Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898

vallásos, irodalmi és kereskedelmi élet, melynek eredményei iskolák alapítása, a megjavított hit, a fellendült irodalom s a kereskedelem folytán meggazdagodott városok. Sem terünk hozzá nincs, sem czélunk nem az, hogy a 10-ik század alapvető munkásságát minden említett téren ismertessük e kis mű keretén belül. De tekintve a szoros kapcsolatot, mely irodalmunk s ismertetendő iro­dalmi emlékünk — Heltai Gáspár bibliája — és a kor fő mozgató eszméje — a hitjavitás — között van, elke­rülhetetlennek véljük, hogy legalább nagy vonásokban a magyarországi hitjavítás lefolyásáról meg ne emlékezzünk. A hitjavítás, mint mindenütt, úgy nálunk is a fel­világosodástól várta törekvéseinek sikerét, és azért a fel­világosodás terjesztésére a legbuzgóbban törekedett. Ter­jedésével egyszerre megnépesülnek a mohácsi nemzeti katasztrófa következtében oly hosszú ideig üres templomi szószékek, s Krisztus apostolaihoz hasonló buzgó férfiak: egy Dévai, egy Sztáray, egy Melius Juhász, egy Szegedi, egy Dávid lángoló hévvel, szívet és elmét meggyőző szavakkal hirdetik a reformátorok nyitó tanait. Hirdetik pedig az édes anyanyelven, hogy megértse azokat gyermek és öreg, főember és köznép egyaránt, s ezáltal, míg egyrészt csiszolják nyelvünket,­­másrészt bővítik annak tartalmát uj kifejezésekkel, uj fogalmakkal. Aztán meg­­népesülnek terjedésével a csekély számú régi s a nagy­számú új iskolák Mert mihelyt gyülekezetet alapítanak valamely helyen a hitjavítás bajnokai, első kötelességüknek tartják az iskolák alapítását ott, a­hol még nem voltak, s a buzdítást ez iskolába járásra mindenütt. Jól tudják ők, hogy mindenre legfogékonyabb a gyermeki kedély, hogy a­mit a gyermeklélek magába befogad, legtöbbször vezérlő elvévé lesz az később egész életében. Ezért oly fontos előttük az iskolák létrehozása; ezért fáradoznak azokban ők maguk mint mesterek; ezért törekszenek arra

Next