Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)

1902-03-27 / 25. szám

értői apparátussal, újabb befektetésekkel ne tűzzünk magunk elé s lássuk be, hogy ne­künk nincs okvetlenül szükségünk villamos­igazgatói főmérnökre, hanem addig is, míg valamelyik vállalkozó az üzemért a tisztes­séges árat kínálva, azt eladhatnék, marad­junk meg a mostani üzemvezető mellett. Ez az igazgatói interregnum is bebizonyította, hogy az üzemvezetőnk gyakorlott értelmes és önálló vezetésre is alkalmas ember, ki az ellenőrzés szempontjából sem támaszthat ki­fogásokat. Ilyen üzem mellett, mint a mienk, nem dekorumos állásra, hanem szakértő munkáskézre van szükségünk. Színház: Thalia csarnokának kapuját maga a múzsa jött bezárni. Ábrányiné Wein Margit úrnő Európaszerte csodált és ünnepelt művésznő, az m. kir. operaház népszerű tagja vendégszere­­­pelt nálunk a szezon utolsói két napján. A nagy hir, mely nevét mindig megelőzi és mindig ki­séri, körünkben is mozgalmas érdeklődést kel­tett s mindkét előadásra az ös­zes jegyek elő­vételben fogytak el. A Cornevillei harangokban és a Piros bugyellárisban mutatkozott be kö­zönségünknek, bár nagy­ zsánerű művészetét magasabb rangú szerepekben szokta ragyog­tatok A legnagyobb elragadtatással nyilatkoz­hatunk gyönyörűen csengő, üde hangjáról, a­melyben a természet nemes adománya az is­kola magas tökélyével párosul. Finom játéka utólérhetetlenül természetes és közvetetlen; ke­resetlen egyszerűségével, bájos arczával és ked­ves nézésével önkéntelenül szívünkbe lopja magát. Mindnyájan lelkesen tapsoltunk a nagy művésznőnek és örvendtünk, mikor pompásan énekelt népdalait megismételte. Reméljük, hogy fogunk még abban a megtiszteltetésben része­sülni, hogy máskor is lejön közzénk. Itt említjük meg, hogy a művésznő férje, Ábrányi Emil, a lángeszű költő, a fényes tollú kritikus és aesthetikus, Byron „Don Juan"-já­­nak halhatatlan fordítója is városunkban idő­zött és mint örömmel értesülünk, kilátásba he­lyezte, hogy a nyár folyamán felolvasást tart nálunk. Búcsút véve a derék társulattól elisme­réssel és megelégedéssel gondolunk vissza egész ittlétükre. Mostoha viszonyok között mindig ambíc­ióval és legjobb tehetségük szerint ját­szottak a színészek. Hogy sok újdonságban nem volt részünk, annak magunk vagyunk oka, mert nagyobb pártolás mellett a költséges da­rabok be lettek volna szerezhetők. Különösen ki kell fejeznünk hálánkat Szilágyi Dezső igaz­gatónak, aki a közönségnek és társulatának ér­dekeit szem előtt tartva, körültekintő figyelem­mel, lelkiismeretes gonddal vezette színházunk nehéz ügyeit. G. HÍRROVAT. Az első negyedév lejártával felkérjük la­punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hát­ralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújí­tani szíveskedjenek. * A „Lorántffy Zsuzsanna egyesület“ első rendes közgyűlését­­ év április 2 án d. e. 11 órakor tartja a városháza nagytermében. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó Domahidy Istvántól. 2. A budapesti „Lorántffy Zsuzsanna egyesület“ az egyházmegyék és­­gg­yházak kiküldött képviselőinek üdvözlő be­szédei. 3. Elnöknő választása. 4. Titkári jelen­tés. 5. Pénztárosi jelentés. 6. Választmány ki­egészítése. 7. Választmányi előterjesztések. 8. Elnöki zárószó. A közgyűlés után 9bód a „Pol­gári Társaskörben“ egy teríték ára 2 kor. 50 fi­. Jelentkezésekre ívek lesznek kibocsátva, addig is a jelentkezéseket elfogadja az egyesü­let pénztárosa Osváth Elemér főgimn. tanár és az esperesi hivatal. A közgyűlés napján este fél nyolcz órakor a városi színházban nagy hangverseny tartozik Eötvös Károly orsz. gy. képviselő, Szabolcska Mihály temesvári ev. ref. lelkész, Haypál Benő budai ev. ref lelkész urak közreműködésével, műkedvelői előadással és nagy alkalmi élőképpel, melyre külön meg­hívók nem bocsáttatnak ki. (A részletes műsor a plakátokon lesz közölve.) A színházi helyárak : Alsó és közép-páholy 12 korona. Felső páholy 8 kor. Zenekari ülőhely 3 kor. Támlás és kor­szak 2 kor. 40 fill. Zártszék 1 kor. Karzati ülőhely középen 80 fill. oldalt 60 fill. Karzati állóhely 40 fill. Földszinti állóhely 60 fil. A helyekre elő lehet jegyezni naponként 8—10-ig a ref. főgimnázium tanári szobájában Osváth Elemér pénztárosnál, esetleg levél utján is. Az előjegyzett jegyek legkésőbb ápril 1 én estig kiváltandók, azontúl az előjegyzések figyelembe nem vehetők. Az előadás napján d. 9. 9 órától kezdve a színházi pénztárnál kaphatók a je­gyek. Az estély befejeztével tánczczal egybe­kötött társas összejövetel a „Polgári Társas­körében. * Vármegyei közgyűlés: Szatmár várme­gye közönsége f. hó 20-án rendkívüli közgyű­lést tartott. A székház kijavítási költségeire nézve a belügyminiszter kimondta, hogy azt a vármegye közönsége tartozik fedezni. Ennek folytán az alispán ecsetelve a székház rozzant állapotát, azt, hogy a tető, ablakok, a padozat rész, a lépcsőház bedüléssel fenyeget bejelen­tette, hogy a legközelebbi rendes közgyűlésen azt fogja indítványozni, hogy a vármegye kö­zönsége négy éven keresztül e czélra egy fél százalék pótadót vessen ki, hogy így apródon­­ként megcsináltathassák a legszükségesebb ja­vítási munkákat. A költségvetés erre nézve már készen is van s 34 ezer koronára vannak a ja­vítási költségek előirányozva, a­miben benfog­­laltatik a lépcsőház mellé építendő ruhatár és más mellékhelyiség építési költsége is. A ke­reskedelmi miniszter leiratát, a Szatmár—Má­tészalka, Nagybánya—Felsőbánya és Nagyká­roly—Nagysomkuti h. é. vasutak tárgyában tu­domásul vette a közgyűlés. A czégény—matol­­csi átmetszésen létesítendő hid költségeihez a kereskedelmi miniszter 70 ezer koronával haj­landó hozzájárulni. A közművelődési pótadó kezeléséről szóló szabályrendeletet akként mó­dosította a közgyűlés, hogy a pótadó egyne­gyed része felett a közig. bizottság meghallga­tása mellett a közgyűlés határoz. Az adó fel­­szólamlási bizottságba rendes tagnak : Baudisz Jenőt, póttagnak Horváth Mihályt választották meg. A Böszörményi Sándor elhalálozásával megüresedett utbiztosi állást beszüntetni ren­delte a közgyűlés. * Adomány. Meszlényi Gyula püspök, mint más évben, úgy most is, húsvéti ajándé­kul a szegények közt kiosztás végett 100 kor. küldött a m. szigeti plébános kezeihez. * Az ügyvédi kamara márcz. 23-án tar­totta meg a városház nagytermében közgyűlé­sét, melynek kiváltkép az elnökválasztás adott különös érdeket. Elnökké választották Korányi Jánost, közéletünk érdemes férfiát és régi har­­czosát. Az elnöki állásra dr. Keresztszeghy Lajos tekintélyes pártjával igen erős ellenfél volt. A tisztikar és választmány tagjai jobbára a régiek maradtak. * A Kölcsey-kör két ünnepség előtt áll. Máj. 1-én hangversenyt fog adni a Pannónia szállóban Takács, dalműszinházi énekes közre­működésével és ugyanezen hónapban megtartja a múlt évről elhalasztott Petőfi-ünnepet. Ezen alkalomból máj. 24-én színházi előadás lesz , május 25-én pedig az emléktábla leleplezése az Eötvös-utcza 6. számú házon, a­hol tudvalevő­leg a költő több napig tartózkodott. A Petőfi­­ünnepen Tordai Grail Erzsi, ismert művésznő is szerepelni fog. * A Kereskedő Ifjak betegsegélyző egye­sülete márcz. 23 án, tartotta meg közgyűlését, melyen Puskaj Imre elnök meleg szavakban emlékezett meg Deák Kálmán elhunyt titkár­nak kiváló érdemeiről, melyeket a közgyűlés jegyzőkönyvileg megörökített. Az évi jelentést és Haller Ferencz pénztárnok számadását tudo­másul vették. Eljegyzések: Koós Gábor kereskedő márcz. 23-án, jegyezte el Somlyay Erzsébet kisasszonyt, Somlyay Kálmán ny. vároai erdész leányát. — Komáromy Gábor fiatal iparos jegyet váltott Nagy Róza kisasszonyból, Nagy Lajos polgártársunk kedves leányával. * Helyettesítés: A főkapitányi hivatalnál felfüggesztés folytán megüresedett rendőrfogal­mazói állásra a főispán Ferenczi Ágoston ügy­védjelöltet helyettesítette, aki ezen állást a mai napon el is foglalta. * A Lorántffy Zsuzsánna Egyesület szom­baton est­e 6 órakor tartotta negyedik felolvasó estélyét a közönség szépszámú jelenlétében az ev. ref. f.­leányiskola dísztermében. Az estélyt a leányokból és férfiakból alakított vegyeskar precíz éneke nyitotta meg, melynek elhangzása után Rácz István ref. lelkész olvasott fel tanul­ságos szemelvényt hazai protestáns történelmünk köréből. A jellemzetes vonásokkal megirt és gondosan csoportosított képekből álló felolvasást a közönség megéljenezte. Utána a női kar éne­kelt válogatott dallamokat az uj zsoltárokból. Kishalmy Irén k. a. Tompa Mihálytól szavalt egy regét, annyi bájjal s oly természetes köz­vetlenséggel, hogy méltán ragadta el a közön­séget. Az estélyt, mely egy órahoszat tartott, az iparos dalárda szépen betanult éneke zárta be, melyet Veress Lajos vezényelt. * Honvéd és katonai alapitványos helyek. A honvédelmi miniszter pályázati hirdetményt­­ tesz közzé a magy. kir. honvéd főreáliskolában szárnyalni, e lapokat olvasván, mint az az ifjúság, mely boldog volt Petőfit látni és hallani. Márczius tizenötödike a Petőfi és Jókai igazi nevük napja. Emlékezzünk róla­­­ m Krisztus temetése. — Feszty Árpád hármas képe — A Feszty Árpád hármas képe lebeg előt­tem e napokban, mely feledhetlen benyomással vésődött lelkembe. Ez a tehetség képesnek tudta magát arra, hogy beüljön Munkácsy árván maradt trónusába. Pedig ez a trónus nagyon, nagyon magasan van. Az epigonok még csak az első lépcsőig sem ér­nek fel. Feszty Árpád nagyra törő ember, aki nem fokozatosan akart oda jutni, hanem repülőgépet készített magának és egyenesen belekormányozta magát. Lent a szép Itáliának termékenyítő ege alatt született meg a mestermunka. Mikor az olasz nép szemlélte meg először e művet, akkoriban azt ír­ták a lapok, hogy a kiállítás az olaszok legújabb bucsujáró helye. Komoly kritikusok mondtak ma­gasztaló véleményt a műről s mielőtt hozzánk került volna a művészi kép, útját már Németor­szágban is megtette. Ez a kép azonban ugyanazt Vajda Mihály a hatást érte volna el nálunk még akkor is, ha a festő merészet gondolván, itt mutatta volna be először képét. A lángvörös hajú Magdolna eszményien szép alakja, a­mint ruháit tépve vánszorog a kiterített Jézust vivő négy vén mellett, szivszaggató látvány. Az asszonyok által támogatott Mária meste­­rek­en megfestett arczának láttára mintha felhang­­zanék az örök vád kétségbeesett jajkiáltása. Pedig a műnek ez a része a legkevésbé sikerült. A középső képnél, mely méreténél nem olyan nagybecsű, mint az első és harmadik, a mester sokat tépelődött magában. Különösen az alakok okoztak neki nagy gondot. A mesterben nagy eszme fogant meg. Más­kép látta Jézust, mint a­hogy eddig festették. Ere­deti terve szerint Jézust jóval idősebbnek akarta festeni, akinek összeránczolt homlokáról egy egész világ fájdalma­zi le, midőn holtan veszik le a keresztfáról. Talán kissé korainak találta ezt az eszméjét. A temetés nagyszerű jelenetében első inpressiója szerint a koporsót vivő­ alakokat fekete csuhában eltakart arczczal ábrázolta. A harmadik kép az első vázlatokon az ő agyonfestett római katonáival banális. Egészen máskép festette meg a mester, Feszty Árpád fiatal ember még, a­kiben ég az ihlet tüze, a ki sok nagyot fog még alkotni, ha ezen az uton halad tovább. C. divatáruházába — Deák-tér 10. sz. — megérkeztek a ===== tavaszi és nyári idényre ............. = a legújabb divatu kalapok, ingek, gallérok, nap és esőernyők, m­elyek nagy Választóban okcsó áron HaphatóH-

Next