Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 511
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 512. Június. Germanus Gyula : A föld és faj hatása a történelemben. IV. A faj mint történeti tényező psychikai és physikai elemekből ered. Minthogy ezek szintén állandó változásnak vannak alávetve, a faji képességeket sem lehet absolut értékükben megítélni, hanem csak történeti környezetükön belül. A faji öntudat sem a vérből táplálkozik csupán ; a társadalmi és történeti erők azt örökké formálják, mert befolyásolják magát a véralkatot is. Ebből kiindulva, bonczolja azután Chamberlain fajelméletét, melyet már kiindulási pontján hibásnak tart és tudománytalannak. Július. Germanus Gyula : A föld és faj hatása a történelemben. V. Amint maga a fajelmélet, épen úgy téves alapokon épül fel azon elmélet is, mely az emelkedés és hanyatlás hullámát a fajokra vezeti vissza. E hullámzás kétségtelenül észlelhető, hanem az, valamint maguk a faji képességek is az emberiség szerves együttélésében rejlő különböző tényezők hatása alatt áll. Ez pedig nem a fajok keretei közt nyilvánul, hanem legfeljebb egy kormányzás alatt álló nép körén belül. A haladás nem egy faj képességeinek productuma, abban része van az egész emberiségnek. Ez egyetemleges fejlődés legjobb példája Amerika fejlődése, mely szervesen összefügg Európa viszonyaival. Ugyanígy állunk a faj degéneratio elméletével is. Az egyes úgynevezett fajok hanyatlása sohasem következik be a puszta kiélés által ; a társadalmi, gazdasági okok itt is nagy hatással működnek közre. Augusztus—szeptember. Viszota Gyula : B. Eötvös József levelei Széchenyi közlekedési javaslatáról. Eötvösnek 9, Széchenyinek 3, Kovács Lajosnak 4, Keménynek és Trefortnak 1—1 az 1847/48. évekből való levele lát itt napvilágot. Az utolsó rendi országgyűlésre és az azt kísérő politikai mozgalomra vonatkozólag jelentős adatokat tartalmaznak. Mint kerül Széchenyi javaslata egyre inkább a politikai küzdelem előterébe, mint válik az a mérsékelt ellenzék Kossuth letörésére irányuló actiójának sarkpontjává, mint került. Eötvös József e ponton Széchenyivel egyazon hadállásba, minderre nézve fontos documentumok. De tanúsítják Eötvös határtalan becsülését Széchenyi iránt, kihez pedig ismeretségük első éveiben hűvös volt viszonya ; a 40-es évek elején, bár az ellenszenv lanyhul, politikailag ellenfelek. Tanúskodnak továbbá e levelek írójuk előrelátó aggodalmáról, hogy a békés megoldás nem lesz megvalósítható. Az uralkodóház és a birodalmi kormány absolutizmusa Kossuthot állítja az események élére. — Tolnai Vilmos : Széchenyi István és a magyar nyelv. Nem a nyelvi jogokért folytatott politikai küzdelmek keretén belül állítja elénkbe Széchenyit, hanem arra a kitartó és lelkiismeretes munkásságra vet világot, melylyel a magyar társadalomban iparkodott diadalra vinni a nemzeti nyelvet s munkáiban mentül kifejezőbbé és tisztábbá tenni. — Germanus Gyula : A föld és faj hatása a történelemben. VI. Befejező közleményében a korábbiakban leszűrt tételeit igazolja a czikkíró a kultura primitívebb és fejlettebb fokán álló népek történetéből vett példákkal , különös részletességgel fejtegeti Róma hanyatlásának okait. Végül áttér a török népre, hogy szembeszálljon azon véleményekkel, melyek azok történeti szerepét az állandónak vett faji tényezőből akarják kifejteni. Október—-deczember. Fraknói Vilmos : A hármas szövetség titkos szerződései. A Pribram Alfréd legújabb kutatásai révén nyilvánosságra jutott szerződéseket ismerteti, reámutatva különösen a monarchia diplomatiájának vétkes mulasztásaira. — Ferdinándy Géza : Gróf Széchenyi István mint közjogász cz. Széchenyi felso-