Szamos, 1907. március (39. évfolyam, 18-26. szám)

1907-03-03 / 18. szám

2-ik oldal­­ listikának meggyanusítása ellen, s bizonyára a vidéki sajtó is szívvel­­lélekkel csatlakozik mozgalmához. Ám sújtsa a törvény akár a mos­tani, akár revideált és reformált paragrafusaival a tisztességtelen esz­közökkel dolgozó sajtót, de a be­csületes és tisztességes eszközök­kel dolgozókat ez nem érinti, azok haladnak továbbra is, mint eddig tették, az erkölcsi tisztesség útján s ezeket a fejlődést és haladást, munkáló, a nemzeti és társadalmi közérdeket elősegítő gondolat és eszme szabad nyilvánításában s ér­vényesítésében nem fogja ijeszteni semmiféle reformált sajtótörvény tilalma. Politikai elinek. Az elmúlt hét politikai eseményei között első helyen kell megemlékez­nünk az igazságügyminiszternek a csütörtöki képviselőházi ülésen el­mondott beszédéről. A sajtószabadság erősebb korlátozása és megszorítása, bár csak szóbeszéd tárgyát képezte s csak egyes képviselők adtak inkább privát jellegű beszélgetés közben, ki­fejezést a kérdés szükségességének, — lázas izgalomba hozta az egész sajtót. Közben egy szerkesztőnek letartózta­tása s egy másiknak kiutasítása még inkább kiélezte a kérdést ugyannyira, hogy a Budapesti Újság­írók Egyesü­lete sürgős intézkedések megtételét­­látta szükségesnek, az igazságügymi­­niszter is egy e tárgyban hozzá in­tézett interpellation azonnal vála­szolt. Ez a válasz minden tekintetben alkalmas arra, hogy a lázas izgalma­kat elsimítsa s a sok mende-monda között a valóban szükséges reformok hangoztatásával megnyugvást keltsen. A sajtószabadság megsértéséről, kor­látozásáról szerinte szó sem lehet, a sajtóvétségekben az ítélkezést továbbra is az esküdtbíróság hatáskörében ki­vánja hagyni. A magyar társadalmat elég organizáltnak és erkölcsi erővel felruházottnak tartja, hogy ez­ez irányú kötelességének és hivatásának meg­tudjon felelni. A jövő törvényhozás intézkedéseinek­­ szükségét általános­ságban a következőkben jelzi : Szük­séges az eljárások gyorsítása, a bün­tetések szigorítása, az eskü­dtbírósá­gok működésének hatályosabbá tétele és e működés függetlenségének min­den befolyás eben való biztosítása s végül kellő gondoskodás arról, hogy a büntetés a valódi bűnösöket érje s így lehetetlenné váljék a megfizetett strohmanokkal való operálás. Épen ilyen fontos s végeredm­ényé­­ben messzire kiható politikai nyilat­kozatokat tett ezen az ülésen a bel­ügyminiszter is. A magyar gazdák országos egyesületének kérése volt a tárgyalás rendjén, melyben kivéte­les rendszabályok alkalmazását kérte a törvényhozástól a kivándorlásra nézve, a szociális sajtó és a munkás szakszervezetek ellen. A felszólalók között sokan voltak hajlandók e kö­vetelések teljesítésére, m­íg végre Andrássy nagyszabású beszédében végleg eldöntötte e kérdés sorsát.­­ Beszéde kezdetén hangsúlyozta, hogy Magyarország nem osztályállam s így abban nincs jogosultsága semmi osz­tály­politikának. A munkás szerveze­teket addig, amíg törvényes keretben létesülnek és maradnak, érinteni nem szabad, mert a bérküzdelemben, a gazdasági versenyben egyik leghat­­hatósabb fegyver a szövetkezés. — Politikai öngyilkosság lenne rendőri beavatkozásokkal s reakcionárius in­tézkedésekkel kormányozni, mert ezzel elsepernék azokat a vezető elemeket, a­melyeknek befolyásától az ország sorsa függ. — Mind a két miniszteri nyilatkozat osztatlan tetszésben része­sült s alkalmasak arra, hogy az egész­ nemzet lelkes bizalommal nézzen jövő működésük s áldásos tevékenységük ellbe. Ugyancsak élénk figyelemben ré­szesülnek a megindult kiegyezési tár­gyalások is, mindenki érzi, hogy ez próbaköve a nemzeti érának, hogy mennyiben lesz gazdasági és politi­kai nyeresége a nemzetnek a mostani kiegyezésben. Érzi ezt nemzeti kor­mányunk is s teljes fegyverzettel vo­nul fel a küzdelemre. Napról-napra beható tanácskozásokat folytat a meg­kezdendő tárgyalások előtt. Termé­szetesen a tanácskozásokról semmi pozitív hír nincs. Ami kiszivárgott, csak annyi, hogy a magyar kormány az esetben, ha az osztrákok nem kö­tik magukat a hosszú lejáratú kie­gyezéshez s a szerződéses formát el­fogadják, belemegy abba, hogy a ki­egyezés egész anyagát egyidejűleg tárgyalják s a gazdasági kiegyezéssel együtt járó kérdéseket is megold­ják. Ezzel szemben az osztrák kor­­mány először is a lejárati idő kér­dését akarja eldönteni s ha ezt a magyar kormány nem fogadná el, a korona döntésére kívánja bízni a dolgot. A tanítók fizetésrendezése tárgyá­ban a közoktatásügyi bizottság még nem fejezte be tárgyalásait. A javas­latot általánosságban elfogadta s a részletes tárgyaláshoz is hozzákezdett, mely előreláthatólag a jövő hétre is átmegy. merés és hála megnyilatkozásának e módját, mellyel a nagyközönség még a direktor két kiszemeltjén, vagy mondjuk, szerződésben kikötött juta­lomjátékosán kívül bizonyára még másokat is óhajtana részeltetni. bocsássa meg bűnömet, ha ártatlano­kat gyanúsítok, hogy a silahi hajadonok talán egyet értettek a benjáminbeli deli ifjakkal és felbátorították a rabló me­rényletre.* Befejezem igénytelen felolvasásomat azon óhajjal : vajha sikerült volna t. hallgatóim egyik—másikában némi ér­deklődést keltenem, nem a nők iránt, akik nem szorultak az én protekciómra, akik úgyis meghódítják a sziveket, ha­nem a biblia iránt, (melyet a kor szel­leme mindinkább megfoszt hajdani min­denható hatalmától.) — Vajha sikerült volna hozzájárulnom, hogy nem apró szemelvényekből, hanem a maga töké­letes fenségében igyekeznének megis­merni azt a szent könyvet, amely min­den jónak és nemesnek s így a nemes nő igazi méltatásának is elsőrangú is­teni dokumentuma.­­ SZAMOS 18. szám. SZÍNHÁZ. Szerdán „Tolvaj“ harmadszor ment fél ház előtt, az előzőknél jobb elő­adásban. Csütörtökön „Koldus gróf“ került színre üres ház előtt, gyorsan leda­rálva. Pénteken „Lengyel zsidó“ ment zónában. A virágvasárnap kezdődő új saison már­is előreveti árnyékát a haldok­lásnak csöndes végkimerülésében. Az e heti műsor ugyancsak ezt dokumen­tálja. Máskor ilyenkor kezdődtek a vendégszereplések, a jutalomjátékok, most lejátszott darabokkal kell meg­elégednünk. Különben halljuk, hogy a direktor úr, aki a jutalomjátékok esküdt ellensége, Tisztainak ás Vára­­dinak mégis csak engedélyezi a töb­bieknek meg nem adott kedvezményt Ezt az eljárást nem helyeselhetjük. Vagy nem engedélyez egyáltalán ju­talomjátékot s akkor rendben van a dolog, ellenben a közönség nevében tiltakozunk az ilyen eljárással szem­ben. Elvégre csak nem a direktor határozza meg, hogy kit tüntessen ki a közönség kegyeivel, vagy legalább is nem szabadna megvonnia az elis­ hírrovat. * Esküvő. Boldogfalvi Bartl Ró­bert cs. és kir. 5. gyalogezredbeli fő­hadnagy e hó 2-án esküdött örök hűséget özv. okolicslai Okolicsányi Béláné szül. Szabó Teréz urhölgy le­ányának Erzsébetnek. * Áthelyezés. Félegyházi Pál, m. kir. folyammérnököt Szegedre, helyé­be Szatmárra Fésős Albertet helyez­ték át. * Áthelyezett kir közjegyző. Az igazságügyminiszter Magyar Bertalan topánfalvai kir. közjegyzőt nagybá­nyára helyezte át. * Elutasított felebbezés. Kolozs­­váry Károly dr. Antal Sándor tiszti főügyésszé történt megválasztása ellen felebbezést adott be. A közigazgatási bíróság a beadott fellebbezést felül­vizsgálván, azt elutasította. * Kölcsey-Kör jubileuma. A már­cius 10-iki matiné a Körnek 100-ik nyilvános előadása lesz. Ez alkalom­mal dr. Fejes István felolvasással, Márkus Béláné úrasszony énekkel, Nagy Vincze szavalattal s a honvéd­­zenekar válogatott része zenedarabok­kal fog közreműködni. * Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyi miniszter dr. Joanovits Ernő helybeli kir. trószéki aljegy­zőt ugyanide jegyzővé, — Vajda Gá­bor halmit és Turbucz Ödön nagy­­somkuti s telekkönyvvezetőket pedig telekkönyvvezetőkké nevezte ki. * Áthelyezés. Az debreczeni állam­­vasuti üzletvezetőség Tombory Virgil rahói vasúti pénztárnokot Kőrösme­zőre helyezte át. * Nő mint igazgatósági tag. A Közgazdasági Bank r. t. közgyűlése Boros Ilona úrnőt igazgatósági tag­jai közé beválasztotta. * Az igazoló választmány elnö­kéül Korányi Istvánt, tagjaiul dr. Lehóczky Jánost, Jákó Sándort és Pethő Györgyöt nevezte ki a főispán. A­­ lyászhir. A héten ismét egy fiatal leány elhunytának szomorú hí­rét, vettük. Nyiry Gyula rápolti ev. lelkész bájos leánya, a pár hónapja Gugi Sándor postatiszt menyasszonya Etelka költözött el szerettei köré­ből. Pár hónappal ezelőtt mint élet­erős, vidám kedélyű leányt ismertük és most a budapesti Erzsébet-szana­­tóriumból, hol gyógyulást keresett, szinte hihetetlenül, jött a hír, a szív­­szélhüdés következtében, február hó 27-én szerdán meghalt. Temetése ma márc. 3-án lesz Rápolton. A mélyen sújtott család a következő halotti je­lentést adta ki : „Alantízottak fájda­lomtól megtört szívvel tudatják, a szeretett leány, testvér, rokon és só­gornőnek Nyiry Etelka okl. tanítónő­nek, az Erzsébet Szanatóriumban Budapesten, f. hó 27-én történt gyá­szos elhunytak A megboldogult hült teteme március hó 3-án d. u. 3 óra­kor fog az ev. ref. egyház szer­tartása szerint Rápolton, örök nyugalomra helyeztetni. Rápolt, 1907. március hó 1. Áldás és béke poraira. Nyiry Gyu­a mint édes atya, Kollonay Laura édes anyja, Nyiry Jolán férj. Szabó Lász­­lóné, Nyiry Berta, Vilma, Mariska, Emmuska, Irénke, Adél, mint testvé­rei, Szabó László, mint sógora, Gugi Sándor m. kir. postatiszt vőlegénye és a számos rokonság.“ * A központi választmány március hó 7-én d. e. 11 órakor ülést tart. * Eljegyzés: Péterfi István kudsidi m. kir. erdővéd eljegyezte Kisujszál­­lá­s Bálint, városi tűzoltó leányát, Mariskát.­­ A Dalegyesület közgyűlését e hó 10 én, a zeneiskola nagytermében d. e. 11 órakor fogja megtartani. * Dalestély. A szatmár-németii Dal­­egyesület március 9-én, este 8 órakor, a Társaskör termeiben tagilletményes dalestélyt tart a következő műsorral : 1. „Norma“, nyitány Bellinitől , elő­adja a műkedvelői zenekar. 2. Párisi ifjak, férfikar, előadja a dalegyesület. 3. Dalok a kis Alamusziból, Bokortól, előadja Komáromy Gizi úrhölgy. 4. Szerenád. Sztojanovits Jenőtől, férfi­kar zenekari kísérettel. Előadja a dalegyesület és a zenekar. A magán részeket dr. Vajay Imre énekli. 5. Magyar népdalok, Palotásitól, előadja a dalegyesület. 6. A rózsa temetése, Gaál Ferencztől, zenekari kísérettel. Előadja a dalegyesület és a zenekar. A magánrészeket Komáromy Gizi úrhölgy énekli. 7. Dalmű-egyveleg, Czapektől. Előadja a zenekar. * A Zeneiskola hangversenye cí­mű referádánkból Halász Margitka II. o. növendék neve, ki Dussek Ma­­tinóe-jét egy 7 oldalas nehéz darabot kívülről teljes biztonsággal játszott el, tévedésből kimaradt. A tehetséges kis művész leányka játéka elragadta a hallgatóságot. * Iparos újság. Pár hónapja szü­netel csak városunkban a lap alapítás úgy látszott, mintha N.­Károly vette volna át az ebbeni tevékenységet, hol rövidesen három új lap létesült, köztük az „Iparosok Lapja“ is. A napokban a Deák­ téri kirakatokban megjelent plakátok szintén arra engednek kö­vetkeztetni, hogy városunkban is ipari szaklap van készülőben. Alapítók (a nevek ismeretlenek) hívják fel az ér­deklődő iparosokat a létesítésre, ille­tőleg annak előmozdítására. Dacára, hogy egy ilyen szaklap létesítése az iparosokra (munkaadók) jelen körül­mények között csakis üdvös lehet, mégis azt mondjuk nélkülözhető,­­ amennyiben a már meglevő lapok kimerítően foglalkoznak ipari ügyek­kel és azonkívül még egyéb iparo­sokat is érdeklő dolgokat hoznak nyilvánosságra, amikről a nagy­kö­zönség is ugyanakkor értesül, ami pedig nagyon fontos körülmény. Mi például lapunkat soha nem zártuk el senki elől, ha közérdekről volt szó. A dologra térve, mi sajnos nem va­gyunk még ott, hogy iparosok önálló lapjáról komolyan beszélni lehessen, mert egy­ nagyon indolens közönség­gel állunk szemben, akitől mindent lehet várni, csak azt nem, hogy új­ságot olvasson és pláne arra előfi­zessen. * Építkezési engedélyek. A városi tanács legutóbb megtartott ülésében Princz József és ts a budapesti lako­soknak Ékeskert 4 sz. alatti telken egy 200 m. hosszú és 1026 m. széles területű­­ gépjavító mühelyház építé­sére engedélyt adott, továbbá megen­gedte özv. Schwarcz Dávidné Vár­­domb­ u. 17. sz. és Debreceni Lajos Mátyás király­ u. levő telkén épült la­kóház kijavítását * Benzin motoros asztalos-telep engedélyezését, kérte Lénárd Károly asztalos­mester az iparhatóságtól, mit meg is kapott, oly feltétel mel­lett, hogy az előírt óvintézkedéseket betartja. A benzin­motor, melynek kiválósága és olcsó üzeme napról-napra általánosan ismertebb lesz, városunk­ban is hódít a méregdrága villamos árammal szemben. * Torlódás a vasúti szállításnál. Hogy mennyire kellemetlen ez a ren­detlen állapot, azt csak azok tudják, kiknek áruik hevernek a vasúti rak­tárban, vagy kocsikban, anélkül, hogy azok átvehetők lennének. Most, hogy a forgalom megindult, helybeli állo­másunk is tele van kocsikkal, melyek helyiség hiány miatt ki nem raktá­rozhatók, úgy, hogy az árutulajdono­soknak napokig kell várakozniok, míg holmijukhoz hozzájuthatnak. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÓ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZERT Q

Next