Századok – 1927-1928
Értekezések - HAJNAL ISTVÁN: Metternich és Eszterházy 21
24 HAJNAL ISTVÁN, ideje: Hódítás, vallásháborúk, új alkotmányok, reformok, szépművészetek sorban foglalkoztatták az embereket; a mai kor az anyagi érdekekért lelkesedik. Tehát, akárcsak Metternich, ezek fölött a meglevő igaz és örök értékek őrének tartja magát, ebben látja a politikus hivatását. Azonban a magyar főúr lelkülete merőben különbözött Metternichétől. Ifjúkori naplóiból kitűnik, hogy inkább az úgynevezett „megváltó" természetek közé tartozott — azok közé, kikben gyakran ébred fel valami nehezen kifejezhető sóvárgás nagyszerű és boldog változások után. Metternich ifjúkora korán végezhetett benne ezzel a hajlammal; a forradalmi idők rajnamelléki hazájából idegen földre vetették őt, az ész emberének vallotta magát, érzelmi életét szabadon eresztett élvezetvágya elégítette ki. Esterházy már a napóleoni idők alkalmazkodásai között is gyakran lázadozott főnöke minden kockázatot, nagy elhatározásokat kerülő politikája ellen. Pályáján egyéni ambíciók nem nagy mértékben vezethették, nem kellett új existentiát teremtenie magának, mint Metternichnek. És ő sohasem felejthette el magyar voltát, ha annak jelentőségét nem is érezhette át mindig egészen kinn a nagyvilágban. Igaz, hogy anyja osztrák hercegnő volt, ki magyarul nem tudott,, de apja nevelése egészen magyar volt. Családi székhelyük Magyarország német szélein feküdt. Pál herceg anyanyelve tehát inkább a német volt, mint a magyar, később pedig bizalmas érintkezésük nyelve jobbára a francia, de azért a herceg gyermekkorában jól tudott magyarul és még évtizedes külföldi tartózkodása után is érthetően tudott fogalmazni magyar nyelven. Gyermekeit pedig odakinn is taníttatta arra. Maradandó hatással lehetett rá e tekintetben kitűnő nevelőjének, Görög Demeternek működése. A herceg felnőtt korában is rajongással emlékezett vissza ez ideális lelkületű magyar tudósra, akinek munkás hazafisága és mély erkölcsi meggyőződése voltaképen egészen ellentétes irányban indította meg a herceg életútját, mint amely irányban azt később Metternich napóleoni politikája vezette. A magyar nemzeti ébredés idején Esterházy érdeklődése láthatólag szintén felújult az otthoni nagy problémák iránt. Az összekötő kapocs elsősorban a Széche- Zichy I.: Széchenyi István Naplói, 145. 1.