Századok – 1905
Történeti irodalom - Kollányi Ferencz: A Magyar Nemzeti Muzeum Széchényi országos könyvtára 1802–1902. I. köt. Ism. Császár Elemér 957
969 .TÖRTÉNETI IRODALOM: tették az esküt a magyar alkotmányra is. (I. 61. 74.) Több ízben is Latourhoz fordult, adjon neki felvilágosítást, hogyan viselkedjék tisztjeivel együtt ezen kívánságokkal szemben? — de választ nem kapott. (1. 20. 77. 108. 126.) Emlékezései szerint haragjának a magyar vezető férfiak előtt is kifejezést adott, ami ha igaz, csodálnunk kell, hogy Mészáros és mások is megbíztak benne s szeptember 20-iki parancsszegése után még pénzt is bíztak a kezére. A vérontást különben sajnálja, s véleménye szerint azt el lehetett volna még kerülni, ha a nádor erélyesen lép fel az országban és lehetővé teszi a megegyezést (!) a bánnal. István nádor valószínűleg maga is kíváncsi lett volna reá, hogyan gondolta ezt Kolowrat. Végül álljon itt még egy-két megjegyzés a kiadásra. Nem tudom, a magyar kifejezéseket ki fordította németre : az író-e, avagy a kiadó? de a Pilvax-kávéháznak tudtommal szabadságcsarnok, nem pedig forradalomcsarnok volt a neve; különben a revolutionshelve kifejezés ez utóbbinak sem felel meg. (I. 8.) A kiadó kevés utánjárással elkerülhetett volna néhány oly hibát, mely semmiesetre sem az írótól származik. A márcziusi ifjak közt pl. nem volt Zriny nevű (I. 3.), hanem Irinyi, s ahol azt írja, hogy »der Marsch ging also durch Vollblut-Ungarn und meist durch Jaszczygien und Rumänien«, ott Rumänien helyett a kéziratban bizonyosan Rumanien áll. (I. 31.) Kolowrat valószínűleg azt is tudta, hogy a magyarok nem cubo-t, hanem zubbonyt vagy talán gubát vetettek vállaikra. (I. 32.) Akit érdekel, milyen volt a német katonaság gondolkodása 1848-ban, az haszonnal fogja olvasni Kolowrat emlékezéseit, melyek azonban nem valamely kiváló katonának, hanem egy harmadrangú szereplőnek megfigyelései, és sem stratégiai szempontból, sem a megfigyelés vagy jellemzés érdekességénél, sem pedig higgadt ítéletnél fogva elismerésre számot nem tarthatnak. D. S. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi országos könyvtára, 1802— 1902. Irta Kollányi Ferencz. I. köt. A könyvtár megalapításától gróf Széchényi Ferencz haláláig. Budapest, 1905. Athenaeum kny. 8-r. 4, 485 l. Arczkép- és hasonmás-mellékletekkel s a szövegbe nyomott képekkel. Annak a fényes ünnepélynek, melylyel az állam, a társadalom és a tudományos körök a Nemzeti Múzeumot százados fönnállásakor megtisztelték, viszhangja, de maradandóbb, az