Századok – 1894
Könyvismertetések és bírálatok - Thúry József: Török történetírók. Ism. M. S. 45
57 TÖRTÉNETI IRODALOM. 50—60 emberre teszi. Érdekes az, hogy ugyanazon író egy pár sorral alább elbeszéli, hogy a rumili pasa parancsot kapván az elesett gyaurok holttesteinek eltemetésére, összeszedette a holttesteket és 20,000 gyalog és 4000 pánczélos magyart temettetett el, mi az igazságot már megközelíti. Ezután nem csodálkozhatunk, ha e török írók a magyar hadsereg létszámát e csatában, épp úgy mint Hunyady János hadjárataiban, mindig legalább is százezerre teszik. Az itt elmondottak röviden azon általános benyomások, melyeket a török történetírók olvasása bennünk felkeltett. Kétségtelen, hogy mint történetírók a mi nyugati felfogásunk szerint nem állják meg a sarat , de ebből korántsem akarjuk azt következtetni, mintha lefordításuk és közlésük hálátlan dolog lett volna. Eltekintve attól, hogy a szempont, melyből az eseményeket nézik, ránk nézve épp oly érdekes mint tanulságos, e török írók munkái nagyon sok új adatot tartalmaznak a török-magyar érintkezésekről s felhasználásuk — mindenesetre a kellő óvatosság és gondos kritika mellett — bizonyára elősegíti, hogy nemzetünknek a török ellen folytatott küzdelmeiről az eddigieknél tisztább képet kapjunk. A török történetíróknak ez első kötete öt író munkáját foglalja magában, természetesen nem egész terjedelemben, hanem csak annyiban, amennyiben ezen írók magyar, vagy Magyarországot közelebbről érdeklő ügyeket beszélnek el. Ez öt íróhoz járulnak Szulejmán naplói és függelékképpen 12 levél. A történetírók sorát egy névtelennek munkája nyilván, meg : »Tevárikh-i-al-i-Oszmán«, az »Oszmán-ház története«, mely 1486-ban íratott s melynek egyetlen fenmaradt kézirata a bécsi császári könyvtárban őriztetik. E kéziratot Verancsics Antal hozta volt magával portai követsége alkalmával. A török birodalom történetét beszéli el, a birodalom alapításától 1472-ig. A magyarországi hadjáratokat a hosszú hadjáratig csak éppen megemlíti , ellenben elég részletesen beszél a hosszú hadjáratról, a várnai és az 1448-ki rigómezei ütközetekről. A későbbi magyartörök harczokat ismét igen röviden beszéli el, így Nándorfehérvár ostromával 1456-ban négy sorban végez s Jaicza 1463-ki ostromának megemlítésével a Magyarországot érintő események elbeszélését bevégzi. Ugyanezen czím alatt ugyanezen eseményeket beszéli el (az oszmán birodalom alapításától 1485-ig) a korra nézve második török író Nesri, tulajdonképpeni nevén Mohammed, kinek életéről az egyetlen fenmaradt adat, hogy részt vett II. Mohammed szultán utolsó ázsiai hadjáratában 1481-ben. Művét 1485— 1495 között írhatta. Nagy részletességgel beszéli el az első SZÁZADOK. 1894. I. FÜZET.