Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Szentpétery Imre: Chronologia. Ism. Hajnal István 196

TÖRTÉNETI IRODALOM. 197­ Benvenuto Coglievina: Die Homerische Medizin. Eine medi­zin-kulturhistorische Studie. 52 lap. Leuschner & Lubiensky. Graz—Bécs—Lipcse, 1922. Ára 300 osztrák korona. A homerosi gyógyászatot alaposan ismerő, helyes szem­pontokból megvilágító munka. A szerző megállapítja, hogy ez a gyógyászat is először az empirián fejlődött ki s csak utólag bővült misztikus ékítményekkel (pl. varázsló formu­lákkal). Homeros gyógyászata nagyobbrészt sebészet. Askle­pios tanítója, Cheiron centaur neve is χειρ, vagyis kézből származott, s így szintén sebészeti foglalkozásra utal. Az eredeti görögön kívül nem nehéz kimutatni a phöni­ciai és egyiptomi befolyást sem a homerosi gyógyászatban, főleg — szemben az Odysseával — az Iliasban. Így pl. a Homeros által ismert holttest-bebalzsamozás kétségtelenül egyiptomi eredetű. Az egészségügyi személyzet két legkimagaslóbb alakja: Machaon és Podalik­os, a belgyógyász és sebész, Asklepios fiai. Mind a kettő egyúttal hadvezér is. Ők „osztogattak parancsokat az orvosoknak is". Gyógyászathoz értettek Ho­meros szerint még Achilles, Patroklos, Nestor (utóbbi az „első segély­" terén), s Agenor. A voltaképen a betegápolást nők végezték. Behatóan ismerteti szerzőnk az első sebkezelés technikáját s a divó kötözést egy sorozat hadisebesülés leírása kapcsán. A belgyógyászat fejezetébe vágnak azok a járványok is, amelyekről Homeros megemlékezik s amelyek többnyire az állatokat is, nemcsak az embereket, megtizedlték. Szerzőnk behatóan és egyenként foglalkozik velük. Figyelemreméltóak Homeros gyógyszer- s méregtani verses feljegyzései. Fájdalomcsillapító, fájdalomszüntető, bú­felejtető, hallucinációkat okozó, sebesülteket erősítő, nyilak hegyén applikált emberirtó stb. szerekről olvashatunk, melyek egy részét mézzel (tehát ízjavítóval!) kevernek össze. A néhány sornyi ismertetés is elegendő lesz ahhoz, hogy lelki szemeink előtt rövid percekre felelevenedjék az eszmék­ben és szépségekben oly gazdag homerosi világ. Találóan fejezte ki egykor Wundt abbeli kételyeit, ha „várjon az újabb művészet és tudomány hozott-e létre oly férfiakat, akik tehet­ség dolgában egy Homerost és Sophoklest, egy Platót és Aristotelest felülmúlják"? Homeros az ő nagy művészi genia­litásával meg tudta helyesen látni mindazt a sok gyógyá­szati vonatkozást­, amelyet eposzaiban megörökített. Kétség­telen, hogy ehhez nem volt szükséges, hogy maga is orvos, és pedig katonaorvos lett légyen, mint ahogy észleleteinek tökéletessége, ismereteinek gazdagsága következtében Frölich hitte volt. Az élvezetes olvasmányt szívesen ajánljuk­­. olvasóink figyelmébe: Győry.

Next