Századok – 1875
Cherven Flóris: A nováki bizottság jelentése 626
knauz nándortól. 625 Fontosabb Salamonról való azon állítása, hogy Sz.-Fehérvár bástyáin kívűl temettetett el. Krónikáink egyhangúlag azt állítják, hogy Polában (Polae in civitate Istriae) temetkezett, kivéve a Toldy által már sajtó alá bocsátott, de még közzé nem tett Genealógiát) és az utóbb közlendő zágrábi krónikát, ezek szerint »in Austria vel Stiria« halt meg. Krónikánk tehát eddig teljesen ismeretlen állítással lép föl. Az »extra muros« kifejezés alatt pedig kétség kívül a Sz.-Miklósról nevezett prépostságot (Praepositura S.-Nicolai extra muros Albae Regalis) érti. Kupp szerint e prépostság alapítója, keletkezte ismeretlen, korát csak a XIII. század elejére birja fölvinni ;2) a fehérvári egyházmegyei 1832. évi névkönyv szerint ellenben már sz. István alapította, 3) Föltűnő továbbá, hogy Gejza királyt Geuca-nak írja. Ebben is eltér krónikánk a többitől, melyekben e király Geycha, Geicha, Geisa', Geiissa, Geysa és Geyza-nak iratik. Már most váljon e király nevét, tekintve főleg ezen Geuca és a fölhozandó zágrábi krónikának Geysca kifejezését, Gyeicsa, vagy Gejcsá-nak kell e helyesen kifejeznünk? azt határozzák meg nyelvészeink. Szabó Károly azonban , legalább véleményem szerint, téved, midőn e királyt, az a betűt, mint »nem lényeges utánhangzót« elhagyva, Gyercs-nek nevezi;4) mert ha a végszó a, e szóban nem lényeges utánhangzó, akkor ugyanannak kell lennie az A1ta, Buda, Béla neveknél is, s eszerint ezeket Attil, Bud és Bél-nek kellene neveznünk, ezt pedig maga Szabó Károly sem fogja állítani, mert ő is az elsőt csak Attilának írja. Végre krónikánk II. Istvánt kisebbik Istvánnak nevezvén, itt megegyez a képes krónikával és Thúróczyval. Megjegyezzük még, hogy e krónikát tartalmazó kézirat az esztergomi főegyházi könyvtárban II. jegy alatt található. KNAUZ NÁNDOR. 1) Analecta Monumentorum Hung. Hist 66. 1. 2) Magyarorz. helyrajzi tört. I. 236. 3) 18. 1. 4) Magyar vezérek kora 339.