Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Egyetemes Philologiai Közlöny - 407
TÖRTÉNETI IRODALOM. 407 Der Heideboden, 1920. 23. 24. szám. Domanovszky Sándor Die Vergangenheit Westungarns und die österreichischen Ansprüche. Az osztrákok a nyugatmagyarországi területet Várföld (Burgland) néven mint osztrák tartományt akarják szervezni. Azonban ép ez a név hangos tiltakozás az osztrákok joga ellen. Mert az egész várrendszer, mely itt fejlődött, az osztrák határsértések miatt állíttatott fel. Csak Zsigmond idejében, és midőn Albert magyar király németrómai császárrá választatott, vesztette el a védelmi év jelentőségét és egyes várak zálog útján jutottak német urak kezeibe. Ausztria nem hivatkozhatik birtokjogra, hacsak nem mennek vissza a tatárok betöréséig s e jogot nem alapítják Babenberg II. Frigyes hűségtörésére, aki a muhi pusztáról menekült IV. Bélát magához hívta és Moson, Sopron vármegye és Locsmánd átadására kényszerítette, s ekkor is a foglalás zálogjog alapján történhetett. Amik később történtek, azok még kevesebb jogot adnak az osztrákoknak. A Mátyás királylyal 1463-ban kötött béke szabályozta Frigyes császár birtokát ; ez a szerződés is csak zálogjogot nyújt és határozottan kimondja, hogy a kezeibe került várak Magyarországhoz tartoznak. Az 1491-iki békeszerződésben III. Frigyes maga is kijelenti, hogy a várak Magyarországhoz tartozó részek. A későbbi események sem nyújtanak jogot Ausztriának Nyugatmagyarországra. A zálogjogból nem lehet birtokjogra következtetni , azonban ezen zálogjog sem Ausztriát illette, hanem III. Frigyes egyenes leszármazottjait. S ő neki sem volt szándéka e területeket Magyarországtól elszakítani. De még ha volna is igénye vagy joga Ausztriának, e terület alig egy ötödét képezte Nyugatmagyarországnak, amelyre ma kezét szeretné reátenni. Igaz, hogy a honfoglalás idejében itt német lakosság volt , azonban e német lakosság azóta, különösen a XIII. század határvillongásai s még inkább III. Frigyes zálogolása idejében jelentékenyen szaporodott. Igaz, hogy a királyság első századaiban e terület nem tartozott a megyei közigazgatás alá. De abból, hogy a megyei közigazgatáson kívül volt, nem következik, hogy nem tartozott az országhoz. A lakosság egész fejlődése annyira összeforrott a magyarság fejlődésével, hogy elszakítása képtelenség. Egri Egyházmegyei Közlöny, 1920. 1., 2., 3. szám. Tóth Tihamér: A sörös Budapest czímmel naplójegyzeteket közöl a márczius 21—augusztus 26-ig terjedő időből. — 2—5., 7. szám. Findsky Béla: Adatok az egri egyházmegye történetéhez. Naplószerű jegyzetek 1919 május 2—augusztus 20-ig terjedő időről, melyben Tiszapüspökinek a románok általi megszállását s a község válságos napjait ismerteti. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1919. jan.—május. Huszti József : Aeneas Sylvius humanista törekvései III. Frigyes udvarában. A nagy humanista életéből részletesebben szól a baseli zsinaton való szerepléséről, amiből első magyar vonatkozású irata sarjad , meghívólevele Zsigmond császárról. A költővé koronázás után beszámol Re. S. terveiről, amikkel Frigyes kanczelláriájában titkári állását elfoglalta. A humanista ember jelentőségére akarta felhívni Frigyes figyelmét (Pentalogus), mert olyanféle állásról álmodozik, mint Guarinóé volt Ferrarában. A költészet és képzelet fontosságát hirdeti, de Frigyes a politikai, nem humanista képességeinek látta hasznát. — Förster Aurél : Horváth József Bölcsészettörténete. Nagy elismeréssel szól a Református Egyházi Könyvtár X. kötetéről, melynek legfőbb érdemét a tudományos irodalomnak kellő kritikával történt felhasználásában látja. Ez az 1914-ben megjelent első rész az ókori philosophiáról számol be. — Kerényi Károly : Cs.