Szamos, 1927. október-december (59. évfolyam, 218-292. szám)

1927-11-22 / 261. szám

Paplankloth, kázsmir és seidinék óriási választék hrtRKflS 4. oldal: SZAMOS kerengyesnéi j Könyvek­ Kották Divatlapok Levélpapírok írószerek Gramafonok Lemezek Kölcsönkönyvtár­­ingernél a színházzal szemben Telefon 113. ▼essen véget ennek a viszonynak, amely a ki­rályi palota szomszédságában ütött fészket, veszélyeztetve a királyi család nyugalmát és presztízsét. A harmadik lemondás a trónról Hogy a herceget ettől a nőtől elválassza, Ferdinánd király elküldte Angliába­, Alexan­dra királyné temetésére. Becsületszavát vet­ték, hogy visszatér Bukarestbe még­ a karácso­nyi ünnepek előtt. Károly herceg azonban, miután külföldön találkozott Lupescunéval, 1925. december 12-én Velencéből a következő levelet intézte Ferdinánd királyhoz: „Sire! Kérem fogadja el e nyilatkozato­mat, mellyel lemondok összes jogaimról, mint Románia trónörököse. Ez visszavonhatatlan elhatározásom. Hogy a jövőben ne keletkez­zék valamilyen kellemetlenség, kérem, rendel­je el, hogy töröljenek a királyi család tagjai közül és adjanak más nevet, hogy azalatt új polgári pályát választhassak magamnak. Ezen­nel kijelentem, hogy nem lesz soha semmiféle igényem jogaimra, amelyekről önszántamból lemondtam és kötelezem magam mindenki megnyugtatására, hogy tíz évig nem térek vissza az országba az arra jogosítottak hívása és a király felhatalmazása nélkül.­ Ferdinánd király erre Milánóba küldte a királyi ház miniszterét azzal a megbízással, vegye rá a herceget! vonja vissza elhatározá­­sát. Mária királyné és a királyi család többi tagjai is ilyértelmű levelet írtak, de minden hiába. A herceg Olaszországban maradt. Lu­­pescuné társaságában, az udvari miniszter pe­dig válaszul elhozta a negyedik formáikig is megfelelő nyilatkozatot, amelyre a január 4- iki koronatanács következett. Egy hónappal a régenség proklamálása után a pátriarcha Milánóból levelet kapott Károly aláírással, a következő tartalommal: — Február 2-án Szentséged és sokan má­sok annak a véleményüknek adtak kifejezést, hog­y én egy komplett áldozata lettem és kény­­szerítettek az ismert lépés megtételére. Bizto­síthatom Szentségedet, hogy egyedüli saját akaratom után indultam és teljesen tudatában voltam annak, amit tettem. Ajánlom minden­kinek, hogy szilárd falként álljanak az ural­kodó körül a nemzeti egység szimbólumaként, mert senki sem szereti jobban Romániát, mint a király és a királyné. Kérem, egyesüljenek a király körül, fiam és anyja körül, akikért egy egész nemzet szive forrón ver. Károly ezután közli a röpirat Ferdinánd király­nak Averescu tábornokhoz intézett levelét, a­­mely megerősiti, hogy a dinasztia véglegesnek tekinti a helyzetet. Közli a végrendelet hatá­­rozmányait, továbbá Ferdinánd királynak ha­lála előtt Bratianuhoz intézett levelét, amely annak idején publikálva is volt, arra az esetre, amennyiben a királyi ház által július 4-én Pá­­risba küldött tábornok nem hozna a volt trón­örököstől olyan nyilatkozatot, mely az előző­ket megerősítené. 1927. július 4-én Párisba a volt trónörökös­höz Bratianu miniszterelnök is küldött levelet. Ebben a levélben Bratianu Jones a követke­zőket írja többek között Károly volt trónörö­kösnek: „. . . . Nem a miniszterelnök ir, hanem az az ember, aki életének nagy részét a Te kör­nyezetedben töltötte, olyan érzelmekkel írok, amelyek a királyi család első képviselőjéhez illenek . . .“ Bratian­ Jones miniszterelnök e levélben emlékezteti Károly volt trónörököst arra, hogy többizben le akarta őt be­szélni a lemondásról, minthogy azon­ban ez nem sikerült, most már a volt trónörökösön van a sor megtagadni a közösséget minden agitációval, mely az ő nevében történhet. Bratianu Jones ezen levelét azzal fejezi be, hogy a nagy sajnálat mellett, amit a ro­mánság érez amiatt, hogy a herceg lemondott hazája trónjáról, mégis legmélyebb hálával fognak gondolni rá, ha ez utóbbi szolgálatot hazájának megteszi és dezavuálja a nevében netalán történő agitációt. Epilógus. A fenni közölt aktákból nyilvánvaló, hogy a volt trónörökös: „ ... tekintet nélkül a kirá­lyi Ház és az ország fájdalmára, tekintet nél­kül a nehéz körülményekre, melyek elmúltak a román nemzet f­elett és érett férfikorában: le­mondott azon jogairól, melyek őt Románia koronájával szemben illették ... “ A megismételt lemondások végleges hely­zetet teremtettek. Az alkotmányos formák, melyek a l­emondást beiktatták és amelyek Fer­dinánd király másíthatatlan akaratát képezték halála percéig, végleg lezárták ennek az ügy­nek az aktáit. Éppen ezért az alkotmány, hogy az orszá­got minden megrázkódtatástól megóvja, a ki­rály kiskorúsága idejére minden változást ki­zár 85. szakasza által:“ A régensség ideje alatt az alkotmány nem változtatható meg.“ „ ... Mindezek okán a volt trónörökös vis­­szajövetele ma törvényes úton lehetetlen, más­részt azonban sem Románia Koronája, sem a nemzet nagy érdekei, amelyek ahhoz kötnék, nem képezhetik senkinek játékszerét, amelyet tetszés szerint felvehetni, vagy eldobhatni...“ „ ... Helyesen-e avagy helytelenül, a volt trónörökös­ uj életet akart kezdeni és azt meg is cselekedte. Ma a korona Mihály király fején van, Romániát illetőleg a trónöröklés kérdése lezárt ügy .. „ ... Aki ezzel a kérdéssel zavarja az or­szág nyugalmát, melynek nincs másmilyen al­kotmányos megoldása: a törvény szempontjá­ból lázító, a királyi család iránti érzés szem­pontjából antidinasztikus, nemzeti szempont­ból pedig az ország ellensége ...“ „ ... Ellenségektől körülvéve Romániának békére és nyugalomra van szüksége, nem pe­dig az uralomért való villongásra, amely mi­att eleget szenvedett a múltban és amelyeknek immár hatvan évvel ezelőtt vetett véget éppen az a dinasztia, melyet Mihály király képvisel az ország trónján ... “ Női esernyők 275 leitől kezdve. Női divat ri­dikülök 75 leitől kezdve a Baba áruházban a színházra! szambán. a*. Megtartotta első kultur-előadását a Könyvelői Kamara Inagen l­ur«u.«ok leasenele a Kereskedő Ifjak­ Körében Bíró /libert előadóaa a yaxdaang fejlette*eröl (A Szamos er. tud.) A Könyvelői Kamara teg­na­p délelőtt megkezdte értékes kulturporgramm­ja megvalósítását, teljesen megtelt érdeklődők­kel a Kereskedő ifjak Körének olvasóterme hogy meghallgassa az első kulturelőadást: Biró Albe­rtnek, a gazdaság fejlődéséről az ősember­től a kapitalizmusig címen összefoglalt fejtege­téseit. Hirsch Sándor bankigaz­gató, aki meleg szavakkal üdvözölte a Könyve­lői Kamara nevében a megjelenteket, beszélt az értékes kulturprogrammról, az előadás-sorozat­ról, melynek látogatására hívta fel a közönséget. A Könyvelői Kamara teljesen ingyen nyújt mó­dot értékes ismeretek elsajátítására, hetenként három estén tart tanfolyamot kereskedelmi szak­tárgyakból, úgy mint: kereskedelmi és közgaz­dasági alapismeretekből, könyvelésből, kereske­delmi számtanb­ól, kereskedelmi levelezésből gyorsírásból és román nyelvből. Mind a kurzusok látogatása díjtalan és csak a kereskedő ifjak szorgalmán múlik, hogy e szükséges ismeretek birtokába jussanak. A Kereskedő Ifjak Köre nevében Borgida Miklós kereskedő mondott köszönetet a Köny­velői Kamara buzgólkodásáért és áldozatos lel­kességéért. Ezután Biró Albert tartotta meg hirdetett előadását, melynek keretében, alapos és élmé­­lyülő munka alapján sikerült elvezetnie a hall­gatókat gazdasági fejlődés legkezdetlegesebb megnyilatkozásaitól kezdve a mai bonyolult és fejlett gazdasági rendszerig. Ez a téma, melynek ma talán a legnagyobb irodalma van, igen nagy önmérsékletet és szé­leskörű olvasottságot igényel, mely szerencsésen egyesült az előadóban. Az önmérsékletet abban az irányban, hogy a társadalmi és gazdasági kér­dések latens pályájáról le ne tévedjen a hatáso­­­sabb, de nem objektív elméletek pályájára, hogy feleslegessel ne terhelje a hatalmas anyagot fel­ölelő előadást, hogy mindazáltal keresztmetsze­tét nyújtsa a tudomány ezen ágainak s hogy vé­gül a hallgató egy világkép analízisével és szin­­tézisével hagyja el a termet. A téma, még mint tudományos szemlélet tárgya is, felette fényes­en , ezért igen nagy dicsérettel kell megemlékeznünk arról, hogy Biró Albert mindvégig kizárólag a tudományos kutatás leszűrt eredményeit adta. A közönség élvezettel hallgatta az előadást és megállapítjuk, hogy sok értékeset és sok újat tanult. Abban a dióhéjban, amit egy órás keret lehetősége nyújt ebben a tudományban, Biró Al­bert a legteljesebbet nyújtotta. és BALTIC-AMERICA-LINE A legnagyobb, a legmodernebb és leg­gyorsabb gőzhajó Dél Amerikában! 11 Rendszeres indulások: HAMBURG-ból és DAN­­ZIG-ból ARGEN­TINI­A-ba URUGAY-ba BRAZI­­LIA-ba az EGYESÜLT ÁLLAMOK-ba és CA­­NADA-ba a „Cap Arcona", „Cap Polonlo«,­­ „Cap Norte“ „Monte Sarmb­rito“, „Monte Olivia", „Monte Cervantes“, „Polonlo“, „Esto­­nio“, „Utuánia“ stb kényelmes gőzhajókkal, j Hamburg -Brasilia 12 nap alattS Ham­burg—Argentinta 15 nap alatt! Menetjegyeket és díjtalan felvilágosítást küd HAMBURG-StSD București, Bulev. Dlnlcu Oolescu 41 bl» (a Gara de Nord kijiraté.nál) TIMIȘOARA, I. C. Brătlanu No. 6. CERNĂUȚI, Regele Ferdinand 27. CHIȘINĂU, Negustorilor 22. 27*

Next