Szamos, 1933. január-március (65. évfolyam, 1-74. szám)

1933-01-28 / 22. szám

Görri­n­g- Pa­pen-Hi­tler Létre!­ött a megegyezés a német jobboldali pártok között a hatalom átvételére? E lőréffben &■*. up nemet Blorm Berlinből jelentik: Tegnap a német fő­­városban az a hír terjedt el, hogy a jobb­oldaliak két irányzata, a német nemzetiek és a nemzeti-szocialisták között létrejött a megegyezés a hatalom átvételére. Hagelm­­berg ugyanis meghajlott a nemzeti­ s­zocialis­­ták kívánságai előtt és tegnap az esti órák­ban már kormánylistákat is kolportáltak, amelyek szerint az új kancellár Görring, a birodalmi gyűlés jelenlegi elnöke lenne. Szó van azonban arról is, hogy a kancel­lári tisztséget Papennek juttatják. Mindezek természetesen csak kombiná­ciók és egyes lapok tudni vélik, hogy a nem­zeti szocialisták és a német nemzetiek között még mindig éles ellentétek vannak, amennyi­ben a nemzeti szocialisták ragaszkodnak Hitler kancellárságához, amiről viszont Hugembergék hallani sem akarnak. r­r I­anyval A Togal csad**atos jó hatása! A háború alatt szerzett rengeteg hű­tésem gyógyítását sok számtalan gyógy­szerrel próbáltam enyhíteni, de sajnos ezekkel a szerekkel csak rövid ideig sikerült a fájdalmakat enyhíteni, m­íg végre egy jó barátom ajánlatára az Önök által gyártott „Togal“ pasztillákat vettem igénybe és igazán csodálatos jó hatást végeztek rajtam, mert a gyomrom nem rontotta meg, a szívem nem izgatta fel, és a fájdalmakat csodálatos képen szün­tette, úgy, hogy nem csak szüntette a fájdalmakat, hanem teljesen ezek a tűr­hetetlen szaggatások elmaradtak és egé­szen könnyen érzem magamat; ezen tapasztalatok mindenkinek a legőszintébben ajánlom. Herczegh Sándor, Cluj. A Togát gyors és biztos hatású gyógyszer rheuma, kösz> vény, idegzsába és hítizomfájdalmak, álmatlanság, spanyol­­nátha és hűléses betegségek ellen. "T­ogal kiválasztja a húgy* savat, baktériumölő, tehát a bajt gyü.'.erőben támadja meg. Több mint 6000 orvosi vélemény! Egy kísérlet meg­győzi! Az összes gyógyszertárakban. Lei 52-—> 1933. I. 2». rmm VfWTTTWTTf'TVm • • Intimumn Öt és félmillió lejjel megszökött egy szatmári származású érmihály­falvai kereskedő Valutára, uzsora-kölcsönök kihelyezésére adták össze a pénzt a károsultak - Szatmár másfél­­millióval, Érmihályfalva hárommillióval és Nagykároly egymillióval van érdekelve Au'ófaxtn a lengyel határ felé menek­ült a nagystílű szélhámos ■ / ft fi f * . * _ _ _ — a • 1 Cl f Két nap óta aa­élmihályfalvai határtól a fealmii határig suttogva terjed a szó, a valutás ás a zugtőkés alvilág sopánkodva és remegő izgatottsággal beszél egy szatmári származású fiatalemberről, aki váratlan eltűnésével olyan „vágást“ csinált, amely ebből a társaságból so­kakat a teljes anyagi megsemmisüléssel fenye­get. A pénz alvilágában „vágásnak“ nevezik azt a műveletet, amikor a „társadalom“ vala­melyik tagja visszaél társainak bizalmával és bízva abban, hogy a tiltott üzlet miatt ezek a társak nem mernek a hatóságokhoz fordulni, magának jogtalan előnyöket szerez és társai becsapásával megkaparintja azoknak pénzét. Ilyen „vágás“ volt a legutóbbi időkben a Bauer Mária- féle, kofferos dollár-rablás, ahol — mint ismeretes — áldetektivek vették el a dollárokkal teli bőröndöt Bauer Máriától. Az áldetektivek a valuta-sikerek cinkosai voltak, akik ilyen módon szerezték meg azt a pénzt, amelyet társaik a jó üzlet reményében adtak össsze. Az ügyes kereskedő összeszedi az öt és félmillió lejt A s­z­atmárvidéki zugtőke nagyvágója Freund Markus harminc éves kereskedő és benzinkút tulajdonos. Egy szatmári kereskedőnek a fia, de házassága után elkerült Szatmárról és Ér­­mihályfalván telepedett meg. Freund Márkus­­erény kaftánja nyugtalan, mozgékony, vál­lalkozó szellemű embert takart Eleinte egy kis aeig-gyárat rendezett be és abból élt. Ez a zeig­­ruhaanyag gyár kezdetben meglehetősen pros­perált és Érmihályfalva vidékén el­ismeréssel kezdték emlegetni az ifjú Freund üzleti ügyes­ségét és rátermettségét Talán mindvégig egyenesben marad és so­hasem­ lendül szenzációvá Freund Márkus éle­te, ha közbe nem lép a gazdasági krízis, amely rövidesen végzett a zeig-gyárral. Freund Márkus foglalkozás nélkül maradt. Közben a különböző európai kormányok — köztük Románia kormánya is — szigorú valuta­védelmi intézkedéseket léptettek életbe. Biza­­lom-krizis is következett és a recsegő-ropogó bankokból fej­veszetten menekült a tőke. Meg­­tűnt a hitelélet és a zugtőke kamatozatlanuul bevárt a szalmazsákok és az ócska szekrények­­ mélyén. Ez a tőke utat keresett. Az ut nyitva állt. A bankok nem adtak hi­telt és a fokozódó nyomorúság, a hitelélet szü­netelése ismét felvirágoztatta az uzsora­ipart. A valuta­védelmi intézkedések pedig ismét jó üzletté tették a soholást. Freund Márkus rövidesen a legkeresettebb valuta-ügynök lett, de eze­nkívül felismerve a lehetőségeket nagyban foglalkozott uzsora-köl­­csönök kihelyezésével is. Természetesen ehhez nem volt elég tőkéje. A visszavonult tőkéhez, a zugiakéhoz for­dult tehát Freund Márkus. Ahhoz a tőkéhez, amely indokolatlan félelmében megriad fán ás kamatozatlanul hevert. A tőke kapott a kínálkozó alkalmon. Néhány jól sikerü­lt üzlet, néhány ügyes valuta-sikorlás és Freund Márkus rövidesen nemcsak Ér­­mihályfalva, hanem Szatmár és Nagy­károly valutásainak és zugtőkéseinek tel­jes bizalmát élvezte. Az üzlet folyton terjeszkedett. Abban a világ­ban, ahol Freund Márkus az üzleteit bonyolí­totta le, gyorsan híre terjedt egy ügyes ember­nek. A bizalom egyre nagyobb lett és Freund Márkus egyre topp pénzt kapott, hogy azon valu­tát vásároljon, vagy azt uzsora kamatra és biztos helyre helyezze ki. Néhány hét múlva már százezres tételek­kel dolgozott Freund Márkus. És a legutolsó héten „üzleti beruházásokra“ öt és fél millió lejt szedett össze ügyfe­leitől. Ezt a horribilis összeget öt városból ad­ták össze. Érmihály­fal­várói hárommillió lejt bíztak rá Freund Márkusra. Ennek a hatalmas sum­mának a megbízások értelmében nagyrészt az volt a rendeltetése, hogy ebből a prima bonitást igénylőknek uzsora-kamatra kölcsönt adja­nak ki. Nagykárolyból körülbelül egymillió lejt bíztak Freund Márkusra, részint kihelyezés, részint valuta-üzletek effektuálása céljából. A megbízók a legkülönbözőbb társadalmi rétegek­ből verbuválódtak össze, így például van egy magányos nagykárolyi özvegyas­­­szon­y, aki a jó üzlet reményében égésé megtakarított vagyonát, háromszázezer lejt adta oda az ügyeskezű fiatalembernek A szatmári tőke másfélmillió lejjel volt érdekelve az elmúlt héten Freundnál. Egy is­mert szatmári rőfös és lisztkereskedő hetvenezer cseh koronát bízott rá Freundra. Ennek az összegnek felét biztos helyre kölcsönír­képpen kellett volna kihelyezni, a másik felét viszont busás jutalék ellenében külföldre kel­lett volna átsíbolni. Egy másik fiatal szatmári kereskedő, aki nemrégiben nősült, a feleségével kapott hozományát, százhatvanezer lejt adta át. Igen érdekes, hogy Freund Márkusnak egyik nagybátyja, aki nemrég Amerikában járt és gazdag hitsorsosainál könyöradományokat gyűjtött, hazajövetele után az egész összegyűjtött pénzét, mintegy ezer dollárt átadta rokonának, hogy üz­leteiben haszonnal forgassa meg. A fiatal unokaöccse meg is forgatta. Még­pedig olyan alaposan megforgatta, hogy a nagybácsi valószínűleg élete végéig sirathatja az ezer dol­lárját. Délután keresztelőben volt, estére az öt és fémillióval kereket oldott a zseniális fiatalember Két héttel ezelőtt kezdte gyűjteni ezt a ha­talmas összeget Freund Márkus. A pénz nagy­­részét terminusra vette fel. Most csütörtökön járt le a terminus, amelyen megbízóinak be kellett volna számolnia a kihelyezett összegek­ről és a lebonyolított valuta-üzletekről. Szerdán délután sógoránál keresztelőben volt Freund Márkus, ő volt a keresztapa és mint egy nagystílű üzletemberhez illik, pom­pás ajándékkal örvendeztette meg keresztfiát. Késő délutánig tartott a mulatság a ke­resztelőn és közben senki sem vette észre, hogy a ke­resztapa eltűnt az ünneplő házból. Arra gondoltak, hogy rosszul lett, hazament lefeküdni vagy üzletek után nézett. Freund Márkus felesége sem gondolt sem­mi rosszra, ő meg azt hitte, hogy a keresztelőn időzik olyan sokáig a férje. Késő éjszaka volt már, amikor nyugtalankodni kezdett. Elment a keresztelőre, de ott felvilágosították, hogy férje régen hazament. Az asszony mindenütt kereste férjét, de sehol sem találta. Freund Márkus szerda délután nyomta­lanul eltűnt és vele együtt eltűnt a meg­bízóinak öt és félmillió leje is. Először bűntényre gondoltak, de ezt a feltevést maga Freund1 Márkus cáfolta meg, aki a la­kásán hátrahagyott egy levelet. A levél a fe­leségéhez szólt és ebben Freund Márkus köz­li, hogy­­ nem tud elszámolni és ezért elhagyja otthonát. • Arról, hogy hová megy, egy szót sem irt Freund. (Folytatása a 7.-ik oldalon.1

Next