Szamos, 1924. április-június (56. évfolyam, 73-143. szám)
1924-04-26 / 94. szám
56. évf. 94 sz. Nem lesz húsvéti amnesztia. (Bukarest, április 25.) A Rador jelenti: Az idei húsvéti ünnepek alkalmá és a máskor szokásos amnesztia elmarad. A kultuszminiszter Rómában fog tárgyalni a konkordátumról. (Bukarest, április 25.) A Rador jelenti : A pápai nuncius és Banu kultuszminiszter között a konkordátumra vonatkozólag a legtöbb vitás pontban megegyezés jött létra. Minthogy azonban a nanduénak nincsen meghatalmazása a konkordátum aláírására, a kultuszminiszter a húsvéti ünnepek után Rómába utazik és ott fogja folytatni tanácskozásait. Prágában is kis szatanS legközelebbi konferenciája. (Prága, április 25). A cseh kormány félhivatalos lapja, a Tribuna arról értesül, hogy a kisantant legközelebbi konferenciáját júniusban Prágában tartják mag. Lehetséges azonban az is, hogy Jas ver Beaas a közeli hetekben Amerikába utazik felolvasó körútra, a konferenciát csak az ősz folyamán fogják megtartani. Japán tüsntetések az ameikai bevándorlás korlátozása miatS. (Tokió, április 25.). A japán birodalomban tegnap tüntető felvonulások voltak az Egyesült Államokban hozott bevándorllási javaslatok miatt, amely tudvalevőleg a japánokat teljesen kizárják is bevándorlásból. A japánok e washingicai népszövetségi ligát fogják felkérni, hogy a javaslatnak törvényerőbe való emelkedését akadályozzák meg. A magyar gazdák egyharmadot adják a jegybank alaptőkéjének, (Budapest, ápr 25.). A gazdaérdekeltség a kormány képviselőivel megállapodott abban, hogy a gazdák a jegybank alaptőkéjének egyharmadát, tízmillió aranykoronát, fogják lejegyezni. — Hét óra alaít Parisból Budapestre. A Szamos budapesti tudósítója jelenti: Pelletier de Oisy frankiénolitikus, aki tegnap reggel 5 órakor indult el a Páris melletti Bourgettből, hogy szária a konstantinápolyi utat megtegye, tegnap délben áthaladt a mátyásföldi repülőtér felett s leszállás nélkül tovább folytatta útját. Ez az első eset, hogy valaki leszállás nélkül tette meg az 1400 kilométeres Pária— budapesti utat. Kitűnő lábravaló képpel érkezett nagy választékban FARKASHOZ Olcsó araki Str. Crisan (Farkas fl u) Bérpalota. H legújabb divatúapacskendők batiikolását jutányosan vállalja SZTANKÓCZY iparművészeti műterme. — Bérpalota. Ara 3 Leu NEW&BBBSKEEESSmBBSBi rssbubcktoibSui I Plata 1. C. Bratianu (Deák tér) 3. sz., 1. emelet. Krefsswra*. Satu-Mare (Szatmár-Németi) 1924. Szombat, IV. 26. Pataifis sisarkesztő s Szisries Sándor. KIADÓ (II. ATAL ) Strada Cuza Voda (Eötvös-utcca; 4. MMWNR»» Remény van a német jóvátételi probléma megoldására. Amerika, Anglia és Belgium a szakértő bizottság javaslata mellett. — Engedékenyebb lett a francia kormány. — A Szamos eredeti tudósítása. — —, ápr. 25. Az utóbbi napok lényeges enyhülést hoztak a német—francia és ezen keresztül az európai politikában. A szakértő bizottság, vagy ahogyan a szakkörökben nevezik : a Dowes bizottság javaslata nemcsak Európában, de Amerkában is általános tetszésre isiéi s Franciaország ezen szimpátianyilvánítás hatása és befolyása miatt ma már engedékenyebb s Poincis kormányának intézkedései azt mutatják: közeledik az az idő, amikor a német jóvátételi probléma végleges megoldást nyer. Coolidge amerikai elnök legutóbbi beszédét, amelyben a Dowes-bizottság javaslata mellett fogált állást, Londonban kedvezően fogadták s az a felfogás alakult ki, hogy a brit korai nyelvben helyesli Amerika állásfoglalását. A Times iz’ütó körülménynek ~takinli, hogy az Egyesült Államok «Inöle, aki ismeretes óvatosságáról, nemcsak le hűségesnek, hanem szükségesnek is tartotta, hogy bátor, bizakodó álláspontra helyezkedjék. Ezenkívül rendkívül fontosnak tartja, hogy a szakértők tervének végrehajtásához Amerika hatalmas támogatása biztosítva van. Amerikában egyébként egyre nő az optimizmus a Dawes jelentés kérdésében. A belga kormány szintén minden tekintetben elfogadhatónak tartja a szakértők következtetéseit s fő dolognak tartja, hogy megteremtsék a bizalom atmoszféráját s biztosítsák a német külföldi kölcsönt, amely hathatósan iríőmezduhaljs a jóvátételi probléma megoldását Az Echo de Paris véleménye szerint a belga kormány sürgetni fogja a német kölcsönnek Amerikában való elhelyezését s ebben a tárgyban tárgyalni fog Poincaréval és Macdonalddal. A francia kormány engedékenyebb politikáját két jelentés? tükrözted vissza. Az egyik jelentés szerint fDlix kancellár Düsseldorfiban beszédet tartott, ami a megszállás óta első essz hogy német miniszter ma^szállott városban beszélhet. A másik jelentés arról ad hírt, hogy a Kolumbus és München nevű német gőzösöknek megengedték, hogy Amerikából való hazatartókbBU fratcia gyarmati kikötőket érintsenek, ami a háború után az első ilyen természetű engedély. ~~.m~.rn «f *HI«M » -r ti T > Tr I] 1 Averescu a zsidókérdésről. „A zsidók favorizálják a számbeli szaporodást." a Szamos «rodați tudósítása, Bukarest, ápr. 25. Averescu tábornok, a néppárt vezére Fucsaniban beszédet tartott, amelyben kizárólag a zsidó kérdéssel foglalkozott. A beszéd széleskörű érdeklődésre tarthat számot, mert abban Averescu éles párhuzamot von a romániai és a külföldről érkezett zsidó elemek között, akikre minden ódiumot barít. Néppárti körökben a beszédet úgy kommentálják, mint első közeledést a zsidóság felé amelyet Averescu kisebbségnek tekint és amelyet a magyar és német kisebbségekhez hasonlóan a néppárt érdekszférájába kíván bevonni. A beszéd érdekesebb részeit szóba közöljük. Egy fontos kérdés létezik ma mely inkább hálásan, mint természete révén vált azzá : a zsidó kérdés. Hangsúlyozom, hogy hatás#! avatták fontossá, mert éppen ezt a kérdést vették ürügyül, hogy az országra az ostromállapotot kiterjesszék. A zsidó kérdés felelőssége elsősorban a kormányra nehezedik, amelynek nincs határozott magatartása és amely a rend fentartása és a népszerűség megóvása között ingadozik. A politikai pártoknak nem volna szabad a népszerűséggel törődniök, hanem csupán az ország érdekével, még ha ez a pártérdek feláldozása árán is történik. A néppárt erről bizonyságot tett A felelősség nagy részben magára a zsidó lakosságra is hárul, még pedig három szempontból elsősorban a zsidó lakosság snormis hibát követ el, és — azután, hogy az állampolgárság széles kapuit megnyitották előtte és megadták részére a jog egyenlőségét — különböző természetű és tisztán zsidó jellegű áramlatokat létesít. A politikai szervezetek, amelyek valóságos erősségek, csak egy csést szolgálhatnak: megelőzni a támadásokat. Vagyis megengedik a támadásokat és azokat maguk is provokálják. A zsidóknak a mindennapi életbe kellene beilleszkedni és nem volna szabad, hogy elkülönített kategóriákat létesítsenek. Ha a románoknál nem engedünk meg hasonló csoportosulást, annál inkább és semmi áron nem engedhetjük meg más nemzetiségeknél. A második hiba a szám kérdése. A külföld szigorúan elitél bennünk* a zsidók ellen a múltban tanúsított magatartásunkért. Ezekben az országokban, valóban, a zsidók nem képeznek küön osztályt. Hogy példá- Co ^CR ° V Í °*cs6bbV