Századok – 1929-1930
Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata
Dunántúl középkori úthálózata. (I. közlemény.) A középkort Európaszerte az útkényszer jellemzi. Ebből a szempontból a magyar középkort két korszakra oszthatjuk. Az első korszakban, mely a tatárjárásig tart, csupán az utak végpontját határozza meg a törvény, míg a másodikban, melynek a mohácsi rész vet véget, már az útirányt is megszabja az uralkodó. Közlekedésföldrajzi szempontból is külön kell választanunk ezt a két korszakot, mert amíg az elsőben Esztergom az utak végcélja, addig a másodikban Buda. Amint azonban a középkori adatok bizonyítják, ez inkább csak a nagyobb utakra vonatkozik. A kisebb jelentőségű „országutak" jóformán az egész középkoron át ugyanazok. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy azonosak a középkori utak a maiakkal, mint arra Borsiczky térképéből következtetni lehetne. Ő ugyanis néhány középkori vámhelyet Lipszky XIX. századbeli térképe alapján összekötve kísérelte meg a középkori úthálózat megrajzolását. Lipszky korában azonban már igen közel állt az úthálózat képe a maihoz, így Borcsiczky útjai is feltűnően hasonlítanak a maiakra. Pontosan az ellenkező végletet képviseli Diószegi,aki viszont nagyon hiányos oklevélbeli adatokra támaszkodva állítja össze a főbb utakat, melyek közt eképen nem egy fantasztikusan kanyargó vonal akad. Ugyancsak oklevelek alapján, de a határjárások mellett a vámok helyét is figyelembe véve, szerkeszti meg Zala megye úthálózatát Holub.Ez már a fenti két munkának jóval felette áll, de azért jóval több realitással dolgozott volna, ha a régi útleírásokat és a XVIII. századbeli térképeket is figyelembe vette volna. Rajtuk kívül többen foglalkoztak még középkori utakkal, de ezek részben az ország más területére vonatkoznak, mint 1 Borcsiczky Béla: A politikai változások befolyása Magyarország kereskedelmi útjaira a XIV—XV. században. Bpest, 1914. 2 Johannes de Lipszky: Mappa generalis Regni Hungáriáe. Pest, 1806. 1 Diószegi András: A Magyarországon keresztülvezető kereskedelmi utak az Árpádházi királyok idejében. Kolozsvár, 1909. 4 Holub József dr.: Zala vm. vámhelyei és úthálózata a középkorban Századok, 1917.