Századok – 1872
Ivánfi Ede: Keve vármegye emléke 149
IVÁNFI EDÉTŐL. 167 összevetve a legnagyobb sietséggel küldje hozzá, megjegyezvén, miként védelmére Vlad vajdát utasította). Eljöttek-e résztvenni örökös grófjuk Nándorfehérvárnál szerzett utolsó babéraiban? nem tudom , mert hisz Horváth Mihály is, ki fölemlíti, hogy őket gyors megjelenésre hívta meg, a megjelenésről hallgat). Annyi áll, hogy 1460-ban Keve vára még nevezetes erősség vala, mit Kaprinay bizonyít e szavakkal : Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja, egy sereg élén az alföldre küldetvén, Kő, vagy Kövi, vagy Kevi várát, nehogy a szomszéd Szendrő felöl veszély érje, jól megerősíté ugyan, s ostroma alkalmával az ellenségnek vitézül ellen is állott , ámde a boszászi, vagy poszaszini csata után a sereg egyik szárny vezérével, Lábatlan Györgygyel, ki annak daczára, hogy a török harczmodora előtte ismeretlen nem vala, a pogány fogságába jutott s Konstantinápolyba vitetve, Szilágyi lefejeztetett, Lábatlannak sikerült azonban a haláltól menekülnie egy jó összeg váltságdíj által 3). Az 1478. évre vonatkozólag Griseliniben olvassuk 4), hogy Keve, Posazia és Három 5) várak oly rosz állapotban voltak már, hogy támadásnak nem bírnának ellent állani. A budai országgyűlés tehát Mátyás király elé oly törvényjavaslatot terjesztett, mely szerint a végvárakat a temesi gróf egyesült erővel javíttassa ki, miután az e vidékbeli lakosok nincsenek oly állapotban, hogy azt önerejükből megtehessék. Mátyás király halála után végkép letűnt Keve várának s vármegyének létcsillaga, mert elhomályosítá azt a félhold mindig növekedő fénye. Legalább Bárány innen számítja Keve vármegye leáldoztát, mi annyival bizonyosabbnak látszik lenni, miután a már Mátyás életében igen elnéptelenült Keves Három földjén ismét szerbek telepíttettek le vendégkép, kiknek Grego r Hunyadiak kora X. 527. lap. 2) Magyarország történelme. II. 408. lap. 3) Hungaria Diplomatica II. köt. 87. lap. 4) Geschichte des Temeser Banates 44. lap. Három vára a mai Új-Palánka helyén állott s külön vármegye központja volt, a mely 1494—95 táján még létezett. (Pesty Fr. „Századok.") 6) Temes vm. emléke 148. lap. Századok. 13