Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Paedagogia - 408
408 történeti irodalom. 408 Baeumker, Der Flatonismus im Mittelalter. Az 1910-ban megjelent Baeumker-kötet Platon hatását a chartresi iskola gondolkodóin, Alanus de Inoulis versein, Protinus és Prohlos bölcseletén kíséri nyomon, azután a fénymetaphysika hódításáról ad érdekes közléseket. — Engel Mária : R. Volpers, Fr. Schlegel als politischer Denker. Az alkalmi kötet a német költő politikai fejlődéséről ad számot. — K : Adalék a Toldi-mondához. Szigorú kérlelhetetlenséggel szállítja le Solymossy Sándornak az Ethnographiában megjelent ábrándos franczia-magyar párhuzamait. — Lajti István : Ki volt Jankó Szibinyáni ? Szegedy Rezső párhuzam-sorozatát egészíti ki egy herodotosi helylyel. Június—de ez. Eckhardt Sándor : Bessenyei és a franczia gondolat. Az adatokban nagyon gazdag dolgozat megállapítja, hogy Bessenyei földrajzi és történeti ismereteit Millotból, Vaissete geographiájából és Jacquet kézikönyvéből vette, philosophiai tételeinek forrásai Voltaire, Rousseau, Robinet (De la nature), Feneion (Az Isten létezéséről), Clarke (De l'existence de Dieu), Locke, Formey. — Huszti József : Aeneas Sylvius ... A terveiben csalódott humanista ajánlkozik Zsigmond osztrák herczegnél, sőt kisebb embereknél is, így Schlick Gáspárnál, Heimburg Györgynél. Fejtegeti az értekezés a kanczellária jelentőségét a humanismus történetében és a humanista törekvéseknek a kanczelláriára vonatkozó részét(stil, könyvgyűjtés, költészet). — Eckhardt Sándor : V. Klemperer, Montesquieu. Az ember és a gondolkodó egységes képét rajzolja meg. — Kilényi Mária : Magyar vonatkozások XVIII. századi angol regényekben. A magyar hivatkozást szedi össze Smollett, Fielding és Richardson egy-egy regényében. Képes Krónika, 1920. 21. szám. Takáts Sándor:Czinyi Miklós emlékezete. Zrínyi államférfiúi nagyságának és hadvezéri működésének jellemzése. Magyar Paedagogia, 1919. nov.—decz. Fináczy Ernő : A négy hónap a magyar közoktatás történetéből. A tanácsköztársaság közoktatásának pontos áttekintése. Fő szempontja a reformnak pártpolitikai volt. Ez elsősorban a központi igazgatásban éreztette hatását ; az intéző körök embereinek kiszemelésében pártpolitika volt a szempont, mellette másodrangú a sokat hangoztatott szakképzettség, míg az erkölcsi alap és a jártasság egészen mellőztetett. A másik szempont a merev újszerűség, a föltétlen reformálás, amiben hiányzott a józanság és a tapintat. Az alsó és középső fokon az iskolaügyet egységes hatóság irányította, a felekezeti iskolákat is állami hatóság. A vallásoktatást kiküszöbölték, a nemzeti gondolatot száműzték. Az iskola czélja öntudatos, dolgozó proletárok nevelése volt. Ezzel a középiskola elvesztette jelentőségét , előkészítővé satnyult. A tantervet a világnézleti speciális elfogultság szabta meg (ennek megvilágítására áttekinti a magyar nyelvi és történelmi stúdiumot). A classzikus nyelveket elvetették, a középiskola differenciálódásra nem adott módot. A tudományegyetem czélját tudós specialisták képzésében látták ; az autonómiát már februárban megsértették, a főiskola pedig szakiskola formájában tetőzte volna be a képzést. — Hellebrant Árpád : Paedagogiai repertórium. Az 1918. évben megjelent paed. munkák és czikkek jegyzéke. A történelem tanítására 10 czím, a nevelés történetére 138 czím, köztük mindössze hat önálló könyvé. 1920. jan.—május. Varga Gyula : Az első socialis tanfolyam. Kiegészítés Fináczy czikkéhez : A tanácskormány tarítóátképző tanfolyamáról szóló" áttekintés.