Szamos, 1924. április-június (56. évfolyam, 73-143. szám)
1924-04-19 / 89. szám
56. évf. 89. sz £ ö«:3S«ras Ara 3 lev. Satu-Mare (Szatmár-Németi) 1924. Szombat IV 19. SIHSÍKSÍBTOSfiG• Plata I. C. Bratianu (Deák-tér) 3. sz., I. emelet. Paíaíes szerkeszti t Oénea filaRtco*-. SMDOHIVATAL: Strada Cuza Voda (Eötvös-utca) 4. %•* 1919. április 19. Ma öi esztendeje, hogy a román csapatok bevonultak a városba. A nap jelentőségét a Casa Culturalának ma délután a színházban tartott ünnepi Ülésén ismertette Ferencz Ágoston polgármester. Az érdekes, történelmi tanulmányszámba menő felolvasásból, amely számos olyan részletét tartalmazza a történelmi eseménynek, amely a közönség előtt nem ösmeretes, alább közlünk részleteket. Bevezetésében elmartani a felolvasás a háború befejezését, a monarchia összeomlását, a Habsburgok detronizálását, a köztársaság kikiáltását. (Bajd így folytatja : A köztársasági kormány alatt az erdélyi részekben a románok által lakott részeken a lehetőség szerint megvalósultak Wilson ervei. Nagyban hozzájárult ehhez Berthelot tábornok látogatása is, aki beutazta a volt osztrák magyar monarchia azon területeit, amelyeket nemzetiségek laktak. A köztársasági kormány megengedte az 1918. december 1-i gyulafehérvári nemzeti gyűlés megtartását, amelyen az őshazával való egyesülés kimondatott, megtűrte a nemzeti gárdák szervezését annál is inkább, mert a köztársasági kormány nem volt abban a helyzetben, hogy az országban a rendet és nyugalmat biztosítsa. Itt, a mi vidékünkön IAncea kapitány szervezte a nemzeti gárdákat a községekben, amelyeknek nagy és fontos szerepük volt még a román hadsereg bevonulásakor is. Így például egy ghidsni (zsadányi) gárdista kitüstülést kapott a megszálló csapatok részére nyújtott segítségért. Speciállisan Satu Mara városában nem alakítottak nemzeti gárdát, mert a köztársaság idejében még nagyon kevés román volt a városban, tehát polgári gárdát alakítottak, amelyben mi románok, ahányan voltunk, szintén részt vettünk. Azonban nálunk is megalakult a román nemzeti tanács. A köztársasági kormány 1919. március 21-én a szocialisták terrorja alatt kiadta kezéből a hatalmat és átadta a kommunista szovjeteknek. Ettől kezdve teljesen felborult az országban a rend és elkezdődött a kommunista terror. 1919. április hó elején egy román repülőgép repült el városunk fölött, amelyből ezrével dobtak le röpcédulákat, amelyekben bátorítottak, hogy ne essünk kétségbe és ne higyjünk a hazugságoknak, legyünk kissé türelemmel, rövidesen felszabadítnak bennünket. A kommunista uralom alatt a mi városunkban is megalakult a bolsevista tanács, a direktórium, amely a városházai és a püspöki palotában helyezkedett el A legjobb minőségű vásznakból a legszebb kelengyéket készíti és átvette a város kormányzását. Szerencsére azonban sokkal többet foglalkozott a politikai és szociális propagandával, mint a közigazgatással. A kommunizmus közigazgatási tevékenysége a városi közigazgatás terén bizonyos összeírásokra szorítkozott, amelyek nagyon sérelmesek voltak a lakosságra, mert a lakásstatisztikánál mindannyiunknak kilátásba helyezték, hogy a kényelmesebb lakásokat a proletárok fogják elfoglalni, továbbá az élelmiszerek, ruhák, fa bérneműek, ékszerek, stb. rekvírálását. £kommunizálták az összes magánvagyonokat, közintézményeket, iskolákat, internátusokat, színházat, a szerzetesek és apácák klastromait. A szerzeteseket és apácákat kötelezték, hogy vessék le szerzetesi ruhájukat és ötsaceli civil ruhát. A román hadseregtől való félelmében a direktórium a városi pénztárban volt ötmillió értékű értékpapírt Budapestre szállította el. Városunkban volt az időben egy székely gyalog hadosztály. Azonban a bolsevista szovjetnek nem vett bizalmat*^ a katonákban Ezért a központból egy politikai megbízott volt kirendelve ehhez a parancsnoksághoz: egy Karikás Frigyes nevű vasmunkás. A székely divízió tartalékban maradt és csak egy kis részét a frontnak őrizték a székelyek Hóba községnél. Ellenben a Szamos balpartján levő fronton Témásé— Pomi—Bornești—Ardusat (Tománya—Remetemező—Barlafalu —Erdőszáda) községeknél a bolsevista vörös csapatok állottak. A román csapatok 1918 karácsony táján Baia filarale^ hatoltak előre és a kommunista csapatokkal szemben állott a nevezett fronton a nagyszombat ünnepéig, amikor egyszerre haladt előre Satu Msre felé , Bihor és Salaiban levő román csapatokkal. Az Ilba-Tamaia (Iloba-Tománya) fronton állandóan voltak kisebb csaták, amelyekben a bolsevikiek fogságába jutott hét román tiszt, egy lelkész és hatvan katona, akik itt, Satu Marén voltak letartóztatva a mostani Regina Maria kaszárnyában és a bolsevista haditörvényszék elé voltak utalva. Ugyanebben a kaszárnyában volt letartóztatva négy székely tiszt, mint ellenforradalmárok, mert gránátot dobtak egy Molnár nevű központi delegátusra, akit a fresten levő vörös csapatok megszervezésére küldöttek. Azonban nem sikerült őt elpusztítani. Ezek fölött április 18 án kellett volna bolsevista haonos vályszéket ülni, azonban szabadon bocsájtották őket, mert a frontról érkezett Információk után már PASKAI IMRe 38 év óta fennálló üzletét áthelyezte Plata Bratlapu (volt Deák tér) 17. 83. alá , azt a tavaszi 66 nyár idénynek megfelelő árukkal dúsan felszerelte, nem tartottak tárgyalást és már április hó 18 án a bolsevista uralom is megsemmisült Ápril 16 án dr. Bárból I. Károly ügyvéd, dr. Pop Silvia kir. ügyész és dr. Dobosy Endre dr. Nagy Vince volt belügyminiszter felhívása folytán megbeszélést tartottak Nagy Vincs lakásán. Kratochwil tábornok, a székely divízió parancsnoka is dr. Nagy Vince lakásán tartózkodott, de egy másik szobában. Dr. Nagy Vince közvetíti a két fél között az egyezkedést. Ekkor telefonon érkezett az értesítés, hogy Debrecen felől négy vörös terrorista csapat közeledik Szatmárra. A székelyek felkérték dr. Pop Silviu «, Barbul Károly urakat, hogy délután 4 órakor a divízió autójával keljenek át a fronton a román hadsereghez és kérjenek muníciót a székelyek részére, hogy a terrorista csapatoknak ellentállhassanak és hogy fenntarthassák a rendet a román csapatok bejöveteléig. Négy órakor a nevezett urak jelatkeztak is, de azt mondták nekik, hogy nincs automobil, menjenek kocsival. Látván, hogy nem eléggé komoly a dolog, mindenféle további közbenjárást megtagadtak.ret történt ugyancsak dr.Nagy Vince” Intétvení főlára dr. Pap Mihálynál és dr. Dobosi Endrénél, hogy másnap délután 2 órakor menjenek át a fronton és hogy a román csapatok parancsnokától kérjenek szabad elvonulást a székely divízió részére. A találkozás helye a római katholikus temetőnél volt megjelölve. Azonban a divízióból való urak nem jelentkeztek az autóval. Dr. Papp Mihály szemrehányást tett dr. Nagy Viccének a félrevezatás miatt és visszautasított minden további kísérletet annál is inkább, mert már úgy hiriett, hogy a román csapatok elhaladásban vannak és áttörték a vörös hadsereg frontját. Április 17-én este a kommunista direktórium megszűnt. A városi tanács azonnal összelőtt, átvette a közigazgatást és megtette a szükséges intézkedéseket e város biztonsága szempontjából. Egész éjjel permagenciában volt és kontaktusban állott a székely parancsnoksággal. A térparancsnokságot egész éjjel és a következő napon Csekő alezredes látta el. Dr. Lénárd István volt polgármester, Csekő alezredes és néhány más tiszt támogatásával a direktórium tagjait, akik utazásra készen állottak, felhívták, hogy a náluk levő városi értékeket adják át. Ezek kijelentették, hogy hajlandók ezt megtenni, ha szabadutat kapnak és esetleges inzultusoktól megvédik őket. ígéretet megkapták, mire átadtak egymilliókétszázötvenezer koronát. Ezen a napon késő este kiszabadították a vörös hadsereg kezéből azt a hét foglyot, akik a kaszárnyában voltak Férfikalapok rendkívüli olcsó árban kaphatók! —----■—------------^Co **G R ° - °*C30B**