Századok – 1927-1928
Történeti irodalom - Curti Merle Eugen: Austria and the united States 1848–1852. Ism.: Horváth Jenő 194
194 TÖRTÉNETI IRODALOM. 194 tett világ fölött valóban fölényes, kiváltságos embernek érezte magát. Szüksége volt erre a meggyőződésre. Groos úgy találja, hogy az uralomvágy, minden politikus elsőrendűen fejlett jellemvonása, követelte e meggyőződést. Azt, hogy lényegében az ő rendező hatalma alatt áll minden. Előttünk azonban úgy tűnik fel, hogy ez a hajlam egy másikkal, talán még erősebbel, párosulva hatott. Azzal az elemmel, mely mindnyájunkban több-kevesebb mértékben megvan s amit vallásos ösztönnek lehet nevezni. Transcendentális után való vágyakozás. Amelyben saját énünk az örökkévalóság határaiban is érvényesülni akar. Metternich később már valósággal az apostoli hős szerepét látja a maga életében. Apostola a rendnek — minthogy az újnak nem lehetett. Az ő elég lelkiismeretnélküli magánélete késztethette erre, a javulás, az ellentétek vívódó megoldása helyett a felülemelkedésre mindenekfelett. Hiúságában ezért van valami nagyszerű vonás is. Ezért oly végzetes az kora történetére nézve; nem is hiúság már, hanem megdicsőülés. Ezért okoskodik folyton, igyekszik minél földöntúlibb régiókat érni el princípiumjainak kifejtésében. Azonban csupán az ész embere maradván, lendület és szárnyalás hiányzik bölcselkedéseiből. Úgy hisszük, hozzáértő, alapos és pontos lélektani vizsgálat nélkül nem lehet az emberi tulajdonságok határozott körvonalait és természetét megállapítani. Tág fogalom marad egy-egy jellemvonás e nélkül; használni lehet azt csaknem tetszés és önkény szerint. Metternich hiúsága legfeljebb élénkítő jelző maradna így a történetírói jellemzés számára. Gondos megfigyelés és az egyéniség teljével való belső kapcsolatbahozatal által azonban oly tényező, amelynek mozgató szerepe is volt. Metternich szívós kitartása, meggyőződése, fölényes uralkodni tudása, mindent megállító rendszere oly lelki központból táplálkozott, amelynek erejét a nagyszerűségig hatalmas hiúság növelte. Hajnal István: Curti Merle Eugene: Austria and the United States 1848—1852. A study in diplomatic relations. Northampton, Mass. 1926. (Smith College Studies in History. 1926, XI. köt., 3. szám. 137—206. 1.) Csak nemrégen ismertettük Sproxton Károly cambridgeei hallgatónak Anglia és a magyar szabadságharc viszonyáról írt pályanyertes művét és máris annak lényeges kiegészítését kapjuk meg a northamptoni Smith College történelmi helyettes tanárának, Curti M. Jenőnek tollából, ki az Egyesült Államok és Ausztria korabeli kapcsolatairól