Századok – 1900
Tárcza - Erdélyi Muzeum - 184
184 TÁICZA. kizárólag német maradt. A magyar hírlapirodalom megalapításának s a temesvári első magyar hírlap kiadásának dicsősége Pesty Frigyes nevéhez fűződik. Ő indította meg s szerkesztette három éven át jeles munkatársak közreműködésével a Delejtü czímű heti közlönyt, melynek első száma 1858 július 6-án jelent meg. Berkeszi hosszabb fejezetben méltatja Pesty Frigyes hírlapírói működését s azt a hatást, melyet lapja akkoriban a magyar közönségre tett. Szerzőnk általában gondosan gyűjtötte össze és dolgozta fel számos képpel, arczképekkel és temesvári hírlapok facsimiléivel illusztrált műve anyagát, melyhez függelékül a temesvári könyvnyomdákban 1771-től 1871-ig nyomtatott könyvek jegyzéke járul. A derék munkát bővebben is fogjuk ismertetni. — MOHÁCS TÖRTÉNETE. Követésre méltó példát mutatott Mohács város képviselő testülete, midőn 1897 november 18-án a helyi évkönyv-vezetés érdekében szabályrendeletet alkotott s azt haladéktalanul életbe is léptette, megválasztván a város hivatalos évkönyv-vezetőjévé Fölkér József városi pénztárnokot és megbízván őt, hogy a folyó bejegyzéseket megelőzőleg a város eddigi történetét is állítsa össze. Ez a megbízás szülője annak a 188 lapra terjedő most megjelent kis munkának, mely Mohács történetét három korszakra osztva: u. m. a város keletkezésétől 1526-ig, vagyis a török uralom kezdetéig, azután innen 1686-ig, vagyis a török hódoltság megszűntéig, s végül 1686-tól napjainkig tárgyalja. Természetes, hogy a két első korszakot magában foglaló részt, jóllehet a szerző minden hozzáférhető adatot, s különösen a hódoltság korára vonatkozólag a Yelics és Kammerer-féle »Török kincstári defterek« czímű akadémiai kiadvány adatait is igyekezett felhasználni— jóval kisebb terjedelmű a harmadik résznél, melyhez már bő forrásul szolgáltak a városi jegyzőkönyvek s a legújabb időkre nézve a különféle társadalmi egyesületek jegyzőkönyvei és irományai. A harmadik részben, az egynemű tények, események és mozzanatok csoportosításával, külön-külön fejezetek alatt tárgyalja a szerző a közigazgatási és politikai, a közgazdasági, közegészségi és vallási, azután az iskolai, közmívelődési és társadalmi viszonyokat. FOLYÓIRATOK. — ERDÉLYI MÚZEUM. XVI. köt. VIII. IX. X. füzet. — A nyolczadik és kilenczedik füzetben Schneller István értekezik a magyar nemzeti egyetem keletkezéséről, azt a hosszú küzdelmet vázolva, melyet a magyar országgyűlések a nemzeti és szabad nevelés, főleg az egyetemi oktatás és tanulás szabadságának eszményeért 1790-től 1848-ig folytattak. — Ugyanazon füzetekben olvasható