Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Évkönyvei; Az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum 1918. és 1919/20 –. Ism. –d. 265
265 TÖRTÉNETI ,IRODALOM: fejlődését nagyjából a párisi egyetemen tanult papok vezették, s hogy keleten (Magyarországon főleg) e párisi tanítványok szerepe döntő volt : itt a XII. és XIII. században általában minden előkelő fórum modern, képzett levélírójában a párisi egyetem növendékét kereshetjük. Ezeket a megállapításokat a szerző részletes palaeographiai vizsgálatokra alapítja, amelyekben a franczia, osztrák és magyar írásanyagot a XII. század elejétől a XIII. század végéig kíséri fejlődésében, összehasonlítás alapján jóformán évtizedről évtizedre igyekezvén kimutatni, hogy a haladás az egész írásterületen egyidejű , hogy tehát nem lehet szó a területről területre való lassú terjedésről, hanem az egy centrumból való irányítás bizonyítékát kell abban látnunk. Ámbár ezek a megállapítások még további vizsgálatokat tesznek szükségesekké, melyeknek eredményei a fentebbi tételeket kétségtelenül módosítani fogják, a lényeget illetőleg úgy gondoljuk, hogy Hajnalnak igaza van. Munkája, amelyet láthatólag nagy buzgalommal és önbizalommal végzett, figyelemreméltó eredményeket tárt fel s bár maga is hangsúlyozza, hogy alig menekülhetett meg túlzásoktól és tévedésektől, a főkérdést, az egyetemeknek az írás fejlődésére való jelentékeny hatását illetőleg mindenesetre jó nyomon jár és már így első olvasásra is igen gyümölcsözőnek ígérkező gondolatokat vet fel. A nyugati hatásnak erős megvilágítása folytán ugyan, melyre a szerző figyelmét koncentrálta, egyéb, szintén fontos tényezők talán kelleténél jobban háttérbe szorulnak nála, így elsősorban a pápai oklevelek már általános tekintélyük folytán is mindenesetre nagyobb és vonzóbb eleven erővel bírtak s a középeurópai gyakorlatra nagyobb hatásuk volt, mint ahogyan ez Hajnal tanulmányából kitűnik. Ez azonban épen úgy nem kisebbíti a munka érdemét, mint a részletek ellen esetleg felhozható kifogások. A Budavári Tudományos Társaságot elismerés illeti, hogy az érdemes munka megjelenését és annak a szükséges fénynyomatú táblákkal való ellátását a mai nehéz viszonyok között lehetővé tette. Szentpétery Imre: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. Közrebocsátja az Igazgatóság. Budapest, I. kötet 1918. II. kötet 1919—20. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum kiadása: 80 218 és 88 1. Mióta Petrovics Elek mint igazgató, újabban mint főigazgató áll az élén, Szépművészeti Múzeumunk működése közgyűjteményeinknél szokatlan elevenségre serkent. Kitűnően elrendezett s mindenkor hozzáférhető gyűjteményei, időszaki kiállításai, vidéki