Századok – 1907
Tárcza - Vegyes közlések - Jókai Mór irodalmi hagyatéka 89
90-TÁRCZA. mű. Az intézet belső történetét alig érinti s jobbára külsőségek leírására szorítkozik, mert — úgymond — »helyes bírálatot valamely intézetről csak hosszabb idő után és olyan ember mondhat, a ki azzal az intézettel semmiféle kapcsolatban nem áll.« Az intézet eredeti rendeltetése a tudományos ismeretek közlésén kívűl a magyarosítás, a magyar szellem fejlesztése és erősítése volt. Midőn a határőrvidék 1871-ben megszűnt, az országgyűlés törvényben mondta ki a volt határőrvidéken egy állami főgymnasium felállításának szükségességét ; így irányult a figyelem Fehértemplomra, melyet Trefort a leendő intézet helyéül már 1873-ban kijelölt, megnyitása azonban csak 1875 október havában történhetett meg. Hogy az intézetnek mennyi küzdelme volt a kezdet nehézségeivel, mutatja az is, hogy pl. a latin nyelvet három nyelven kellett tanítani ; a latin szövegeket először németre fordították s csak azután próbálták magyarra fordítani. A Miletz-féle pénz- és éremgyüjtemény magyarországi érmei. (Kiskunfélegyházi városi kath. főgymn. Ért. 3—43. 11.) — A gyűjtemény azon részéről, mely római pénzekből és érmekből áll, már volt szó folyóiratunkban.) Ez alkalommal a magyarországi érmek (számszerint 336 db.) szakszerű leírását kapjuk ; a legrégibb darab egy Szent István korabeli ezüst dénár. A pozsonyi kir. kath. főgymnasium éremgyüjteménye. (Pozsonyi kir. kath. főgymn. Ért. 1987. 11.) — Az intézet régiséggyűjteményéről már megemlékeztünk ; 2) most az éremgyüjtemény van bemutatva, mely a közlő szerint 433 db. római és 878 db. különféle más éremből áll. RÉVAI SÁNDOR: Barlám és Jozafát, továbbá szent Elek legendája. (Pécsi áll. főreálisk. Ért. 4—45. 11.) — A dolgozat, mely elsősorban a tanuló ifjúságnak van szánva, a czímnek megfelelően két fejezetre oszlik. Az első Barlám és Jozafát legendáját ismerteti, mely tudvalevőleg két egymástól határozottan elváló részre tagozódik ; és pedig az indiai Buddha-mythosszal egyező első részre s a valószínűleg szintén keleti eredetű mesék és példázatok gyűjteményére, melynek hatását legjobban az bizonyítja, hogy a példázatok nagy része más codexeinkbe is belekerült, sőt mások is merítettek azokból. A magyar fordító az eredeti latin szövegen s a szerkezeten alig változtatott ; érdeme e kedves középkori legenda szabatos és költőiségre hajló nyelvezete. Beöthy Zsolt is ezt a legendát tartja átmenetnek a vallásos munkák általában zordon stílusáról a költői prózára. A második fejezet Szent Elek legendájáról szól, mely más hat codexünkben is olvasható. E legenda már sokkal Századok, 1906. 577. 1.) Századok, 1903. 481. 1.