Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldos serege. Ism. Zsinka Ferenc 401

történeti irodalom. 401 volt Szent Mihály tiszteletére, melybe nemcsak a Komnenosok, hanem az Angelos és Palaiologos családok is temetkeztek. A monostor előtt sarkophág áll — ma víztartó —, mely hagyo­mány szerint Eiréne császárné hamvait foglalta magában. Orvostörténeti szempontból érdekes a monostorral kapcsolatos és ötven beteg számára berendezett kórház, továbbá a huszon­négy nyomorékot gondozó szeretetház leírása, melyek az alapító­— kit a keleti egyház szentjei között tisztel — emberbaráti szeretetéről tanúskodnak. Érdeklődésre számot tarthat a kolostor további sorsának leírása, nevezetesen ereklyéinek ismertetése, a negyedik keresz­tes hadjárat alatt történt pusztulása, míg a török megszállás folytán eredeti rendeltetése is megszűnt. Szerző helyesen cselekedett, hogy tanulmánya kivonatát f­üggelékképen német nyelven is adja és néhány jól sikerült fényképfölvételt is csatolt. A nagy tárgyszeretettel megírt mű komoly, alapos munka gyümölcse és mindvégig élvezetes olvasmányul szolgál. Kívánatos lenne, ha szerző folytatná kutatásait s egyéb magyar bizánci kapcsolatok kiderítésével gazdagítaná irodalmunkat. Kelkovic Néda dr. Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldos serege. (A fekete sereg.) A Magy. Tud. Akadémia Lévay-díjával kitüntetett munka. Budapest, 1925. „Stádium" sajtóvállalat r.-t. kiadása. Salamon Ferenc említi föl A történelmi vizsgálatról szóló értekezésében azt a felötlő tényt, hogy annak a nemzet­nek vannak jelesebb historikusai, amelynek fejlettebb a poli­tikai élete. Illusztrációként felhozza, hogy a németnek fejlet­tebb az alkotmánytörténete az oroszénál, a franciának a néme­ténél, az angolnak a franciáénál. A francia ellenben — fűzi tovább — magasan fölötte áll az angolnak a hadi történelem­ben, mert XIV. Lajos óta kivált gyakorlatban is különös­képen katonanemzetté vált. Ha ez az okoskodás igaz volna, a mi hadi történelmünknek legalább is oly gazdagnak kellene­ténél, az angolnak a franciáénál. A francia ellenben a fűzi nem így van, visszautal arra az egyszerű következtetésre, hogy nemcsak katona kell, aki a harcot állja, hanem író is, aki azt megörökíti, így jön létre a hadi történet mindenütt és min­denkor. Annál osztatlanabb az örömünk, hogy szegénységünk emlegetése kapcsán szóba hozhatjuk Tóth Zoltán könyvét és elmondhatjuk, hogy a szegényes magyar hadtörténeti tudo­mány jelentős értékkel gyarapodott megjelenése által. Az előszó bőségesen tájékoztat a könyv létrejöttéről. Mostanában majd­nem minden könyv történetének két terhes szakasza van s ezek között nem a jelentőségnélkülibb éppen az, amely a nyomta­tásnál kezdődik. A honvédség volt főparancsnoka, Nagy Pál, kétség kívül missziós szolgálatot tett a magyar hadtörté- Századok, 192­ 1. IX—X. füzet. 26

Next