Szamos, 1908. március (40. évfolyam, 18-26. szám)
1908-03-01 / 18. szám
2-ik oldal__________________ SZAMOS Ha Szatmárt erőssé tesszük, képessé tesszük arra is, hogy ily intézmények benne elhelyezhetők legyenek, ami a vármegyének és környékének elsőrangú érdeke. A másik lényeges mozzanat az, hogy a miniszterelnöknek a nyilatkozatában bizonyos félreértés van. A miniszterelnök úr azt hogy a törvénykezési és mondja, megyei székhelyeket egyesíteni kell. Ennek az a helyes jelentősége, hogy a közönség közigazgatási dolgait ott intézhesse, ahol a törvénykezéseket és viszont mindezekkel oda kelljen mennie, ahol egyéb kulturális és gazgazsági szükségleteit is kielégítheti. A miniszterelnök úr most már a kép kontemplálná a nagykárolyi törvényszék felállítását, hogy annak területéhez Bihar-és Szilágyvármegyének egy része csatoltassék törvénykezésileg. Ekkor az a helyzet állana elő, hogy az a biharmegyei ember peres ügyeiben Nagykárolyba, közigazgatási dolgaiban pedig Nagyváradra volna utalva, hasonlóképpen a szilágymegyei ember is közigazgatási dolgaival Zilahra, peres ügyeivel meg Nagykárolyba. A cél tehát nem volna elérve és nem is érhető el másképen, mint azzal a természetes megoldással, miszerint a megye székhelye Szatmárra, a törvényszék székhelyére tétessék. Az ilyen tervnek végrehajtásához azonban az intézkedéseknek gondos mérlegelése és helyes politika szükséges, azért kéri, hogy dr. Keresztszeghy Lajosnak helyes és jól megfontolt indítványát tegyék a megjelentek egyhangúlag magukévá Cholnoky Imre kijelenti, hogy dr. Kelemen Samu képviselő beszédének hatása alatt indítványát visszavonja, mire elnöklő Jéky Mór a jelenvoltak nagy lelkesedése mellett egyhangú határozatként mondja ki azt, hogy az értekezlet dr. Keresztszeghy Lajos indítványát egészben magáévá teszi és az előkészítő bizottságot a következő bizottsági tagokból alakítja meg: Kölcsey Antal, Jékey Zsigmond, Jékey Mór, Szeőke Barna, Madarassy Dezső, Cholnoky Imre, Antal Lajos, Jékey Sándor, Maróthy Sándor, Tóth Mór, gr. Teleky Sándor, Domahidy Viktor, Makray Mihály, Molcsányi Gábor, Szombathy Ödön, Szerdahelyi Ágoston, Farkas Jenő, Kovásznay Zsigmond, b. Kováts Miklós, Képessy László, Domokos Ferencz, Péchy László, Nagy Béla, Jakó Kálmán, Szentiványi Gyula, Luby Géza, Kovách Gyula, Luby Béla. b. Kováts Jenő, Csaba Adorján, Stoll Béla, Cs. Mayer Károly, Szalkay Sándor, Böszörményi Sándor, Böszörményi Zsigmond, Kossuth István, Sárközy Andor, Mándy Zoltán, Papolczy Béla, Helmeczy József, Kende Zsigmond, gr. Teleky János. E bizottság a szükséghez képest önmagát fogja kiegészíteni. Végül Csolnoky Imre indítványára a megjelentek köszönetet szavaznak dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnek, ki az országgyűlésen tett interpellációjával nemcsak a város, de a vármegye érdekeit is magáévá tette. Ugyancsak lelkes ovációkban részesítették bér. Kováts Jenő indítványára Jékey Mórt, aki aggkora dacára is lelkes harcosa a közügyeknek. , • 18 szám: A városi tisztviselők drágasági pótléka. A városi tisztviselők pénteken délután Körösmezei Antal főjegyző elnöklete alatt értekezletet tarottak. Az általános drágaság által érzékenyen sújtott tisztikar anyagi helyzetének javítását tartja. A legutóbb elodázhatlannak megtörtént lakbérrendezés csak a lakásmizérián segített, ha a megélhetés egyéb gondjaitól nem mentette meg a tisztviselőket. Az élelmiszerek, ruházat s mindennemű fogyasztási cikkek 50— 60 százalékos áremelkedésével szemben a 20 éven belül eszközölt fizetésemelések átlag 10, némely állásoknál pedig legfeljebb 20 százalékra mennek. A máskülönben is silány fizetésekből rangjukhoz méltóan élni és reprezentálni teljes lehetetlenség Addig is tehát, míg egy átszervezés keretében az általános fizetésrendezés végrehajtható lesz, a tisztviselői kar tarthatatlan helyzetének javítására drágasági pótlék utalását kívánja. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy sérelmeit emlékiratba foglalja s a polgármesternek a közgyűlés elé terjesztés végett átnyújtja. A város pénzügyi helyzetén a drágasági pótlékot minden megerőltetés nélkül megbírja, még a pótadót sem kell érte fölemelni. Ami a pótlék mérvét illeti, hogy az valóban segítség és ne alamizsna legyen, legkevesebb 20 százaléknak kell lennie. Különösen az alsó és középállásokra áll ez, ahol ez a 20 százalék is alig jelent 200 — 800 koronát évenkint. Amikor a rendőr- és szolgaszemélyzetnek a múlt évben engedélyezett drágasági pótléka személyenkint 120 korona, akkor nem lehet percentuális alapon egy teljes jogi kvalifikációval bíró aljegyzőnek, vagy rendőr-alkapitánynak 10 százalékkal 180 korona évi pótlékot adni. A még alsóbb hivatali állások pótlékánál még rosszabbul áll a dolog, így a II oszt. iruoki, II. oszt. rendőrtiszti, II. oszt. számtiszti állásoknál 10 százalék mellett a köznndőrök pótlékánál is kevesebb jut. Feltétlenül kell tehát a fizetések legalább 20 százalékát pótlék címen utalni. Más városok tisztviselői már régen követelték s meg is kapták a drágasági pótlékot. A mi városi tisztviselői karunk elég szerényen hallgatott mindezideig, most azonban ütött a 12 ik óra, amikor tűrhetetlen állapotán segítenie kell. A székesfőváros csak pár hét előtt adott drágasági pótlékot tisztviselőinek bizonyos progresszív amennyiben a 4000 koronás alapon aluli fizetések után magasabb százalékot engedélyezett, mint az ennél nagyobb fizetések után. Tekintettel volt arra, hogy az alsóbb állásoknál a pótlék kenyérre kell, míg a jobban dotált állásoknál inkább kényelmi és reprezennácionális kiadásokra. — Sajnos, nálunk a városnál egyetlen állás van, amelynek törzsfizetése a 4000 koronát meghaladja s ez a polgármesteré, itt tehát a fővárosihoz hasonló választóvonalat megvonni nem lehet, hanem az egész vonalon olyan fizetési pótlékot kell nyújtani a tisztviselőknek, ami az adott viszonyok közt tisztességes megélhetést biztosít s ez 20 százaléknál kevesebb nem lehet. A pótlékot megtagadni nem indokolt még akkor sem, ha a közpénztár megterheltetésével járna. Annál inkább megadható tehát, mert pénzügyi nehézséggel nem jár. Színház. Színházi műsor. Ma vasárnap délután János vitéz, este Ingyenélők. Hétfőn Örök törvény. Kedden Bőregér Szerdán Próbaházasság. Csütörtökön Raffles. Pénteken Madarász. Szombaton itt először Sámson Szerdán a „Csöppség“-et játszotta Haller Irma. Kár volt ezzel a próbálkozással rontani a róla alkotott jó véleményünket. Nem neki való szerep. S ő egyáltalán nem beszélő színésznő, hanem primadonna, hát a fehér embert azzal a feltevéssel, hogy a tenger szellemének gyermeke, aki a hullámok mélyéből száll föl hajójával, hogy bántsa őket és országuktól megfossza. Az irokézek szintén amerikai nép nemkülönben egy nagy-nagy vízről regélnek, amelyből Áthokon isten egy porszemet emelt ki, s abból teremtette a szárazföldet. Az ősi népek tisztelete, sokféle istenséget alkotott. Természetesen a víznek is meg volt a magáé, különösen a tengernek. Cudemorszkoe volt a neve a szlavoknál. Sok apró szellem volt szolgálatában. Ezek hol ártottak, hol kedveztek az embereknek. A finneket Ahte-nak, hullámok királyának hivták, s feleségével Vellainoval együtt tajtékruhában képzelték. Leányaik jóságos tündérek. De hittek ám vizi ördögökben is, akik természetesen gonoszak voltak. A régi lengyelek tengernemzője Ezerniu volt. A poroszoknál általánosságban Bankputtis a vize. Voltak szentelt tavai. Ezekben tilos volt halászni, forrásaihoz még csak pap jelenlétében volt szabad nyúlni A cháldok Oanneszben tisztelték a vízistent. A vörös tengerben lakó szörnyetegnek képzelték, ahonnan eljárt Babylonba bölcsességet tanítani a papoknak. A hinduk vízünnepet is ülnek, Daisé-nek hívják. Örömrivalgásokkal kísért általános locsolódással jár. Valószínűen tőlük származott el hozzánk a húsvéti locsolódás szokása. A hinduk szene folyója a Ganges Árucikként, messzire elviszik vizét. S nem csalnak vele, határtalan bűnnek tartanák. Aki csak teheti vészén belőle, mert ha utolsó órájában issza üdvözül. Drága kincsként, zárt edényben őrzik hát utolsó órájukra. Általánosságban főistenök, Visnu jelképezi a vizet, de Varuma is. A japánoké Midsuno kami. Feliratos bambusznádakat, zászlókat szúrnak le neki folyók kutak mellé, és kalácsot, gyümölcsöt sőt aranyat is áldoznak. Az esőzések alkalmával még nagyszabású ünnepségeket rendeznek tiszteletére. A mexikóiak meg olyan rémséges emberáldozatokat hoztak Thaloc-nak, a többféle névvel felruházott vízistennőjüknek, hogy templomaik mellett úgynevezett „vértó“ volt amelybe a lemészároltak vére folyt, s amelyben a papok megfürödtek kegyetlen munkájuk után. Az egyiptomiak mint a tenger és hajózás istennőjének is hódoltak Izisznek. De a Nílus nak, a szent folyónak külön istene volt. Tizenhat géniusszal ábrázolták, ama 16 rőf jelzésére, amit nőnie kellett, hogy a földeket megtermékenyítse. Az egyiptomiak jósoltak is a vízből. Serlegbe öntötték és a benne játszó fénysugarak szerint, vagy a beléje öntött forró viaszk alakzataiból, jövendőt mondottak. A persáknál Aban a víz géniusza. Aresz meg a leghatalmasabb halszellem, a víz éltető princípiuma, állatjainak apja. A tengerparti népek királyának is hívják. A Nixek ógermán vízszellemek voltak. Férfitagjait öregesen, hosszú szakállal, zöld kalappal ábrázolták. A leányuixeket gyönyörűnek tartották, fekete szemmel zöld vagy szőke hajjal, karcsú termettel. Remekül táncoltak, énekeltek, s dalaikra hallgató ifjakat magukhoz csalták a mélységbe. Aegir általánosságban a skandináv népek tenger istene volt, de nem vihart hozó s rettegett, ellenben csillapító. Vele szemben Ran a felesége az óceánok borzadályos csalfaságát jelképezte. A hűvös források istennője Laga volt. Ezüst palotában tartózkodott, amelyen a világ összes vizei keresztül folytak Nekkus szintén skandináv vizisten volt, aki lehúzta magához a vízbeesetteket Nidur meg a görögök Lethe folyójának felelt meg, amelyből az elhaltak árnyai ittak, hogy elterüljék szomorú emlékeiket. Hivergelmer kígyókkal teli forrás volt a pokolban, 37 folyó fakadt belőle. A grönlandiak eléggé nyelvtörően Kongeusetekitek-nak nevezték a víz tündéreit. Ha uj forrást fedeztek föl, kölesnek kellett előbb innia belőle, hogy esetleges rossz hatását elvegye. A hajdani oroszok a Dnyeper folyó 13 vízeséséhez zarándokoltak. A Dont is szentnek tekintették. A rómaik víz iránt való tisztelete olyan mérvű volt, hogy a halotti torokon is áldoztak vele. Különösen a tenger megszemélyesítője Neptun volt, a görögök fővízistene, meg Pesaidon. Delfinnekkel és tritonekkal ábrázolják többnyire vízi lován, vagy kocsin, miután a lovat, mint a mozgó hullám jelképét, az ő teremtményének tekintették. Kezében forrást fakasztó, hegyet megrázkódtató, felnőt toborzó szigonyt tartott. Glaukesz, Ókeánosz szintén vízisíenek voltak, nemkülönben Nereus a csöndes tenger megszemélyesítője. A fenekén volt palotája, ahhol zöld vagy szőke hajú leányai táncoltak, daloltak neki. A najádok a csermelyek tündérei voltak, nereidek, okeánidák a tengereké. Holdfényes estéken odafestette őket a görögök művészérzéke a smaragdhullámokra, a hatalmas, félelmes tengert is költői képekkel színezte. Pedig milyen irtózatos, rémes tud a tenger lenni ! Borzadályos, apokaliptikus látományhoz hasonló jelenetek válnak valóra a vadul tomboló rengeteg víztömegen, amelynek atléta hullámai 600 m-nyire is kidobják a partra a halászbárkát. Izlandi és grönlandi halászok lelkei tudnának vérfagyasztó tragédiákról beszélni, de hatalmas hajók is, amelyeket a bősz ciklon hírhedt forgószél játszi portékaként zúzott szét. Bámulatos erő van is a vízben ! E természetes energia forrást, már hajdan is kihasználták az emberek, de a maga nyerseségében. Manapság a hőenergiával párosítják, s gőzt fejlesztenek. Egyre nagyobb tért hódít a haladás mezején a gőzgép. De Glózer János cipész. & milleniumi, az 1900*il$i időleges kiállításon. '■ [UNK] [UNK] [UNK]........ a debreceni cipészkiállitáson kitüntetne. . ■ Tisztelettel tudatom a Szatmár város és vidéke közönségével, hogy 15 év óta fennálló üzletemet RákóCi-U. 26 SZ. alá, a Fogarasi Sándor mérnök ur házába helyeztem át Eddigi üzletemet cipész Szallona alakítottam át, hol mint eddig is jutányos ár melllett legjobb anyagból csinos, könnyű cipőket és csizmákat készítek. Szatmár, Rákóczi utca : : : : : : : 26-ik szám.