Szabolcsi Vízmű, 1980 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Amatőr képzőművészek kiállítása a szocialista brigádoknak December 10—20. között három amatőr képzőművész kiállítását tekinthették meg dolgozóink a vállalat központjában. A kiállítást a városi képzőművészeti stúdió és a vállalat művelődési bizottsága a szocialista brigádoknak ajánlotta megtekintésre. kiállítást Horváth János festőművész, főiskolai tanár nyitotta meg. Részletek e megnyitóbeszédből : „Közművelődéspolitikánk egyik feladata az alkotni vágyó állampolgárok alkotóigényeinek felszínre hozása, azok rögzítése. Az amatőrmozgalom erősödése a művészeti területeken egyre több ember számára teszi lehetségessé képességeinek bemutatását. Ez nemcsak az önmutogatást szolgálja, hanem egyúttal lehetőséget ad a szabadidő kulturált eltöltésére. Szabó János, Péter Mihály, dr. Vikár István napi munkája mellett évtizedek óta a képzőművészet nyelvét tanulja. Lankadatlan szorgalommal, egyre igényesebb műhelymunkával a képalakítás szép példáihoz jutottak. A tárlaton elmesélik élményeiket, belső szorongásaikat, véleményüket a világról. Szabó János bácsi 77 évével a legromantikusabb. Képei a falvak részleteinek formailag hiteles, ugyanakkor hangulatilag ízes megfogalmazása. Képfelületeinek megmívelése a festékanyag kifejező lehetőségeinek keresésére utal. Kompozíciói érett feszültségről tanúskodnak. Péter Mihály: rajzaival a hétköznap embereiről mesél. Grafikai lapjainak erénye a hitelesség. Dr. Vikár István: festménye a modern művészet tanulságainak felhasználását tükrözi. Dekorativitásra törekvése mellett igyekszik harmonikus, célszerű színösszhangot teremteni. Horváth János főiskolai tanár Szabó János élményeit mondja el. A Vásárhelyi Pál Vízügyi Szakközépiskola életéről Megtisztelő számunkra, hogy üzemi lapjuk hasábjain köszönthetjük a Szavicsav dolgozóit, vezetőit. E lehetőség iskolánk és a vállalat régi, tartalmas kapcsolatából adódik, amelyet erősítenek ott dolgozó öregdiákjaink, s az iskolánk levelező tagozatán tanuló vállalati dolgozók. Erősíti a közös cél, a szakágazat előtt álló feladatok megvalósítása. Ennek érdekében évenként rögzíti az együttműködést szocialista szerződésben az állami és mozgalmi vezetés, s a KISZ-szervezetek, fiatalok is munkálkodnak a közös célok megvalósításán. Iskolai feladataink sokrétűek. Az elmúlt tanév volt a tizedik iskolánk történetében, s szép eredményeket összegezhetünk, magasépítő, mélyépítő és vízügyi ágazaton egyaránt. A szakmai tanulmányi versenyeken 1974-től 11 tanuló volt olyan eredményes, hogy felvételi nélkül vették fel egyetemre, s a jelentkezőknek 60—70 százaléka elkezdhette tanulmányait felsőfokon. A munkába álló diáktársainkról többet tudnak mostani munkatársaik. Nem ismeretlenként kerülnek a vállalathoz. gyakorlatokon A nyári szakmai lehetőséget keresnek az ismerkedésre, ottani munkálkodásra. Három tanuló élt a lehetőséggel ösztöndíj szerződés vonatkozásában, s törekszik megfelelni a tanulmányi feltételeknek, ismerkedik a vállalat életével. Levelező tagozatunk vízügyis osztályaiban jelenleg húszan tanulnak a vállalat dolgozói közül, s a nappali tagozaton is vannak olyanok, akiknek szülei a vállalat dolgozói. Most az új tanévre való beiskolázás időszakában vagyunk. Bizonyára érdekli azokat a dolgozókat, akiknek gyermeke az általános iskola befejezéséhez közeledik, hogy milyen a felvétel iskolánkban. Szakközépiskola az építőipari és vízügyi szakközépiskolánk, középfokú képzési céllal. Ez azt jelenti, hogy végzett növendékeink érettségi bizonyítványt szereznek, s szakközépiskolai érettségi bizonyítványt, melynek birtokában két év szakmai gyakorlat után technikusi vizsgát tehetnek. Magasépítő, mélyépítő, vízügyi szakon iskolázunk be egy-egy osztályt. (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyéből). Döntően fiúkat, így osztályonként csak 6—8 kislány nyer felvételt. Matematikából, fizikából és rajzból oldanak meg feladatokat a jelentkezők, s elért eredményeik alapján dönt felvételükről a vizsgabizottság. A vállalat személyzeti osztályán kapcsolataink révén pontos tájékoztatást tudnak adni, de iskolánkban is szívesen látjuk az érdeklődő szülőket, fiatalokat. Bízunk abban, hogy akik fejlődő kapcsolatunk kibontakozásán fáradoznak, öregdiákjaink is szívesen adnak tájékoztatást, segítséget. A KISZ-bizottság, s az iskola Radnóti KISZ-alapszervezete között politikai, sport-, kulturális együttműködés él, ami jól szolgálja a vállalat életének, munkájának megismerését. Ez évi szép eredményeinkről többször beszámolt a Diákélet, iskolai KISZ-szervezetünk újságja. Ifjúságunk készül hivatására, a felnőtt életre. Reméljük, hogy a továbbiakban is sikerül a kapcsolat ápolása, tartalmas megvalósítása, s ennek révén törés nélkül, fiatalos lendülettel állnak majd munkába a végzősök. Köszöntjük mindazokat, akik ebben segítenek bennünket! Boldog új évet kívánva köszöntjük a Szavicsav dolgozó kollektíváját! Hódi Gábor és Gaál Miklós Vásárhelyi Pál szakközépiskola A Vízmű II. Szocialista Brigád bemutatkozik Betelt a brigádnaplónk. Nem is csoda, hiszen 1973., október 1. a megalakulás kelte. „Nyíregyháza város vízellátása nagy feladatot jelent Vállalatunknak ... Saját beruházásban végzi a II. vízmű építési munkáit... Ezek a tények vezették osztályunk dolgozóit arra az elhatározásra, hogy e szép, de igen nagy feladat megoldására szocialista brigádot hozzanak létre ...” — olvashatjuk az eredeti bejegyzést. Hat éve valóban ez az egyik legfontosabb feladata a brigád tagjainak. Hadd álljon itt mindjárt e főfeladat értékelése is. A hét kivitelezővel, három külföldi és vagy tíz belföldi szállítóval megvalósuló fontos közműberuházás ideiglenes üzemindítása 1974. augusztus 5-én volt. Jóval a tervezett időpont előtt már vizet adott a városnak. Az első ütem 1976-ban — kis késéssel és műszaki problémákkal — zárult, de egyidejűleg már megkezdődött a második fejlesztési ütem tervezése, 1977-ben pedig a kivitelezése is. 1979. november 27.: Nyírteleken már 22 vízműkút és a teljes technológiai sor üzemel. A város vízellátása — a rohamos növekedés ellenére — körülbelül két évre ismét biztosítva van! Pedig az elmúlt hat év alatt de sok változás történt. Az alapító tagok közül csak a jelenlegi brigádvezető és Komolai Pista bácsi van most is közöttünk. A brigádnévsor már 41 tagot, volt tagot tartalmaz. Jelenlegi létszámunk 14 fő. Átszervezések, személycserék bőségesen előfordultak. S ezt a brigádmunka folyamatosságára is rányomta a bélyegét. Az 1975-ben elnyert „Szocialista” címet 1976-ban brigádzászló követte, 1977-ben ismét csak „oklevél”, majd az 1977. július 1-i átszervezést követően 1978-ban nem lehetett a brigádmunkát értékelni. Ez évben ismét „zászlósak” lettünk. Talán most sikerül még előbbre lépnünk ... Mert a brigádmunka a hármas jelszó szellemében jelentősen megerősödött. Nem csak a közös munkafeladat kapcsol össze. A két osztály (beruházási és a tervosztály) nem sok közös feladatot lát el. Szükséges viszont az, hogy gyakran konzultáljunk gazdaságpolitikai, vállalati gazdasági ügyekben. A közös kulturális érdeklődési kör, a közös tanulás (terv-beruházói tanfolyamon), meg a brigádkirándulások, társadalmi munkák erősítették meg az összhangot, ami már nemcsak hagyomány, hanem a munkát is segíti, a munkalégkört javítja. Vállalásainkban, melyeket brigádgyűléseinken vitatunk meg, tükröződik ez a kettősség és összhang. A sajátos beruházási és tervmunkavállalások mellett a társadalmi munkában, óvodapatronálásban, kultúrmunkában közös, tanulásban, önképzésben egyéni felajánlások születtek. Ketten például tavaly fejezték be szaktanfolyami tanulmányaikat, két másik munkatársunk most fogja megkezdeni. A különféle szemináriumoknak mindig van közülünk hallgatója, előadója. Szerteágazó munkafeladatainkat, vállalásaink teljesítését minden részletében igen terjedelmes lenne ismertetni. A tervstatisztikai munka eredményeként nagyot javult a vezetők, középvezetők informáltsága. A gazdasági eredményeink jó alakulásában bizonyára fontos szerepe van annak, hogy megalapozott gazdasági döntések születhettek. Beruházási munkánkat a tanácsok, a fogyasztók is megérzik, eredményeit elismerik. Az elmúlt két évben a teljesítések tervszerűsége kiemelkedően jó volt. Ami azt is bizonyítja, hogy nemcsak brigádon belül, de a vállalat többi osztályaival és az idegen szállítókkal, kivitelezőkkel is erősítjük, szélesítjük kapcsolatainkat. Nehézségeink főként a fejlesztések anyagi előfeltételeivel vannak. A tanácsi pénzeszközök szerény lehetőségei messze nincsenek arányban a vízellátás, és főként a szennyvíztisztítás iránti — ma már természetes — növekvő igényekkel. Nagy tere van itt a takarékosabb megoldások keresésének. Nem véletlen tehát, hogy rendszeresen újítók is vannak közöttünk. Brigádunk, osztályaink munkájának nagy elismeréseként értékelte minden brigádtag, hogy november 7-én két munkatársunk kapott OVH-kitüntetést, illetve -dicséretet. Ez további jó munkára ösztönöz valamennyiünket. Ami most, az ötödik ötéves terv záróévében, a következő előkészítése végett valóban nagyon szükséges. Béres Imre brigádvezető Egy bírósági és egy fegyelmi ügy margójára Gyurkovics István 1977. februárjától 1979 februárjáig volt a vállalat nyírteleki II. számú vízműtelepének vezetője. 1978 őszén feljelentés alapján a rendőrség helyszíni nyomozás során mintegy 50 ezer forint értékű vállalati anyagot foglalt le, részben Gyurkovics lakásán, részben pedig a telep kapcsolótermének kábelfolyosójában, aknába rejtve. Ezeket az anyagokat Gyurkovics a leltározás alól kivonta. A bűnvádi eljárás megindult. Időközben azonban a telepvezető ellen a vállalatnak fegyelmi eljárást is kellett indítania egyéb szabálytalanságok miatt. Gyurkovics ugyanis beosztásával visszaélve rendszeresen magáncélra használta a rendelkezése alatt álló kis tehergépjárművet. 1979 januárjában pedig a telep dolgozóinak béremelését önkényesen úgy hajtotta végre, hogy a szakszervezeti bizalmi távollétében annak nevét a bérfejlesztési javaslatra aláhamisította. A vállalat műszaki igazgatóhelyettese ezen vétségekért 1979. február 26-án „alacsonyabb munkakörbe való áthelyezés” fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi határozat indokolásában többek között ez olvasható: „A fegyelmi büntetés kiszabását indokolta az a körülmény, hogy Gyurkovics rendszeresen és sorozatosan visszaélt telepvezetői beosztásával is. Egyértelműen megállapítható, hogy beosztásához méltatlan magatartást tanúsított, végeredményben nem felettesei, hanem a saját maga által önkényesen megszabott munkaköri és erkölcsi normák szerint látta el a gondjaira bízott vízműtelep vezetését. Súlyosbító körülményként értékeltem a fegyelmi büntetés kiszabásakor az effajta kötelezettségszegések rendkívül súlyos társadalmi veszélyességét a vállalat dolgozóira, a szocialista munkaerkölcsre demoralizáló hatását.” Az 1978 őszén Gyurkovics ellen megindult bűnügyi eljárás 1979. október 30-án zárult le a Nyíregyházi Járásbíróság ítéletével, mely ítélet a nyolc hónapi — két év vádlottat próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztéssel sújtotta, továbbá 904 forint kár és a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet jogerős. 1979. október 25-én a vállalat igazgatója Kovács Pál nyíregyházi műhelygépkocsi-vezetőt kénytelen volt fegyelmi úton elbocsátani ismételt munkaidő alatti italozásért. Kovács Pál 1978 szeptemberében részesült első ízben „szigorú megrovás” fegyelmi büntetésben, mivel munkaidő alatt ittas állapotban találták. 1979. februárjában egy személygépkocsiban okozott kárt a vállalati központ előtt. Ezt követte októberben a harmadik eset. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat jogerős. Idézem a határozat indokolásának néhány sorát: „vétkes magatartása a vállalatra nézve és a társadalomra nézve is igen veszélyes. Ittas állapotban a vállalat eszközállományában is nagy kár keletkezhetett volna, de saját és dolgozótársai testi épségét is veszélynek tette ki. Az »ittas állapot« munkahelyen — társadalmi veszélyessége miatt is — semmilyen körülmények között sem tűrhető el.”. A társadalmi tulajdon védelme és az alkoholizmus elleni küzdelem két olyan terület, ahol csak következetes szigorral lehet eredményt elérni. Az ismertetett két esetből vállalatunk dolgozói levonhatják a szükséges következtetéseket. De ezen a két veszélyes területen országos szinten is megtörtént a tapasztalatok felmérése és a tanulságok leszűrése. Ezt realizálta a napokban az a törvényerejű rendelet, amely a Munka Törvénykönyvét módosította. A társadalmi tulajdon fokozott védelme indokolta az eddigieknél differenciáltabb, de egyszerűbb felelősségrevonási lehetőséget, gondatlan károkozáskor. Ezért a dolgozó az eddigi 15 százalék helyett a jövőben havi átlagkeresetének 50 százalékáig tehető felelőssé. A kirívóan súlyos gondatlansággal, illetve gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért pedig ezentúl 6 havi átlagkereset erejéig szabható ki a kártérítés, beosztásra tekintet nélkül. Leggyakoribb eset az alkoholos befolyásoltság hatása alatti fegyelemsértés. Ezek csökkentése várható attól a szabálytól, amely szerint a károkozáskor ittas állapotban volt dolgozóval szemben kiszabható kártérítés — miként a szándékos károkozás esetében — általában nem mérsékelhető. Ezen új rendelkezések 1980. január 1. napjával léptek hatályba. Dr. Horváth Sándor jogi osztályvezető