Református Kún-Kollégium, Szászváros, 1903
A) GimnáziaiT). I. Három rendes tanár beköszöntő értekezése. (Felolvastattak az 1904. évi május hó 5-ikén tartott beköszöntő ünnepélyen.) a) Seneca erkölcsi levelei. Senecának, a legnagyobb római filozófusnak számos bölcseleti műve között bizonyára legértékesebbek erkölcsi levelei, a nagy római gondolkozó és író utolsó nagy alkotása. Egy kiváló szellem mélyreható gondolatai, gazdag élettapasztalatokból leszűrődött tanulságok, világrendítő események lezajlása közben megfigyelt életigazságok, egy fényes politikai és irodalmi életpálya méltó epilógusa. Minden kor, minden nemzedék tanúságot merített a nagy római szellem gondolatkincstárából; az emberiség számos nagy alakja Seneca tanulmányozása közben lett kiválóvá. Más nemzet ifjúsága klasszikas tanulmányai között Senecával is behatóan foglalkozik, életpályáját részben a nagy római bölcselő karján kezdi meg. Nálunk jelenleg kevésbé van elterjedve, mivel a klasszikus érzék hanyatlásával mindazon írók, kikre az iskola — idejének korlátolt volta miatt — nem terjesztheti ki pártfogó gondját, mindinkább háttérbe szorulnak a nemzeti művelődés nagy kárára. Pedig Seneca művei, különösen pedig erkölcsi levelei megérdemelnék, hogy minél többen olvasgassák, hogy a gyakorlati életbölcsesség e kincstáraiból erőt és vigaszt mentsenek az életküzdelemre. Jelen igénytelen soraimnak is az lesz a legméltóbb sikere, ha ifjúságunk figyelmét sikerül ráterelnem e méltatlanul mellőzött szellemre, amidőn egyik legkiválóbb alkotásáról, erkölcsi leveleiről szándékozom röviden beszélni. * Seneca erkölcsi levelei, melyekről ez alkalommal szólani akarunk, húsz könyvet töltenek meg. Valamennyit a filozófus Lucilius nevű barátjához, Sicilia helytartójához intézte. Azonban a gyűjtemény, amint Gellius idézetéből következtethetjük, eredetileg legalább