Szatmármegyei Közlöny, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
agykároly, 19!3. január 15. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: NAGYKÁROLYTBAN .Tókai-utcza 2. sz. Telephon 51. szám. I. szám, 2010CIX. évfolya sn. TMÁRMEGYEI KÖZLÖNY & iauumtaassassiaataa 7!rr’7T*Tt27, g-HV = Pártoktól független POLITIKCAI LAP. Megjerentik mindezt vasárnap.• ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Egy évre helyben házhoz hordva 5 K vidékre postán küldve 3 korona Megyei közséjek, egyházak és iskolák részére egy évre 5 korona Hirdetések jutányos áron közöltetnek. „Nyiittér" sora 60 fillér ffl választójogi reform. Magyarország állami és politikai fejlődésének korszakos eseménye játszódott le a múlt héten a képviselőházban. Lukács László miniszterelnök általános feszült figyelem közt kedden nyújtotta be a választójogi reformról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat ismertetése: A magyar választói jogrendszer mélyreható reformálását általánosan ismert okok teszik elkerülhetetlenné.Választói jogunk egészben véve ma is az 1848. évében lefektetett alapokon nyugszik, mert az 1814. évi választói törvényünk lényegileg megtaMslta azt a vagyoni és értelmi czenzust, amelyet az 1848. évi törvényhozás megállapított. A parlamenti reform szükségét ennek a nagyon is elavult választói jognak szűkkörű és igazságtalan rendszere érlelte meg, különösen pedig az a két visszásság, hogy egyfelől a ma uralkodó j választói jogczím: a földbirtok, illetőleg a földadóminimum egyes országrészek, vármegyék, sőt egyes választókerületek területei szerint is kirívó aránytalanságokat mutat- s hogy másfelől az ipari munkásság a választói jogból jóformán ki van zárva. A választójogi visszásságokat fokozza a választókerületek aránytalansága és a választókerületek széki helyén végbenő centralizált választási eljárás tarthatatlan volta. Mindezeknek a visszásságoknak orvoslására törekszik a kormány választójogi reformjavaslata és az azzal kapcsolatos további törvényhozási intézkedés. A törvényjavaslat az értelmi czenzus alapján épül fel. A politikai jogok gyakorlásához az értelmiségnek vagy iskolavégzés útján közvetlenül, vagy ennek hiányában más módon közvetve igazolt bizonyos mértékét követeli meg. Az értelmiség különböző fokához képest különbözőképp állapítja meg a javaslat a választói jog feltételeit. A javaslat négy értelmiségi fokozatot különböztet meg és e fokozatok szerint a választóknak négy csoportját. Az első csoportba tartoznak a középiskola nyolc osztályát végzettek; ezek a husonnégyéves kor elérése után minden különös feltétel nélkül választók. A második csoportba tartoznak az elemi iskola hat osztályát vagy az ennek megfelelő kereskedelmi, vagy ipari tanfolyamot végzettek: ezek a harmincz éves kor elérése után bírnak választójoggal, ha a gazdasági önállóság vagy egyéni megbízhatóság minimális mértékét megütik, aminek ismertető jele vagy az, hogy az illető adót fizet és pedig bármilyen csekély összeget, vagy bármilyen foglalkozás, vagy alkalmazás a kereskedelem, vagy ipar körében, vagy jobbfajta munkakör (munkavezető, kertész, vinczellér, stb.) az őstermelés körében, vagy a katonaságnál eléraltiszti fokozat, stb. A harmadik csoportba a csak írni-olvasni tudók tartoznak, szintén harminczéves korhatárral. Ezeknél az előző csoportnál felállított feltételek némelyikét hosszabb (2—5 évi) szolgálat megkövetelése csekély mértékben szigorítja, aki pedig ebben a csoportban minimális vagyon alapján választó, annál 200 adós minimumot vagy nyolcz holdnyi ingatlant követel meg a javaslat. Végül a negyedik csoportba az analfabéták tartoznak, szintén harminczéves korhatárral. Ez az egyetlen csoport, amely csak vagyoni czenzus 40 K adóminimum, vagy 16 jogot. A jelenlegi törvény alapján választójoggal bíró egyének e jogukat a személyükre vonatkozólag megtartják. A javaslat rendszerében tehát minden feltétel nem korlátozás, hanem ellenkezőleg a választók egy-egy kategóriája a közéleti megbízhatóság valamely ismertető jele alapján meghatározó kellék, tehát a jogkiterjesztés egy-egy mértföldjelzője. A jelen javaslat nem elvileg, hanem csak annyiban tér el az előző tervezetektől, amennyiben a többi ismeretes javaslat egy csapásra majdnem 150 százalékkal szaporítaná, vagyis közel 3 millióra emelné a választók számát, amivel egyszerre felidézné a radikális választói jog minden veszélyét, míg a mostani javaslat egyelőre a mi viszonyainknak megfelelő olyan arányú jogkiterjesztést tervez, amely már most választói joghoz juttatja minden társadalmi rétegnek, ezek közt a politikai nemzet köréből jelenleg jóformán teljesen kizárt munkásosztálynak is, minden arra érdemes tagját és emellett, tervtármódosítás nélkül évről-évre közelebb visz bennünket az általános választói jog felé. Czéltalan korlások. A megbízhatóság biztosítékául a jelen javaslat kidolgozását megelőző tárgyalások során az egy évnél hosszabb domicziliumot — egy helyben lakást — a lakás bizonyos minőségét és a betegpénztári tagságot emlegették, de ezek egyike sem alkalmas fokmérője annak, hogy valaki megérett-e a választójogra. Ezért a javaslat e kellékek felvételét mellőzte. A lakásezenzus mellett felhozott érvekkel szemben az indokolás kimutatja, hogy a lakásezenzusnak falun nincs gyakorlati jelenősége a városokban és Budapesten pedig a lakásnyomor következtében a legszegényebb lakásezenzus is a választójogra megérett elemek nagy tömegét zárná ki. Az ipari munkásság a reformban. A törvényjavaslat egyik fő törekvése az, hogy minél több jogczím felállításával, minél több kapu feltárásával nyisson utat az ipari munkásoknak a választói joghoz, hogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvényesüléshez juthasson. Amíg másoktól, tehát az összes mezőgazdasági elemektől is, általában véve az elemi iskola teljes elvégzését kívánja meg, az ipari munkásoknál vagylagosan megelégszik az ipari tanoncziskolával is, amelynek elvégzését az iparostanonczokra nézve már az 1884. évi ipartörvény kötelezővé tette. Ugyancsak minősíteni fog a választói jogra az államilag szervezett, különböző iparszaktanfolyam elvégzése, minden előzetes iskolai képzettség kimutatása nélkül is. Különböző czmmek alapján az ipari munkásság szakképzett része a maga egészében jut választói joghoz, de azon felül egyszerre politikai jogokhoz jut a többi jogczimen egyholdnyi ingatlan alapján szerzi a választóáltalában az ipari munkásosztálynak minden számottevő eleme — mondhatjuk — a választói korban levő ipari munkásoknak olyan tekintélyes százaléka, hogy az eredmény minden méltányos érdeket és tárgyilagos kívánságot kielégíthet. A szolgálat állandósága. Ha az értelmi czenzus alapjára helyezkedünk és az egyszerű írni-olvasni tudást a munkásoknál sem fogadhatjuk el kielégítő minősítésül, ha továbbá sem a hosszabb tartamú domiczilum, sem a betegsegélyző pénztári kötelék, sem a munkabérminimum nem szolgálhat korrektívum gyanánt, akkor a munkásosztálynak iskolát nem végzett, tehát az értelmiség legalsó lépcsőjén álló rétegével szemben nem kínálkozik más korrektívum, mint a szolgálat állandósága. A szolgálati viszonynak a termelés különböző ágaiban, különösen a gyáripar egyes nemeinél való különbözősége viszont arra utal, hogy megfelelően tekintetbe vegyük az eltérő viszonyokat, ami a javaslatban meg is történt. Hogy az állandó szolgálati idő mérsékelt (két éves) tartamának feltétele a nem szakképzett, hanem csupán írni-olvasni tudó ipari munkásokkal szemben mennyire nem túlzott követelmény, annak megvilágítására szolgál az az adat, hogy a javaslat alapján az iparforgalmi munkásosztály köréből 255,562 egyén lesz választó. E kategóriák köréből jelenleg választó összesen 41.233, tehát az ipari munkásság választóinak száma a javaslat szerint 211.324- gyel, az összes választók tervezett létszámemelésének egynegyedével gyarapodik. Az őstermelők: Az ipari munkásosztály ilyen előtérbe állításáért viszont nem érheti a javaslatot indokoltan az a szemrehányás, hogy a többi társadalmi réteggel és pedig úgy az őstermelési vagyontalan elemekkel, mint a törpe birtokossággal szemben igazságtalan mértékkel mér. A javaslat szerint a jelenlegi választók korhatárra, értelmi és vagyoni czenzusra való tekintet nélkül egyénileg megtartják választói jogukat. Ez a több évtizedre szóló átmeneti intézkedés elsősorban határozottan az őstermelés köréhez tartozó kisebb elemek javára szolgál és a javaslatban az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések is széleskörű jogkiterjesztést eredményeznek. 1.900,000 választó. A javaslat alapján a választók száma mindenesetre meg fogja ütni az 1.900,090-et. A jövendőbeli választóknak ez a száma Magyarország 18.264,533 lelket tevő összes népességének 10 százalékát teszi, míg a jelenlegi választók csak 59 százalékát. Ha a jelenlegi javaslatban megállapított korhatárt vesszük alapul, a 30 éven felüli írni-olvasni tudó magyar állampolgároknak jövőre már 67,3 százaléka, tehát igen erős abszolút többsége élhet a képviselőválasztás jogával, míg jelenleg csak 350 százaléka van e jognak birtokában. A nemzetiségek aránya. A javaslat indokolása párhuzamba állítja, hogy a magyar és egyéb anyanyelvűek hány százalékát teszik az összes lélekszámnak s m ............. Ruhát fest vegyileg tisztit Nagykároly, Kölcsey n. 1. H ttufer Sámuel. ........... Alapittatott 1902. évben. Telep : Petőfi-ut 59. szám.