Szamos, 1904. július (36. évfolyam, 53-61. szám)

1904-07-21 / 58. szám

2-ik oldal 2. Felekezetközi sérelmet idéz elő az állami iskola az által, hogy a r. kath. egyház minden ünnepét megünnepelteti az összes növendékek által. A 2637 iskolás gyermek között van 120 r. kath., a hegyi iskolákban csak 12, ezzel szemben van 1381 református, 758 izr Hát micsoda pedagógiai elv, micsoda állami érdek, micsoda magasabb erkölcsi törvény az, mely az én református gyermekemtől azt kívánja, hogy más egyháznak az ünnepeit megülje ? Talán van egy olyanforma törvénye ennek az országnak, hogy senki nem kötelezhető arra, hogy a más felekezet ünnepeit megünnepelje. Mutassa meg nekem valaki azt a törvényt, mely ezt eltörölte. A gondnoksági utasítás nem törvény, az csak miniszteri rendelet. Abban is ki van mondva, hogy egy egy iskola csak akkor tart ünnepi szünetet, ha abban a növendékek 70 százaléka tartozik az ünneplő egyházhoz. Vagy talán a magyar állam katholikus állam ? Hol van ez megírva törvényben? Tiltakozunk e rendelet ellen s követeljük, hogy ha egyéb tantárgyat nem tanítanak is a kath. ünnepeken a tanítók, mint állami tisztviselők, legyenek e napok legalább vallástanításra fordítva a más felekezetű gyermekek számára. A kölcsönös türelem testvériség, jó békesség kívánja, hogy így legyen jövőre. Ismerjük, tudjuk az ellentéteket, de egyik sem állja meg helyét a vallásegyenlőség nagy törvénye előtt Mi tiszteljük más vallású honfitársaink vallásos hitét, meggyőződését, senkit megháboritani nem engedünk a maga lelki életében, — viszont megvárjuk, hogy velünk szemben is legyen méltányos az állam. Hanc petimus, damusque vici8sim! Veres kakas. A kár, a baj nem járnak egyedül. Az állandó szárazság, mely hetek, — sőt néhol — hónapok óta tart, elpusztította a legelőket, kiperzselte a tengerit, aszállyal sújtotta a gyű SZAMOS laktanya, melyek csak egy folyóág által vannak egymástól elválasztva és mégis oly roppant hosszú sort képeznek hogy egy félórás gyaloglás után jutunk el annak egyik végétől másikhoz. Ilyenek az orosz főváros épületeinek arányai. Az utczai élet legélénkebb a három nagy sétányon: az angol rakparton, a nyári kertben és a hajóhadi palota négyes fasora alatt de mindenekfölött a Nyevszki Proszpekten. Ami Párisnak a Rue de Rivoli, Place de Louvre, Rue de la Paix, Nápolynak a Toledo út, Berlinnek az Unter den Linden és a Friedrichs- Strasse, Konstantinápolynak a Pera bagcsesz-utcza, Londonnak a Hampling-street és Victoria place, Bécsnek a Ring, Budapestnek pedig az Andrássy-ut és a többi nagyszabású körutak, Münchennek meg Maximilianer-Strasse, sőt még mindezeknél több Szent-Pétervárnak a Nyevszky- Proszpekt, az orosz főváros legnaagyobb büszkesége és sajátlagossága. Ez a vonal az Alexander-Nyevszkyzárdától vezet egyenes irányban, mely csakis a vége felé képez egy kis szögletet négy verszt hosszan a hajóhadi palota elé. E gyönyörű, páratlan panorámát elénk táró út egymásután metszi át a város szegény negyedeit, hogy Néva egyik ágához, a Fontankához érkezvén, és annak Anicskov Devü hídján áthaladván, kitárja szemünk elé az orosz főváros legpazarabb fényben úszó részét. A Fontankától a bajabadi palota karcsú, aranyozott tornyáig terjedő része a Nyevszky Proszpektnak kábító benyomást gyakorol ránk a gazdag, változatos utczai kép által. Itt hullámzik délben, tizenkettőtől háromig az orosz főváros társadalmi köreinek színe-java, sétálva, vagy kocsikázva. A széles út keresettebb, előkelőbb és így gazdagabb boltkirakatokkal is bíró oldala az éjszaki. A világjájék nagy szerepet játszik az orosz fővárosban, mert az említett északi oldalra süt a séta ideje alatt a tavaszi és őszi napfény. (Vége köv.) 58 szán mölcsféléket. A viz- és takarmányhiány szülte az állatbetegségek javarészét s mindezekhez járul, hogy az állandó szárazság nemcsak élő állatnak, növényzetnek, de az élettelen dolgoknak is, melyek az élet befogadására szolgálnak, ellenségévé jön. A tűzveszedelem lármájától visszhangzik az egész ország. Ma itt, holnap ott ül ki a veres kakas, hogy azt, amit évek fáradságos munkája, szorgalma, takarékossága megteremtett és megtartott, pár pillanat alatt semmivé tegye! Por és hamu lesz minden s jajveszékelés, siránkozás s nyomor lép fel utánna a veres kakas pusztításának. A tűzveszedelem — jó órában mondassák — városunkat ezideig eléggé megkímélte. Talán nincs több városa hazánknak, hol aránylag oly kevés tüzeset fordult volna elő, mint minálunk, sőt a káresetek nagysága is talán minimálisnak mondható városunkban. Ezt elsősorban és mindenek felett a Gondviselésnek nomi javára s csak másodsorban a jól felszerelt s ha nem is kifogástalanul, de mindig bátran, mindig kellő tudással és első rangú vezetőkkel működő tűzoltóságunknak. A tüzet nemcsak oltani kötelessége a tűzoltóságnak, de lehetőleg megelőzni is , hogy városunkban mostanában gyakoriabbak a tűzesetek, ennek okát nagyrészt a hiányos megelőző tűzrendészetben találom. A hétfői tűzesetből okulva, volt-e a házaknál az a bizonyos kapitányvíz ? Volt-e mindenütt a háznál megfelelő létra? Volt e vödör? Volt-e csáklya ? Jól felszerelt tűzoltóságunk képes e minden esetben, a veszély perczeiben azonnal legalább egy gépet s egy vizesbordót a vész helyére vinni ? tásos Van-e akkora létszáma a hivatűzoltóknak, hogy a veszély perczeiben míg a tűznél önálló munkát fejt ki, legyen az őrtanyán, aki a telefonszolgálatot teljesítse s legyen, aki okos fővel a szerek külldésében intézkedjék,a hordókat meg töltesse stb. ? Ennyi kérdésre egyetlen felelet az, hogy nincs! Amíg a fenti kérdésekre más feleletet nem adhatunk, addig nem annyira a tűzoltóság őrzi városunk élet- és vagyonbiztonságát, mint az isteni Gondviselés ! A polgárságnak kötelessége a fentebb említett primitiv dolgokat állandóan készletben tartani s kötelessége adót fizetni, amiből a tűzoltó intézmény fentartatik. (Csak nem várhatjuk, hogy az egész intézményt a kegyelmes püspök úr tartsa fenn!?) Ezen kötelességekkel szemben azonban joga is van : elvárhatja, hogy az ő véres verejtékéből fentartott tűzoltóság mindenkor harcképes legyen és semmi se hiányozzék a tűzoltóság részéről akkor, hogy a veszedelemmel szemben idejében és sikerrel vehesse fel küzdelmét! Tagadhatatlan, hogy a hivatásos tűzoltók száma ma nem elegendő, legalább még 2 ember okvetlenül szükséges. Egy ember talán 800 koronába kerül, tehát a város nagyobb megterhelése nélkül még felvehet két embert. Nem tudom, hogy városunk mennyiben folytat mezőgazdaságot, de azt tudom, hogy nagyszarvú ökrökkel fuvaroztatja a szemetet. Azok a szép marhák kevesebbe kerülnek-e, mint a használható igás lovak ? A beszerzésük bizonyára nem. Tessék az ökröket kicserélni lovakkal és a jelenlegi őrtanyán megfelelő istállót építve, minden városi lovat ott tartani, hogy a tűzoltóság ne legyen kiszolgáltatva egészen a bérkocsisoknak, illetve azon szegény páráknak melyeket a gép elé fogni egyáltalán nem mernek, sőt a vizes hordók elé sem tanácsos, mert mint a hétfőn déli tűznél történt, az egyik szegény pára ott lehelte ki életét pár lépésre az elindulás helyétől. A tűzoltóságnak kitűnő gépei vannak — egy csomóban az őrtanyan Vájjon nem lehetne e legalább a németi részen egy gépet állandóan elhelyezni, időről-időre a jókarban léteiét ellenőrizni, hogy ne kelljen a polgárságnak ökölre szorított kezekkel várni, míg a 18-ik fuvar után végre megjön a második gép is! Vajjon van-e térkép szerinti kimutatása a bővizű kutaknak? Hol van, kik tudnak erről ? Tudtommal a nagy áldozattal létesített állami elemi iskolák udvarán levő futott kutak csak úgy ontják a vizet. De a szolgák talán nincsenek kioktatva arra, hogy mikor közveszedelem van, akkor a király kocsija elől is ki kell fogni a lovat ha szükség van rá , még az állami iskola kútját is igénybe veszem ha másként nem, erőszakkal! Mert az mégis borzasztó állapot, hogy a németi részen támadó tűzhöz a Szamos melletti villamos gépházból kelljen vizet szerezni! Nem a magam vagyonkájának a féltéséből, de a tűzoltó intézmény iránti szeretetemből kifolyólag írtam e sorokat polgártársaim érdekében s még egyszer összegezem az elmondottakat kérve a polgármester és főkapitány urakat, hogy megszívlelve mindezeket hatáskörükben segítsenek a mostani helyzeten mielőbb 1. Minden háztulajdonost rászorítani arra, hogy állandóan megfelelő mennyiségű vize legyen készletben, merítő edény, létra, csáklya ne hiányozzék egy háznál sem ! 2. A tűzoltóság, rendőrség kellőleg ki legyen oktatva arra, hogy melyik utczában hol kap legkönnyebben hozzáférhető bővizű kutat ? ! 3. A városi igás állatok — a mennyiben ökörre ott nincs szükség — lovakkal cseréltessenek ki s ezek az őrtanyán legyenek beistállózva. 4. A hivatásos tűzoltók számát szaporítani kell legalább két használható emberrel, de az sem ártana, ha 4-el szaporítanák. 5. Használható gépre még tévedésből se kerüljön olyan tömlő, amit használni nem lehet! 6. Amennyiben az őrtanyán egész gépraktár van 1 jól működő gép a németi részen pl. az állami iskolában helyezendő el! úgy a hivatásos, mint önkéntes tűzoltóság derék munkát végzett mindkét tűznél s azokat a bajokat, azokat a hibákat, melyeket felsoroltam bizonyára ők érezték legjobban, mert őket gátolta az oltási műveletekben ! Hiszem, hogy szavaim nem lesznek a pusztába kiáltó szó s nem fognak kitérni a mostani állapotok javítása elől azok, kikre e város élet és vagyonbiztonsága bízva van s akiktől joggal várhatja el, hogy sorsát e pusztán az isteni gondviselés intézze! Szatmár-Németi, 1904. júl. 19-én. Thurner Albert: A kard. Egy kínos inczidens, mely a múlt hetekben egy fővárosi vendéglőben lejátszódott, ismét a hadsereg fel fordíté a társadalom figyelmét, s a thema újra a kedvelt, sokszor kárhoztatott, tisztikard körül forgott. Az affaire mindenki előtt ismeretes lesz, épen azért nem akarunk ismétlődésekbe esni, hogy azt felemlítsük. Annyit azonban a tárgy érdekében szükségesnek tartunk felemlíteni, hogy az összeszólalkozás két fiatal ismert nevű úriember s egy katonatiszt között történt s mint mindenkor, úgy ez esetben is, a ,civii“ húzta a rövidebbet. Azaz a főhadnagy mindkettőn végighuzott kardjával, míg az egyiket azonfelül jól oldalba is bökte hegyes spadéjával. Mi azonban e helyütt, nem ezzel az affúrral kívánunk foglalkozni, melyben különben egész véletlenül a főhadnagy oldalán van az igazság! s ez az egész közönség osztatlan meggyőződéses nézete, hanem egy evvel szoros nexisban álló kérdéssel, a katonaság fegyverviseletéről a privát életben. Felmerült ugyanis ez inczidens alkalmiból az a kérdés, váljon feltétenül szükséges e az, hogy a katonai tisztek, avagy általában a katonaság privát érintkezéseknél fegyvert hordjon magával. A fegyver, mi a katonatiszt oldalán lóg, becsületében meg nem védi, hanem igen sokszor kellemetlen helyzetbe sodorja viselőjét. A kard, mely mindig vele tartozik lenni, provokáló hatással van a czivilekre, kik abban a katonai erőszakoskodás szmbólumát látják. Nem egy esetben bebizonyosodott, hogy mihelyt a katonatisztnek kardjával kellett a lehetetlen helyzetet kibonyolítani, úgy azt rendesen még jobban össegubbancolta, legtöbbször saját carrierjét vágta keresztül. Épen azért igen helyesen merül fel az az eszme, hogy haladjunk mi is a művelt kulturállamok nyomdokán, melyek a katonatiszteknek engedélyezi, hogy privát életükben a fegyvert, és mindenben feszélyeztető uniformist letehessék s még külső megjelenésükben se különbözzenek más tisztességes polgártáraiktól. A katonai felsőbbség nem is sejti, minő óriási megkönnyebbülést szerezne, Mars derék fiainak, ha megengedné nekik a privát érintkezésben a czivil ruha viselését. Már maga az anyagi előny, mely a czivil ruha hordásával járna, kiszámíthatatlan. Hiszen mindenki tudja, hogy a katonatisztek mindenhol, és mindég megsarcoltatnak. Nekik minden drágább s a mellett rosszabb, mert az trogál reá.uniformis gavallériátok Németországban, Angolországban alig látunk katonatiszteket, mert a privát érintkezésben civil ruhát hordanak s csupán szogálatban öltik magukra a csillogó de sok keserűséget okozó egyenruhát. De ezeknél nem is olvashatunk kardeffairekről. A közönség teljesen összeforrt a hadsereggel. Semmiben sem tartja kevesebbnek avagy többegész könyv posztó és szalma kalapok tenisz sport és batist ingek, sapkák, nyakkendők nagy választékban olcsó árakért Vajda Mihálynál, Szatmár Deák tér 10. Batistok, cartonok, delinek, szerbvásznak, egész és fél női kesztyűk, áttört és sima női harisnyák, gyermek rövid harisnyák (socken) előrehaladt idény miatt olcsó árakért lesznek eladva . Vajda Mihálynál Deák tér 10. Napernyők minden elfogadható árért. ...........