangos vendég, nemcsak helye­selte ez irányú terveiket, hanem kérték: valósítsák meg bátran, minél hamarabb. Szóba került: az országban az OTP-igazgatóságok között a szabolcsi OTP-nél dolgozók át­lagfizetése a legalacsonyabb, holott az sem az ügyfélforgalom­mal, sem a gazdasági feladataik teljesítési szintjével nem magya­rázható. Erre azt válaszolták, hogy a hátrány a korábbi évti­zedek maradványa, melyet csak hosszú idő alatt lehet felszámol­ni. Bár sovány vigasz, de az is elhangzott: az ország többi pénz­intézetéhez viszonyítva pedig magánál az OTP-nél dolgozók keresete a legkevesebb. Az egyik fiatal pedig azt kér­dezte, hogyan lehet az, hogy más pénzintézetnél, például az Álla­mi Biztosítónál, a számviteli főiskolán tanulóknak több ta­nulmányi szabadságot adnak, mint az OTP-nél. A kérdést megvizsgálják... Egy nő a nyírbátori fiók fi­ataljainak, dolgozóinak képvise­letében javasolta: jó lenne, ha a vidéki fiókok szombaton zár­va lennének, mert nehéz meg­szervezni az ügyeleti szolgálatot. Szerinte az az ügyfeleknek sem okozna gondot. Az illetékesek válasza: valószínűleg június 30- ig megoldódik e probléma. Má­sik hozzászóló a kemecseiek ne­vében a könyvelőgépük állapo­tát sérelmezte. Tervezik, sőt tart a selejtezésre érett gépek mo­dem­ekkel való felváltása, de az függ az anyagi lehetőségektől is. Összkomfortos leányszálló Iparcikk kiskereskedelmi vál­lalat : Páll Istvánná KISZ-titkár az ifjúsági parlamenten elhangzott hozzászólások közül a lakáskér­déssel kapcsolatosakra emlék­szik legelevenebben, igaz leg­többen azt feszegették. Sok a bejáró, a lakás nélküli fiatal há­zas. Náluk még az is nehezítet­te a helyzetet, hogy korábban nem képeztek lakásvásárlási alapot. De a nemrég megtartott ifjúsági parlament eredménye­ként kedvező döntés született: 1982-ben már lesz olyan pénz­ügyi keret, amiből a legrászo­­rultabbakat, s a munkájukkal, magatartásukkal legjobban rá is szolgáló dolgozókat támogathat­ják. Ugyan senkinek sem jelent végleges lakásmegoldást, de mégis enyhít a lányok gondjain a vállalat összkomfortos leány­szállója, ahol havi 100 forintért lakhatnak, gyűjthetik az erőt a másnapi korántsem idegnyugta­tó munkájukhoz. Az iparcikk kisker. ifjúsági parlamentjén a központi, vagy talán úgy is mondhatnánk, leg­nagyobb „vihart” kavaró téma az 5 napos munkahétre való át­térés néhány következménye volt. Többen javasolták, sőt in­kább kérték, hogy az áruházak 8-tól 17 óra 30 percig tartsanak nyitva. Ugyanis a jelenlegi nyitvatartás számos kisgyerme­kes anyukát eléggé kellemetle­nül érint. A javaslatot felsőbb fórum elé terjesztik.­­ A felszólalók helyeselték, hogy sokan tanulnak tovább, s azt is, hogy a döntés joga: kit támogatnak, kit nem — lényegé­ben a KISZ kezében van. Szó esett a néhány helyen beveze­tett „Munkád mellé add a ne­ved” mozgalom tapasztalatairól is. Nem titkolták a szétszórtság­ból (a boltok elhelyezkedéséből) eredő munkaszervezési nehézsé­geket sem. Ez olykor érezteti ha­tását a KISZ-szervezet életében is. Fő elhatározásuk, hogy a jö­vőben inkább kevesebb, de na­gyon alaposan megszervezett, előkészített programot szervez­nek, amihez a nyíregyházi ifjú­sági klubjuk nagyszerű otthont, lehetőséget teremt. Úgy néz ki, az elkövetkezendőkben a máté­szalkai iparcikkeseknek is lesz külön, a KISZ-élet céljait szol­gáló helyiségük. Kifogásolták, kevés az ifjú­sági brigád. De sajnos az is a bolti adottságokból ered. Az üz­letekben többnyire idősek és fiatalok együtt dolgoznak, a munkák is szorosan kapcsolód­nak, ezért sokszor nehézkes, kö­rülményes lenne ifjúsági brigá­dokat alakítani. Ahol lehetett­­ például a nyíregyházi faáru- és a VILLÉRT-boltban már lét­rejöttek. Megelégedéssel nyugtázták: jelentősen javultak a dolgozók munkakörülményei. Elég csupán a központi irodaházban végre­hajtott nagyarányú korszerűsí­tést említeni, de hasonló javu­lást tapasztalhattak a vállalat más területein is. A tanulási kedvről volt szó, de van az utánpótlás-nevelésnek egy viszonylag új formája. Né­hány osztályvezető az árubeszer­ző útjaira magával visz egy-két fiatalt, hogy lássák, hallják, ta­pasztalják, miként kell a boltok, áruházak megfelelő árukínála­tát, végső soron a vállalat terv­teljesítését megalapozni, vagyis olyan cikkeket beszerezni, me­lyek jók, praktikusak, kereset­tek, s viszonylag olcsók. Elhatá­rozták a jövőben mind­ több fi­atalt részesítenek az efféle „ve­zető-előképzésben”. Ez azért is hasznos, mert a fiatalok is se­gítenek, oly módon, hogy tudják, a korosztályuk mit keres, mit kedvel, mit fog szívesen vásá­rolni. (cselényi) Modellkészítők a Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezetben „Tiszt akarok lenni" Honvédelmi nevelés - középiskolás fokon A vidéki középiskolásoknak igen csak korán kellett kelni, hogy kato­nás pontossággal beérkezzenek az MHSZ megyei központjába. Megyei szintű pályaválasztási vetélkedőre jöttek, arm­elynek ez a címe: Hivatá­sa katona. E szép és férfias hivatás ugyan nem érettségi tantárgy, de a fiúk a honvédelmi nevelés keretében sok ezzel kapcsolatos tudnivalót el­sajátítottak. A vetélkedő színhelyéül kijelölt teremben a katonaélet és a sportot megörökítő képek függenek a falon. A fiúk még a versenyláz közepette is végigpásztázzák tekin­tetüket a képeken. Nyolc középiskola 5—5 fős csapata méri össze tudását. Az első feladat az, hogy minden csapat mutatkoz­zon be két percben. Természetesen a téma szellemében. A vásárosnamé­­nyi gimnázium csapatkapitánya azt mondja, hogy náluk igen nagy az érdeklődés a honvédelmi napok iránt. A KISZ politikai oktatása a honvédelmi témákat is érinti. A bak­­talórántházi gimnázium és szakkö­zépiskola diákjai arról szólnak, hogy az elmúlt évtől honvédelmi klub mű­ködik náluk. A Nyíregyházi Ipari Szakközépiskola versenyzői elmond­ják, hogy osztályfőnöki óráikon a katonai pályáról is szó esik. A fehér­­gyarmati szakközépiskola versenyzői dicsekvés nélkül mondják, hogy hí­res sportolók kerülnek ki közülük. A Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium csapata feliratos melegí­tőben jelent meg, külsőleg is egysé­ges a csapat. Egy magas kisvárdai fiú ezt mondja a mikrofonba: „Ka­tonatiszt akarok lenni.” A nyírbáto­ri gimnázium és szakközépiskola csa­pata hasonló módon mutatkozik be. A nyírbátoriak ifjúgárdistái hagyo­mányosan jól szerepelnek versenye­ken és közülük is egy fiú a katona­­tiszti pályát választja. A Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium csapatkapi­tánya arra hívja fel a figyelmet, hogy mind az öten ifjúgárdisták. A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium versenyzői elmondják, hogy náluk szakkör keretében is tartanak hon­védelmi oktatásokat. Szentpéteri Zoltán a megyei tanács csoportvezetője a zsűri elnöke. Míg útbaigazítást ad a fiúknak, egy fia­tal főhadnagy a versenyzők között jövő évi, látványos MHSZ-kártya­­naptárt oszt szét. Apró figyelmesség és öröm. Nincs idő örülni, mert a naptárok után kiosztásra kerül a szellemi totószelvény is. Kereszt­­rejtvény, majd KRESZ-ismeret kö­vetkezik. Röpke pillanatig minden csapatnak egy képet mutatnak. ,,Volt-e táska a képen?” „Hanyadi­­kosok voltak a képen látható kato­nai főiskolások?” Ilyen és ehhez ha­sonló kérdések hangzanak el, vizs­gálva a megfigyelőkészséget. Eredményhirdetés: Első a Zrínyi Gimnázium csapata, második az ipa­ri szakközépiskola csapata, harmadik helyre kerültek a vásárosnaményiak. A zrínyisek azzal dicsekednek, hogy felkészítésüket Adorján István tanár is segítette, aki aktív munkásőr. A nyírbátoriak nem kerültek „do­bogóra”, de köztük van Szarka Zsolt, aki katonatisztnek készül. Mint mondja, az MHSZ közreműködésé­vel szerzett autóvezetői jogosítványt, szereti a műszaki témákat, néha bar­kácsol is. A nyírbátori határőrök jó hatással vannak rá, de hozzáteszi: nem a külső jelek miatt választja a katonatiszti pályát. (n. 1.) A vetélkedők egy csoportja Pályázat oklevélkészítésre A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága oklevélpá­lyázatot hirdet a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség újjá­alakulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére. Az okleveleket a KISZ megyei bizottsága a mozgalmi munka különböző területein szervezendő rendezvények, versenyek, vetél­kedők díjazásánál kívánja fel­használni. Ezért a pályamunkák tükrözzék a kategóriánkénti rendezvények tartalmát, felel­jenek meg az oklevelekkel szem­ben támasztott formai követel­ményeknek. A pályázatra ne­vezhet minden 35 éven aluli fi­atal — akinek pályamunkája megfelel a kiírásban megfogal­mazott követelményeknek. PÁLYÁZNI LEHET I. Politikai-műveltségi vetél­kedők, II. kulturális rendezvények, versenyek, „ III. szakmai versenyek, IV. sport-, honvédelmi verse­nyek díjazására alkalmas okle­véltervezetekkel. A pályamunkákat A/4 vagy A/3 méretben, nyomdai elkészí­tésre alkalmas technikával (filmre, színbontással) kell elké­szíteni. Kategóriánként 1 pálya­munka, (összesen 4) küldhető be. BEKÜLDÉS IDEJE, MÓDJA: A pályázat jeligés. A pálya­munkákat dupla borítékban kell küldeni a KISZ Szabolcs-Szat­már megyei Bizottsága címére (4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 1—3.) 1982. MÁRCIUS 20-IG. A belső boríték tartalmazza az alkotó nevét, személyi számát és pontos lakcímét. A pályamunkákat a szakmai zsűri 1982. március 31-ig érté­keli, az elért eredményekről a pályázókat a KISZ megyei bi­zottsága írásban tájékoztatja. A zsűri kategóriánként az első há­rom helyezettet díjazza. A beküldött pályamunkákat zsűrizés után nem juttatjuk vissza alkotóiknak. Eredményes munkát kívá­nunk! KISZ megyei bizottsága

Next