Századok – 1925-1926

Történeti irodalom - Stern; W.: Die differentielle Psychologie in ihren methodischen Grundlagen. Ism. Hajnal István 642

632 TÖRTÉNETI IRODALOM, 642 mint Észak-Olaszországban. Ám Anconában maguk a légió tisztjei tüntetnek „Erviva Garibaldi in Ungheria" kiálltással A Senigalliába áthelyezett huszárság közt is folytatódnak a zavargások. A két év alatt, melyet a légió a Marche-ben tölt (1863 ápr. 12—1865 jún. 22), a tisztikarban dúl a pártoskodás, párbajok, névtelen feljelentések a parancsnok és egymás ellen napirenden vannak. 1863 végén már csak 53 tisztből és 585 em­berből áll a légió. 1865 közepén végre a kormány azzal igyekszik a csapat fegyelmét helyreállítani, hogy újból foglalkoztatja. Áthelyezi az Abruzzokba, hol az újra elharapózott brigantaggio elleni küzdelemben nagyon fontos szolgálatokat tett a közbiztonság helyreállítása érdekében (1865 jún. 22—1866 júl. 9). Az osztrák-porosz háborúban, bár lázasan folyik a készülődés, hogy a csapat jelenlétével az olasz és porosz fron­ton az ellenfél magyar katonáira hatást gyakoroljanak, alig látják valami hasznát. A Bolognába áthelyezett légió létszáma is mindössze 104 magyar hadifogollyal növekedett, akik a háború végeztével amnesztiában részesültek és hazatértek. Miután Olaszország az osztrák-porosz háborúban Velencét is megszerezte, a politikai célokat szolgáló magyar légió fenn­tartásának sem volt többé értelme: 1867 január 23-án ez föl is oszlik. Vigevano az olaszországi magyar légió történetét főleg katonai szempontból írta meg. Időről-időre közli tisztjeinek, legénységének névsorát. Kár, hogy a magyar nevek többnyire ferdülnek átírásában, mit könnyű lett volna elkerülni. A légió megalakításának és viszontagságainak politikai hát­terét, a magyar emigrációnak — sokszor a légió ügyét érintő — tekintélyes sajtópropagandáját épp csak hogy érinti. Nemzeti Múzeumunk tárgyára vonatkozó nagy kéziratos anyagát pedig természetesen nem használhatta. Vigevano könyve azonban a torinoi levéltár átkutatásával nagy hasznára van a Kossuth­emigráció működését vizsgáló magyar történetírásnak is. Kastner Jenő, W. Stern: Die différentielle Psychologie in ihren methodi­schen Grundlagen. Leipzig, 1921. III. kiad. X + 545 1. Ε. Spranger: Lebensformen. Geisteswissenschaftliche Psycho­logie und Ethik der Persönlichkeit. Halle, 1924. IV. kiad. XVI + 403 1. Th. Litt: Geschichte und Leben. Von den Bildungsaufgaben geschichtlichen und sprachlichen Unterrichts. Leipzig, 1918. VI+ 199 1. Azzal az egyszerű szándékkal keresgéltünk újabb lélek­tani munkák között, hogy a történeti kutatásnak egyénisége­ket rekonstruáló feladataiban támogatást nyerjünk. Rend­szerüket, eredményeiket más szempontból kritizálni nem is érezhetjük magunkat hivatottaknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék