Szamos, 1908. március (40. évfolyam, 18-26. szám)

1908-03-01 / 18. szám

2-ik oldal__________________ SZAMOS Ha Szatmárt erőssé tesszük, képessé tesszük arra is, hogy ily intézmények benne elhelyezhetők legyenek, ami a vármegyének és környékének elsőrangú érdeke. A másik lényeges mozzanat az, hogy a miniszterelnöknek a nyilat­kozatában bizonyos félreértés van. A miniszterelnök úr azt hogy a törvénykezési és mondja, megyei székhelyeket egyesíteni kell. Ennek az a helyes jelentősége, hogy a közönség közigazgatási dolgait ott intézhesse, ahol a törvénykezéseket és viszont mindezekkel oda kelljen mennie, ahol egyéb kulturális és gazgazsági szükségleteit is kielé­gítheti. A miniszterelnök úr most már a kép kontemplálná a nagy­károlyi törvényszék felállítását, hogy annak területéhez Bihar-és Szilágy­vármegyének egy része csatoltas­­sék törvénykezésileg. Ekkor az a helyzet állana elő, hogy az a bi­­harmegyei ember peres ügyeiben Nagykárolyba, közigazgatási dol­gaiban pedig Nagyváradra volna utalva, hasonlóképpen a szilágy­megyei ember is közigazgatási dol­gaival Zilahra, peres ügyeivel meg Nagykárolyba. A cél tehát nem volna elérve és nem is érhető el másképen, mint azzal a természe­tes megoldással, miszerint a megye székhelye Szatmárra, a törvény­szék székhelyére tétessék. Az ilyen tervnek végrehajtásá­hoz azonban az intézkedéseknek gondos mérlegelése és helyes poli­tika szükséges, azért kéri, hogy dr. Keresztszeghy Lajosnak helyes és jól megfontolt indítványát tegyék a megjelentek egyhangúlag ma­gukévá Cholnoky Imre kijelenti, hogy dr. Kelemen Samu képviselő beszé­dének hatása alatt indítványát vis­­­szavonja, mire elnöklő Jéky Mór a jelenvoltak nagy lelkesedése mellett egyhangú határozatként mondja ki azt, hogy az értekezlet dr. Kereszt­szeghy Lajos indítványát egészbe­n magáévá teszi és az előkészítő bizottságot a következő bizottsági tagokból alakítja meg: Kölcsey Antal, Jékey Zsigm­ond, Jékey Mór, Szeőke Barna, Mada­­rassy Dezső, Cholnoky Imre, Antal Lajos, Jékey Sándor, Maróthy Sándor, Tóth Mór, gr. Teleky Sán­dor, Domahidy Viktor, Makray Mihály, Molcsányi Gábor, Szom­­bathy Ödön, Szerdahelyi Ágoston, Farkas Jenő, Kovásznay Zsigmond, b. Kováts Miklós, Képessy László, Domokos Ferencz, Péchy László, Nagy Béla, Jakó Kálmán, Szent­­iványi Gyula, Luby Géza, Kovách Gyula, Luby Béla. b. Kováts Jenő, Csaba Adorján, Stoll Béla, Cs. Mayer Károly, Szalkay Sándor, Bö­szörményi Sándor, Böszörményi Zsigmond, Kossuth István, Sárközy Andor, Mándy Zoltán, Papolczy Béla, Helmeczy József, Kende Zsigmond, gr. Teleky János. E bizottság a szükséghez képest önmagát fogja kiegészíteni. Végül Csolnoky Imre indítvá­nyára a megjelentek köszönetet szavaznak dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnek, ki az országgyűlésen tett interpellációjával nemcsak a város, de a vármegye érdekeit is magáévá tette. Ugyancsak lelkes ovációkban részesítették bér. Ko­váts Jenő indítványára Jékey Mórt, aki aggkora dacára is lelkes har­cosa a közügyeknek. , • 18 szám: A városi tisztviselők drágasági pótléka. A városi tisztviselők pénteken dé­lután Körösmezei Antal főjegyző el­nöklete alatt értekezletet tar­ottak. Az általános drágaság által érzéke­nyen sújtott tisztikar anyagi hely­zetének javítását tartja. A legutóbb elodázhatlannak megtörtént lak­bér­rendezés csak a lakásmizérián segített, ha a megélhetés egyéb gond­jaitól nem mentette meg a tisztvi­selőket. Az élelmi­szerek, ruházat s mindennemű fogyasztási cikkek 50— 60 százalékos áremelkedésével szem­ben a 20 éven belül eszközölt fize­tés­emelések átlag 10, némely állá­soknál pedig legfeljebb­ 20 százalékra mennek. A máskülönben is silány fizetésekből rangjukhoz méltóan élni és reprezentálni teljes lehetetlenség Addig is tehát, m­íg egy átszervezés keretében az általános fizetés­rende­zés végrehajtható lesz, a tisztviselői kar tarthatatlan helyzetének javítá­sára drágasági pótlék utalását kí­vánja. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy sérelmeit emlékiratba fog­lalja s a polgármesternek a közgyű­lés elé terjesztés végett átnyújtja. A város pénzügyi helyzetén a drágasági pótlékot minden megerőltetés nélkül megbírja, még a pótadót sem kell érte fölemelni. Ami a pótlék mérvét illeti, hogy az valóban segítség és ne alamizsna legyen, legkevesebb 20 százaléknak kell lennie. Különösen az alsó és kö­zép­állásokra áll ez, ahol ez a 20 százalék is alig jelent 200 — 800 ko­ronát évenkint. Amikor a rendőr- és szolgaszemélyzetnek a múlt évben engedélyezett drágasági pótléka sze­­mélyenkint 120 korona, akkor nem lehet percentuális alapon egy teljes jogi kvalifikációval bíró aljegyzőnek, vagy rendőr-alkapitánynak 10 száza­lékkal 180 korona évi pótlékot adni. A még alsóbb hivatali állások pótlé­kánál még rosszabbul áll a dolog, így a II oszt. iruoki, II. oszt. rendőr­­tiszti, II. oszt. számtiszti állásoknál 10 százalék mellett a közn­ndőrök pótlékánál is kevesebb jut. Feltétle­nül kell tehát a fizetések legalább 20 százalékát pótlék címen utalni. Más városok tisztviselői már régen követelték s meg is kapták a drága­sági pótlékot. A mi városi tisztviselői karunk elég szerényen hallgatott mindezideig, most azonban ütött a 12 ik óra, amikor tűrhetetlen állapo­tán segítenie kell. A székesfőváros csak pár hét előtt adott drágasági pótlékot tisztviselői­nek bizonyos progresszív amennyiben a 4000 koronás alapon­ aluli fizetések után magasabb százalékot engedélyezett, mint az ennél nagyobb fizetések után. Tekintettel volt arra, hogy az alsóbb állásoknál a pótlék kenyérre kell, míg a jobban dotált állásoknál inkább kényelmi és repre­­zennácionális kiadásokra. — Sajnos, nálunk a városnál egyetlen állás van, amelynek törzsfizetése a 4000 koro­nát meghaladja s ez a polgármesteré, itt tehát a fővárosihoz hasonló vá­lasztó­vonalat megvonni nem lehet, hanem az egész vonalon olyan fize­tési pótlékot kell nyújtani a tisztvi­selőknek, ami az adott viszonyok közt tisztességes megélhetést biztosít s ez 20 százaléknál kevesebb nem lehet. A pótlékot megtagadni nem indokolt még akkor sem, ha a közpénztár megterheltetésével járna. Annál in­kább megadható tehát, mert pénzügyi nehézséggel nem jár. Színház. Színházi műsor. Ma vasárnap délután János vitéz, este Ingyenélők. Hétfőn Örök törvény. Kedden Bőregér Szerdán Próbaházasság. Csütörtökön Raffles. Pénteken Madarász. Szombaton itt először Sámson Szerdán a „Csöppség“-et játszotta Haller Irma. Kár volt ezzel a próbál­kozással rontani a róla alkotott jó véleményünket. Nem neki való szerep. S ő egyáltalán nem beszélő színésznő, hanem primadonna, hát a fehér embert azzal a feltevés­sel, hogy a tenger szellemének gyer­meke, aki a hullámok mélyéből száll föl h­ajójával, hogy bántsa őket és országuktól megfossza. Az irokézek szintén amerikai nép nemkülönben egy nagy-nagy vízről regélnek, amelyből Áthokon isten egy porszemet emelt ki, s abból te­remtette a szárazföldet. Az ősi népek tisztelete, sokféle istenséget alkotott. Természetesen a víznek is meg volt a magáé, külö­nösen a tengernek. Cude­morszkoe volt a neve a szla­­voknál. Sok apró szellem volt szol­gálatában. Ezek hol ártottak, hol kedveztek az embereknek. A finneket Ahte-nak, hullámok ki­rályának hivták, s feleségével Vella­­inoval együtt tajtékruhában képzel­­ték. Leányaik jóságos tündérek. De hittek ám vizi ördögökben is, akik természetesen gonoszak voltak. A régi lengyelek tengernemzője Ezerniu volt. A poroszoknál általá­nosságban Bankputtis a vize. Voltak szentelt tavai. Ezekben tilos volt halászni, forrásaihoz még csak pap jelenlétében volt szabad nyúlni A cháldok Oannesz­ben tisztelték a vízistent. A vörös tengerben lakó szörnyetegnek képzelték, ahonnan el­járt Babylonba bölcsességet tanítani a papoknak. A hinduk vízünnepet is ülnek, Daisé-nek hívják. Örömri­valgásokkal kísért általános locsolódással jár. Va­lószínűen tőlük származott el hozzánk a húsvéti locsolódás szokása. A hin­duk szene folyója a Ganges Árucik­ként, messzire elviszik vizét. S nem csalnak vele, határtalan bűnnek tar­tanák. Aki csak teheti vészén belőle, mert ha utolsó órájában issza üdvö­zül. Drága kincsként, zárt edényben őrzik hát utolsó órájukra. Általános­ságban főistenök, Visnu jelképezi a vizet, de Varum­a is. A japánoké Midsuno kami. Felira­­tos bambusznádakat, zászlókat szúr­nak le neki folyók kutak mellé, és kalácsot, gyümölcsöt sőt aranyat is áldoznak. Az esőzések alkalmával még nagy­szabású ünnepségeket ren­deznek tiszteletére. A mexikóiak meg olyan rémséges emberáldozatokat hoztak Thaloc-nak, a többféle névvel felruházott vízis­­tennőjüknek, hogy templomaik mel­lett úgynevezett „vértó“ volt amelybe a lemészároltak vére folyt, s amely­ben a papok megfürödtek kegyetlen munkájuk után. Az egyiptomiak mint a tenger és hajózás istennőjének is hódoltak Izisznek. De a Nílus­ nak, a szent folyónak külön istene volt. Tizenhat géniusszal ábrázolták, ama 16 rőf jelzésére, amit nőnie kellett, hogy a földeket megtermékenyítse. Az egyip­tomiak jósoltak is a vízből. Serlegbe öntötték és a benne játszó fénysuga­rak szerint, vagy a beléje öntött forró viaszk alakzataiból, jövendőt mondottak. A persáknál Aban a víz géniusza. Aresz meg a leghatalmasabb hal­szellem, a víz éltető princípiuma, állatjainak apja. A tengerparti né­pek királyának is hívják. A Nix­ek ógermán vízszellemek voltak. Férfitagjait öregesen, hosszú szakállal, zöld kalappal ábrázolták. A leányuixeket gyönyörűnek tartot­ták, fekete szemmel zöld vagy szőke hajjal, karcsú termettel. Remekül táncoltak, énekeltek, s dalaikra hall­gató ifjakat magukhoz csalták a mélységbe. Aegir általánosságban a skandináv népek tenger istene volt, de nem vihart hozó s rettegett, ellenben csil­lapító. Vele szemben Ran a felesége az óceánok borzadályos csalfaságát jelképezte. A hűvös források isten­nője Laga volt. Ezüst palotában tartózkodott, amelyen a világ összes vizei keresztül folytak Nekkus szin­tén skandináv vizisten volt, aki le­húzta magához a vízbeesetteket Ni­­dur meg a görögök Lethe folyójának felelt meg, amelyből az elhaltak ár­nyai ittak, hogy elterüljék szomorú emlékeiket. Hivergelmer kígyókkal teli forrás volt a pokolban, 37 folyó fakadt belőle. A grönlandiak­ eléggé nyelvtörően Kongeusetekitek-nak nevezték a víz tündéreit. Ha uj forrást fedeztek föl, kölesnek kellett előbb innia be­lőle, hogy esetleges rossz hatását el­vegye. A hajdani oroszok a Dnyeper folyó 13 vízeséséhez zarándokoltak. A Dont is szentnek tekintették. A rómaik víz iránt való tisztelete olyan mérvű volt, hogy a halotti to­rokon is áldoztak vele. Különösen a tenger megszemélyesítője Neptun volt, a görögök fővízistene, meg Pesaidon. Delfinnekkel és tritonekkal ábrázol­ják többnyire vízi lován, vagy kocsin, miután a lovat, mint a mozgó hul­lám jelképét, az ő teremtményének tekintették. Kezében forrást fakasztó, hegyet megrázkódtató, felnőt to­borzó szigonyt tartott. Glaukesz, Ókeánosz szintén vízisíenek voltak, nemkülön­ben Nereus a csöndes tenger megsze­mélyesítője. A fenekén volt palotája, ahhol zöld vagy szőke hajú leányai táncoltak, daloltak neki. A najádok a csermelyek tündérei voltak, nereidek, okeánidák a tengereké. Holdfényes estéken odafestette őket a görögök művészérzéke a smaragd­hullámokra, a hatalmas, félelmes tengert is köl­tői képekkel színezte. Pedig milyen irtózatos, rémes tud a tenger lenni ! Borzadályos, apoka­liptikus látományhoz hasonló jelene­tek válnak valóra a vadul tomboló rengeteg víztömegen, amelynek at­léta hullámai 600 m­-nyire is kidob­ják a partra a halászbárkát. Izlandi és grönlandi halászok lelkei tudná­nak vérfagyasztó tragédiákról be­szélni, de hatalmas hajók is, amelye­ket a bősz ciklon hírhedt forgószél játszi portékaként zúzott szét. Bámulatos erő van is a vízben ! E természetes energia forrást, már hajdan is kihasználták az emberek, de a maga nyerseségében. Manapság a hőenergiával párosítják, s gőzt fejlesztenek. Egyre nagyobb tért hó­dít a haladás mezején a gőzgép. De Glózer János cipész. & milleniumi, az 1900*il$i időleges kiállításon. '■ [UNK] [UNK] [UNK]........ a debreceni cipészkiállitáson kitüntetne. . ■ Tisztelettel tudatom a Szatmár város és vidéke közönségé­vel, hogy 15 év óta fennálló üzletemet RákóCi-U. 26 SZ. alá, a Fogarasi Sándor mérnök ur házába helyeztem át Eddigi üzletemet cipész Szallona alakítottam át, hol mint eddig is jutányos ár melllett legjobb anyagból csinos, könnyű cipőket és csizmákat készítek. Szatmár, Rákóczi­ utca : : : : : : : 26-ik szám.

Next