Századok – 1897
Könyvismertetések és bírálatok - Kőváry László. A millennium lefolyásának története és a millennáris - Középiskolák története. I. II. III. IV. V. Ism. Dr. Váczy János és Dézsi Lajos - 156. o.
157 TÖRTÉNETI IRODALOM alakulását vizsgálja s végül a tanárok társadalmi és irodalmi működését vázolja mindenütt tetszetős előadásban. Tessedik Sámuel már 1779-ben gyakorlati irányú felsőbb népiskolát szervez Szarvason, a melyben az elemi ismereteken kivűl a házi ipar és kézművesség ágai is taníttatnak. Tessediket azonban még nem értette kora, s azért a békés-bánáti egyházmegye egy latin iskola felállítását sürgette Tessedik ellenében. Az egyházmegyei közgyűlés ki is mondotta a gymnasium felállítása elvét s Mező-Berényben meg is nyitotta az iskolát részint a Wenckheim, Podmaniczky, Prónay és Földváry családok, részint a kisebb nemesség áldozó-készsége következtében. 1802-től 1834-ig volt e gymnasium M.-Berényben, akkor Szarvasra telepítették át. Ez évben gr. Bolza József, gr. Batthyány Istvánná, gr. Bolza Antónia és gr. Mittrovsky Vilmosné br. Schröff Mannsberg Jozefa mint szarvasi nagybirtokosok 305 holdnyi szántóföldet, két száraz malmot s a tanárok lakására nyolcz házhelyet ajánlanak föl, ha a mezőberényi gymnasium Szarvasra helyeztetik át. A br. Wenckheim család, hogy az iskolát tovább is M.-Berényben tarthassa, szintén nagyobb alapítvány tett; de az egyházmegye Szarvas javára határozott s 1834 őszén tényleg Szarvason is folytatta további pályáját a gymnasium, a mely a negyvenes években kezdett fölvirágzani Vajda Péter, Ballagi Mór, Greguss Ágost jeles tanárok működésével. A szarvasi főgymnasium irattára 1816-tól megőrizte a különféle tanterveket az egyes osztályokra vonatkozólag, amelyeket magyarázatos összeállításban közöl is a monographiaíró. E mellett nagy szorgalommal szedi össze az egyes tanárok életrajzi adatait, s abc-rendben állítja össze. Ez a rész különösen nagybecsű. Talán csak az országos hírű férfiak (Vajda, Ballagi, Greguss) életrajzi adatait hagyhatta volna el, mivel ezeket úgy is más forrásokban keresi a kutató ; legfölebb szarvasi működésükre kellett volna bővebben kiterjeszkednie. A csurgói ev. ref. főgymasium rövid történetét Héjas Pál írta (1851.) »Rövid«-nek van ugyan mondva a dolgozat, mind a mellett elég részletesen kiterjeszkedik a szerző a gymnasium külső s belső életének fejlődésére. Gr. Festetich György vetette meg alapját a csurgói iskolának a mult század végén, midőn a belső-somogyi egyházmegye követei előtt kijelentette, hogy »az Isten dicsőségére, derék hazafiak nevelésére és a tudományosság emelésére« hajlandó egy gymnasiumot alapítani Csurgón. A nagynevű, Sárközy István, Csokonai V. Mihály, pártfogója, Horváth Ádám és Kazinczy lelkes híve, Nagy-Bajomban szerette volna ez intézetet felállítani s Ígéretet is