Szabolcsi Ifjúság, 1988 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Aki sohasem siránkozik „Egyenesbe jöttünk...” A titkot közreadja Kovács István Nehezen hinné el a fényképet megtekintő olvasó, hogy Kovács István, (akiről a felvétel készült), 3 gyerekes családapa. A Mezőgép baktalórántházi gyáregysége fiatal gépésze azonban jól össze tudta egyeztetni a család és az üzem dolgait. „Vonzódtam a szakmához” — Debrecenben a Mechwartban végeztem. Középfokú gépészként váltunk el az iskolától. Debrecenben lettem KISZ-tag, s a vezetőségbe is beválasztottak. Más volt Baktalórántházán, mint az iskola falai között. Gondot jelentett az előítélet is. Valahogy úgy alakult, hogy a Szakközepesek többsége nem szerette a szakmunkát, így érthető, hogy jobban bíztak a szakmunkásképzőből érkezett fiatalokban. Én az első perctől kezdve vonzódtam a szakmámhoz, szívesen töltöttem a szabadidőm is olyan barkácsolással, mely a vasas szakmával kapcsolatos. — Az én életemből sem hiányzott a katonaság. Amikor leszereltem, ide jöttem vissza. Időközben megnősültem. Vajára költöztünk anyósomékhoz. Megkezdtük a takarékoskodást, s természetesen a többlet munkák végzését. Ez nem jelentette, hogy bármilyen közösségi munkából kihúztam volna magam. Éveken át kerékpárral, majd a Mezőgép buszával jártam — járok — a munkahelyre. Igyekeztem mindig eleget tenni megbízatásaimnak. A vasas szakszervezetnek már a tanulóévek idején tagja lettem. Vezetőségi tagként dolgozhattam itt is. Újabb poszton — Soha nem törekedtem arra, hogy „funkcis” legyek. Az viszont jólesett, ha feladatokat bíztak rám, — s azokat sikerült jól megoldanom. A szakközépiskolában tanultakat jól hasznosíthattam diszpécserként. Hiszem, mozgalmi tapasztalataim alapján bíztak meg a lakatos, majd a komplettírozó csoport vezetésével. Ha úgy hozta a sors, még a festők is az én csoportomba kerültek. Nem volt gondom akkor sem, amikor a gmk-ba szerettem volna belépni. Az elmúlt időszakokban munka is volt. Kétszáznyian vagyunk a gyáregységnél. A 27 milliós eredmény azt igazolja, mások is komolyan akartak dolgozni . Volt úgy, hogy napok alatt kellett teljesen új feladatokat megoldani. Sokat jelent nekünk is a szovjet export. Ez leköti a kapacitásunkat, s mint tapasztaljuk , jövedelmező is. Nagy reményt fűzünk ahhoz az új élhajlító géphez, melyet a diósgyőriek gyártottak. Ez az élhajlító munkát is ad, s elmélyíti a társ gyáregységekkel is a kapcsolatot. Úgy tudom a Griesercég meg volt velünk elégedve, s a nyugatnémetek 1988-ban is vevők az általunk gyártott markolókra. Ezekről a dolgokról valamennyi párttag, KISZ- és szakszervezi tag tud, s igyekszik megtenni a maga dolgát. Csak így léphetünk. Műhelysarok — otthon — Így van ez otthon is. Mónika, Zsolt és Anikó, a három gyerekünk megköveteli a magáét. Önálló lakás is kellett. Csak az a fiatal tudja ezt értékelni, aki szintén így, a két keze munkájával teremtette meg otthonát. Sok gmk-zás, no meg uborkázás, s takarékosság kellett ahhoz, hogy elmondhassuk, úgy ahogy egyenesbe jöttünk. Egy évvel ezelőtt tudtunk venni egy használt Wartburgot. Nagyon nagy becsben van — sokat dolgoztunk érte. Otthon, vajai lakásunkban is van egy műhelysarok, ahol barkácsolhatok. Szeretem a szakmám, szeretem a munkahelyem — jól érzem magam a gyáregységben. Kovács István csoportvezető miniszteri kiváló kitüntetést kapott a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. Kovács István Szerelés előtt a váz Indulhat az export Egy rendhagyó ifjúsági parlamentről Elmozdulás a holtpontról Rendhagyó ifjúsági parlamentest szervezett a Fogyasztási Szövetkezetek Szabolcs- Szatmár megyei Szövetségének takarékszövetkezeti titkársága. A Nyírség 19 takarékszövekezeténél dolgozó 149 fiatalnak összevont parlamentet tartottak Nyíregyházán. Átlag feletti béremelés — Tulajdonképpen már hagyománya van nálunk az összevont ifjúsági parlamentnek, hiszen a legutóbbi már a harmadik volt — mondta érdeklődésünkre dr. Fazekas Sándor, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetője. — Az összevonásra azért van szükség, mert egy-egy takarékszövetkezetnél viszonylag kevés a 30 éven aluliak száma, így nem lenne értelme a külön-külön tanácskozásnak. Az egyedüli kivételt a Rakamazi Takarékszövetkezet jelenti, ahol természetesen tartottak is parlamentet, de attól függetlenül, a mi tanácskozásunkra is delegálták küldötteiket. — A mostani, harmadik ifjúsági parlamentünkön a Takarékszövetkezetek Választmányának megyei elnöke, Kiss Sándorné számolt be a szövetkezetek 1984-’87. évi ifjúságpolitikai munkájáról, az ifjúsági törvény végrehajtására készült intézkedési terv megvalósításáról. A résztvevők véleménye egyöntetű volt: valamennyi szövetkezet sikerrel teljesítette feladatát . A pályakezdők munkáját, beilleszkedését mindenütt megfelelően segítik. Az idősebb dolgozók közül patronálókat jelölnek ki, akik aztán partnerek a gondok közös megoldásában. A fiatalok alapbére, jövedelme, végzett munkájukkal arányosan kerül megállapításra. Az átlagot meghaladó teljesítményeket veszik, s ilyen esetekben rendszeres a jutalmazás. — Az utóbbi három évben takarékszövetkezeteink kimagasló eredményeket értek el, így a népgazdasági átlagot jóval meghaladó béremelést tudtak végrehajtani. A bérfejlesztés természetesen a fiataloknál is érvényesült. A lakás, a számítógép és a szabadidő — Ha már itt tartunk: a fiatalok munkájáról a legnagyobb elismeréssel szólhatok. A 149 ifjú dolgozó döntő többsége becsületesen eleget tesz feladatainak, sikeresen hozzájárul a tervben megfogalmazott célok megvalósításához. S ebből adódik egy gond is: még az egyébként szerény lehetőségeket sem használják ki mindenütt az erkölcsi elismerésekre. Az utóbbi három évben például csak két takarékszövetkezetnél — a porcsalmainál és a rakamazinál — kaptak kitüntetést a fiatalok... — Az oktatásban és továbbképzésben ugyancsak minden támogatást megkapnak a 30 éven aluliak, ösztönzik őket a tanulásra, továbbtanulásra, és természetesen a költségeket is átvállalják a szövetkezetek. Tudatosabbá, tervszerűbbé is vált ez a munka, úgy szakmai, mint a politikai képzésnél. Ugyanakkor azt is önkritikusan el kell mondani, hogy az ösztöndíjas megoldással még nem kellő számban élnek! Pedig erre a káderutánpótlás érdekében nagy szükség lenne, főleg a felsőfokú intézményekben tanulók között. — Előbbre lépés történt a fiatal vezetők és tisztségviselők számának növelésében. A választások során többen kerültek a különböző vezető testületekbe. Pontosabban: 7 szövetkezetnél 11 ifjú dolgozó kapott megbízást vezetői teendők ellátására. — Ugyancsak elmozdultunk a holtpontról a lakásépítési alapképzést illetően. Az utóbbi két évben már négy helyen képeztek alapot a lakásépítés támogatására, több mint fél millió forint összegben. Persze ez nem azt jelenti, hogy a szövetkezetek korábban nem adtak segítséget fiatal dolgozóik lakásgondjának megoldásához. Segítették őket kölcsönökkel, valamint azok kamat- és kezelési költségeinek kedvezményeivel. Hitelt adtak lakásvásárláshoz, sőt felújításhoz is, s a kölcsönök visszafizetésére hosszabb időt határoztak meg a szokásosnál. — A munkakörülmények javítására nagy gondot fordítottak a szövetkezetek. Mind a 19 áttért a gépi könyvelésre, sőt a többség már rendelkezik számítógépekkel is, amelyek munkába állítása megkezdődött. Az üzletházak mindenütt korszerűek, hosszú távon jó körülményeket teremtenek a munkavégzéshez. A szabadidő hasznos eltöltését a szervezésen túl, anyagilag is támogatják a takarékszövetkezetek. Az ifjúságpolitikai, a jóléti és a kulturális alapjukból az utóbbi három évben több, mint 1,2 millió forintot fordítottak kulturális, sport, és üdülési célokra. Az utóbbit illetően öröm, hogy ma már három szövetkezet, a nagyecsedi, a rakamazi és a tiszavasvári saját üdülővel is rendelkezik. Több pénzt ifjúságpolitikai célra — Az ifjúsági törvény végrehajtását a szövetkezetek igazgatósága mindenütt figyelemmel kíséri. Évente legalább egy alkalommal a testület értékeli a végzett munkát és meghatározza a további tennivalókat. — A legutóbbi összevont parlamenten egyébként az 1988-1990. közötti időszakra intézkedési terv készült az ifjúságpolitikai munka színvonalának további javítására Megfogalmazódtak az oktatás, a továbbképzés feladatai, a pályakezdők támogatásának módjai, az élet- és munkakörülmények — ideértve a lakásgondok megoldásának lehetőségeit — további javításának tennivalóit. A határozatban hangsúlyt kapott még a jól dolgozók nagyobb erkölcsi megbecsülésének fontossága, az üdülési lehetőségek fokozása, az ifjúságpolitikai alap összegének emelése is — mondta befejezésül dr. Fazekas Sándor, titkárságvezető. (bd)