Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)
1905-03-02 / 18. szám
Gazdasági állapotunk- A gazdasági kérdések a választások által teremtett helyzetben előtérben állanak s rendkívül sürgős elintézésre, higgadt megoldásra várnak. Nem lehet-e ezen kérdéseket politikai vonatkozás nélkül tárgyalni ? Mindenkinek kötelessége ezek folytán, kinek a gazdasági tényezőkre befolyása van, hogy ezeket tárgyalja, állást foglaljon érdekükben, hogy végre az oly messzeható vámpolitikai kérdés is érvényesüljön, de pártpolitikai vonatkozás nélkül ! Nagy akadály volt a közjogi kérdések tárgyalásánál az eddigi parlamenti küzdelem, pedig elodázhatlanul szükséges, hogy végre valahára a közjogi ellentétek kiegyenlittessenek és kisimittassanak. S Magyarországnak, szép hazánknak mint agrárállamnak, elsősorban a gazdasági kérdéssel kell tárgyilagossággal foglalkozni s elsősorban ugy hiszük ez a vámterület kérdése ! Egy tekintetben az absolut többség a parlamentben minden kétségen felül áll, mégpedig a vámterület kérdésében s constatálható, miszerint a parlamentben a közös vámterületnek 73 szótöbbsége van. Ez elvitázhatatlan factum. Ausztria állásfoglalása e kérdésben bizonyos háttérrel bír. Az önálló vámterület keresztülvitele ellen nem emel torlaszt s ámbár nálunk azt hitték, hogy Ausztria megijedve a gyarmat jogaitól, ezeket egykönnyen nem fogja feladni ; ebből azon felfogás kristályosodott ki, hogy 1904. előtt is kész az önálló vámterület foganatosítására. Erre kéri ! Azon véleményben van az osztrák szomszéd, minek várjon addig, míg Magyarországra nézve kedvezően alakulnak a viszonyok, hanem jelenleg, mikor a zsákutczában is van a magyar ember s a fogyasztási piaczot Magyarország Ausztriában találja, reá lévén utalva, akarja kihasználni a helyzetét. Míg ha az elkülönítésre várnának szomszédjaink, tán beállhat egy jobb idő, mely Magyarországot kedvezőbb kilátással kecsegteti, így gondolkodnak az érdekelt osztrákok Ez az állapot okvetlenül később a munkabérek megdrágítását vonja maga után s a föld, a magyar föld értéke hanyatlásnak indul s kinek lesz ebből haszna ? Felesleges mondanom : csak a tőkepénzeseknek, bankoknak. — Sans phrase ! Az önálló vámterületre való hirtelen átmenet válságba dönti az országot. Ám a hangulat szóljon az önálló vámterület mellett, de ne azután ítéljük meg a helyzetet, hanem komor hátterét, tekintsük a helyzet valóságát s megmentjük akkor az országot a súlyos válságtól. Kérem a következőket szívesen figyelembe venni ! Azt mondottuk : Nézetünk szerint Ausztria előrelátja azon hátrányokat, azon terheket, melyek országunkra hárulnak, midőn ily hallgatag beleegyezéssel rááll arra az alkura. Ezen hátrány részint direkte, részint indirekte nyilvánul. Directe a quota fölemelése által mert mindenki előtt kétségtelen lehet, hogy a quota felemelése akkor bekövetkezik, hisz ez volt a kölcsönös szabad forgalom feltétele. Mégpedig 48 és 52 arányában. Ez 14 %-al emelné a közös teherhez való hozzájárulásunkat. A különféle katonai beszerzések, a hadsereg létszámának emelése (V3-a) a szükségletet 60 % viszi fel. Ennek folytán 548 millió koronába kerül az uj helyzet s mikor áll meg a katonai követelések mosochja?! Az európai hadseregek folyton emelkedő, részint új találmányok által is némileg követelt ivestitiója nem nyújt kilátást a hadibuget csökkentésére ! S ha számításba vesszük, hogy ezután 122 millió korona közvetlen teher nehezedik vállainkra, mert 263 millió többletkiadás volna (tekintettel arra, hogy 1902-ben 390 millió közköltség volt, 77 145 122 millió, 45 a közös vámterületbeli részesedés) ez oly horribilis összeg, mely az ország összeroskadását jelentené ! Vagy nem ? A vámbevételeknél 112 millió koronát s a vámkezelési költséggel együtt 137 millió koronát kellene jövedelmezni ! ! ! Sic ! Mi kétségkívül Ausztria fogyasztására vagyunk utalva Uraim ! Ez a nyugati államok védvámos, agrárvédvámos politikájának következménye, az a beállott kényszerhelyzet s Ausztria fogyasztását hatékonyabban kell részünkre biztosítani. Az agrárközvélemény, mely nálunk nagy tért hódított, az uj általános vámtarifát teremtette, s így a nemzetek gazdasági alapját, mint mindenütt úgy nálunk is, a hazai fogyasztás emelése képezi Ez által fejleszthetjük mezőgazdaságunkat s iparunkat is. Hisz tudjuk azt, hogy Ausztria iparczikke, erős ipar lévén, országunk vásárlási képességétől függ, s úgy az ország agrár irányban való fejlődése is, Ausztria érdekét képezheti is vice versa ! Az új vámtarifa érvényesülése bizonnyára az áralakulásokat is befogásolni fogja. Ezt látjuk Németország s Francziahon példáján. Árank alakulására ugyancsak a nemzetközi piacz ár alakulása lesz dönő. Most tegyünk egy kis számítást. Magyarország búzatermése átlagban véve 25 millió q. a búza vámtétele 330 kor. Már most ha a vámvédelem csak 3 koronával vámoltatik ez évi 75 millió korona apadást, veszteséget von maga után. Tengerinél p. 2,80 korona itt a vámvédelem 2 koronával érvényesül. Eladásra csak 25 millió q. kerül. Itt s 50 millióra menő veszteségünk lesz! A zab és rozsnál 36 millió kor veszteség áll be, az árpánál kivitelünk nagy lévén itt nem fog érvényesülni, vámvédelem. Továbbá állatkivitelünk is szenvedni fog alatta, s ez szerény számítással 40 millió koronát tesz ki. Mint entiekből kitetszik, az átmenet hosszú időre válságos lenne ! De menjünk tovább ! A mezőgazdasági hitel máig sincs rendezve, így azt a gazdaközönség teljes joggal követeli, az áru értéke csökken a hitel drágul s mi annak következménye ? Gazdasági válság ! sok ezer gazda pusztulása! Szánalmas képe a magyar mezőgazdaságnak ! — Ne felejtsék az illetők, hogy Magyarország agrárállam, vagy nem hangoztattuk azt eléggé ? A pénzügy különválasztása a kamatláb emelését fogja maga után vonni s nem-e hitelképesebb Ausztria a pénzpiaczon, mint országunk ? ! Értékpapírjainkat nem helyezhetjük el oly előnyös módon, mint az, az osztrák kormány részről történik ! Ki vonná ezt kétségbe ! S hol van az 1907 év végével életbe lépő kereskedelmi szerződés, azon esetre ha a vámszövetség megköttetik ? Országunknak különválás esetén Ausztriával kell előnyös kereskedelmi szerződést kötni s Ausztriának ipari czikkeire vámkedvezményt nyújtani Tekintsük pl. Németországot vagy Angliát, ahol több száz évi vámvédelem útján létesítették az ipart s nem annak köszönheti-e jelenlegi fejlődésének magas fokát? Hogy áll Románia vagy Oroszország, hol magas vadvámmal igyekeznek az ipart istápolni s mégse jutottak sokkal előbbre, sőt Oroszország oly helyzetbe jutott, hogy a francziák ott ugyan sok milliót vesztettek az orosz ipar vállalkozásaiban olcsó munkaerő, szakértelem ipari képzettség munkásaink ezreiben — tisztelet a kivételnek — hiányzik ! Tovább ! Ott a kivándorlók útnak induló ezrei, kik elhagyják az amerikai ügynök csábítása folytán hazájukat, s mit tehetünk az ellen ! Ott a vizentul nagybérrendszer hivogatólag int s m avval a harczot nem igen vehetjük fel!. — Hívei vagyunk mi is, őszintén szólva, az ipar fej ödésének, örömmé látjuk felvirágzását, de hazánk talpkövét, kérem, csak az erős, erőteljes biztos bázison nyugvó, fejlett, intenzív mezőgazdaság képezheti. Az ipar nem gazdagodhatik a mezőgazdaság rovására? Vájjon? Ne csökkentsük a mezőgazdaságnak fogyasztóképességét s akko az egyensúly se fog megbillenni. A mezőgazdaság minden érdek felet álljon, ez az első, ez az állam hatalmas támasza ! Ez eredményezi hazánk boldogulását, dicsőségét, felvirágzását, ne veszítsük el lábunk alatt a talajt, hazánk, őseink vérrel áztatott földjét, ne politikai mozzanatai legyenek itt irányadók, ne azok emelkedjenek túlsúlyra! Fentiekben ráutalunk a bekövetkezhető gazdasági állapotunkat fenyegető válságra s társadalmi veszélyekre, de nem azon czélból, hogy az önálló berendezkedés ellen foglaljunk állást, korántsem ! Őszintén, nyíltan elmondtuk nézeteinket teljes objektivitással s kívánjuk, hogy vezetőköreinknek magyarok Istene mutassa a kibonta a sózásra vezető, megrázkódtatás nélküli út kijelölését. Rt na ez a szerencsétlen nép, amely érezte, tudta, hogy embertelenül kizsákmányolják, de a papjai által elbolonditva, nem látta tisztán, kik nyomják el, kik szipolyozzák a vérét. A zsidó Oroszországban csak olyan nyomorult mint a paraszt, joga neki nincs, még annyi sem mint az utolsó jobbágynak s ezenfelül már hasztalanul bolondítják a népet, kezd eszmélni és sokallják a fiakat, az apákat a rettentő mandzsuriai mészárszékre, a felesége, karjaiból ragadják ki a férjet a gyámoltalan szülőtől rabolják el a kenyérkereső írat. Halálos gyűlölettel eltelve mennek ezek a katonák a harczba, mert nekik olyan hazájuk van, amely nem éri meg a véráldozatot. De még halálosabb gyűlölet lángol az otthon maradottak szívében, akik úgy búcsúznak el a harczba menőktől, mint akiket soha többé nem fognak viszontlátni, vagy ha visszakerülnek is, bénák, munkaképtelenek lesznek. Eddig közel kétszázezer orosz paraszt esett el s ugyanennyi lett béna koldussá. Most, amikor a zsarnok cári hatalom oly iszonytató sullyel nehezedik a népre, kinyíltak ennek szemei is s tisztán látja, kik az ellenségei. Tudja, hogy leghatalmasabb ellensége maga a cár, akiről pedig a papok azt tanítják, hogy az maga az Isten küldöttje. Kezdi belátni, hogy a hivatalnokok, papok, katonatisztek egyaránt csak az ő zsírján híznak s míg ő rettentő nyomorúsággal küzd, addig amazok élvezik a gazdag orosz föld minden gyönyörűségét. És ettől a tisztán látástól már csak egy lépésnyire van az orosz forradalom Lassan lassan el fog jutni az utolsó orosz faluba is annak a híre, hogy a városi munkások a szabadságért harczba léptek s ennek nyomán meg fognak mozdulni az orosz nép millióinak tömegei. E milliók ellen nem fogja tudni megvédeni a cárt és a zsarnokságot katonaság. Vártengeréből fog felszállani az orosz szabadság napja. De csak akkor, ha majd a mezei munkásnép is fellázad a zsarnokai ellen. Az orosz földesurak, a nemesség már nagyon is tartanak ettől a lehetőségtől s sokan közülük utaznak el külfödi tartózkodásra. T... . w Szaniszló. SZÍNHÁZ. Szombaton „Az elnémult harangok“ Malonyay és Rákosi színművét adta elő társulatunk. Bizony daczára, h0gy ilyen két jeles iró szövetkezett, magáról a műről, mely a Rákosi hasonló czimü regénye mellett messze elmarad, nagyon kevés jót lehet mondani. Az előadás azonban már megérdemli a dicséretet. A három főbb szerepet Kendi, Peterdi és Krasznai átszőtték és pedig mindhárman olyan tökéletes művészettel, hogy erről a játékról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. János vitéznek vasárnapi előadása ismét telt házat hozott össze s úgy látszik még meg fog érni néhány előadást színpadunkon. Hétfőn az „Aranyvirág“ ment Soltival. Az estének egyetlen kiemelkedő eseménye az ő játéka és éneke volt. Kedden premiere előadást tartott a drámai társulat. Híres darabot adtak, Gerhard Hauptmannak „Hennschel fuvaros“-át s így természetesen üres volt a színház Pedig ha gyönyörködni akarnak, akkor ezt az előadást meg kellett volna mindenkinek nézni. Kendi egyszerűen fenomenális volt. Bátran ki merem mondani, hogy olyan kiváló drámai színésznője nem volt még a szatmári társulatnak mint Kendi s ha az igazgató nem nyerheti meg továbbra is társulatunknak, nem is lesz egyhamar. — Hanna szerepét adta s élethűbb alakítást gondolni, várni sem lehet. Természetes, hogy kitűnő partnere is volt a Peterdi személyében, ők ketten képviselik a szatmári színtársulatnál, az igazi s komoly művészetet. Szilágyiné nehéz, kimerítő szerepét pompásan adta. (Dr. K.) HÍRROVAT. * Változás szerkesztőségünkben. Dr Komáromy Zoltán társszerkesztőnk a mai nappal a „Szatmár, Németi“ pol. lap felelős szerkesztését vállalván el, lapunk kötelékéből kilépett. Midőn eddigi önzetlen közreműködéséért köszönetünket fejezzük ki, további munkásságához is sikert és jó szerencsét kívánunk. * Igazságügyi kinevezés. Az igazságügyi miniszter Fürt Imre szatmárnémeti kir. járásbírósági al 1 . jegyzőt, ugyanide jegyzővé nevezte ki. * A honvédség köréből. A honvédelmi miniszter Szűcs Kálmán tartalékos hadapród jelöltet a szatmári 12-ik honvéd gyalogezredbe tart. hadapróddá léptette elő ; továbbá Klie t Antal és dr Kertész Miksa tartalékos hadnagyokat ugyancsak a 12-ik honvéd gyalogezredtől, vádkötelezettségük teljesítése után, saját kérelmökre t a honvédség kötelékéből elbocsátotta. * Királyi kitüntetés. Ő felsége , a király Réthy Mihály volt orszgy. képviselőt técsői lakost s helybeli háztulajdonost, a közgazdaság terén szerzett érdemek elismeréséül a III. . oszt. vaskorona renddel tüntette ki. * A szatmári ref. fels. leányiskola és tanitónőképző szombaton tartott szinielőadásai szép sikerrel