Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Kastner; Eugenio: Mazzini e Kossuth. Ism.: Fest Aladár 434
TÖRTÉNETI IRODALOM. 435 Ehhez a felhíváshoz 1850 aug. 15-én kelt magánlevelet csatol, melyben a maga nevében külön is rá akarja venni Kossuthot a csatlakozásra, tudomására hozva, hogy a nagy nemzetközi bizottságon kívül még külön működik egy olasz forradalmi bizottság, melynek ő (Mazzini) a feje; ezzel akarja mindenekelőtt a magyar mozgalmat kapcsolatba hozni, mert — úgymond — Bécsen át kell felszabadítani úgy Budát, mint Rómát, úgy Pestet, mint Milánót. Klapka már hajlandónak mutatkozott a csatlakozásra, de sem ő, sem Mazzini nem akarják, hogy más foglalja el azt a helyet, amely elsősorban Kossuthot illeti. Közvetítőül bizalmas ügynökét, Adriano Lemmi konstantinápolyi kereskedőt jelöl meg. Kossuth azonban sokáig nem válaszolt ; Mazzini több mint három hónap múlva tehát újabb sürgető levelet intéz hozzá (1850 nov. 23.). Tudósítja, hogy már mindenben megegyezett a magyar emigránsokkal, de Kossuth nélkül e megegyezés nem lehet teljes. A vezérlő elv az lenne, hogy a magyarok és olaszok kölcsönösen támogassák egymást forradalmi mozgalmaikban. Kossuth azonban még mindig óvatos segítséget inkább a piemonti kormánytól vár, mint az olasz republikánusoktól; ezért már 1850 nyarán utasította párizsi ügynökét, hasson rá Mazzinira, hogy követőivel együtt a szavojai királyi házhoz csatlakozzék. Hosszú szünet után Mazzini egy újabb levelében (1851 február 6.) eloszlatni igyekszik Kossuth aggályait, kifejti azt a nézetét, hogy az igaz erő nem a piemonti dinasztiában, hanem az olasz nemzetben van. A többi olasz uralkodó mind féltékeny Piemontra, nem látja szívesen a terjeszkedését, előbb hát ezeket a dinasztiákat kell megdönteni. A nemzet ereje aztán magával fogja sodorni Piemontot a felszabadítás és Itália egyesítése művében. Közben már Mazzini konstantinápolyi ágense (a fent említett Lemmi) buzgón teszi meg az előkészületeket Kossuth megszabadítására; Mazzini pedig Kossuthhoz juttatja Pulszky két levelét (1851 febr. 23. és márc. 24.) egy 1851 márc. 25-én kelt kísérőirattal, melyben azt mondja, hogy Kossuth ne várjon semmit a diplomáciától; csak a Pesten, Bécsben és Milanóban egyidejűleg kitörő felkelés hozhatja meg az üdvöt. Azért ne vegye sürgetését tolakodásnak; a maga részéről meg van győződve arról, hogy fő fontosságú a két nemzetet képviselő férfi őszinte egyesülése. Ekkor már Kossuth is kilépett eddigi tartózkodó állásából. Első levele Mazzinihoz 1851 márc. 19-én kelt, válaszul ennek február 6-án kelt levelére. Előbb tájékozódni akar Olaszország jelenlegi politikai viszonyairól — úgymond —, aztán majd ha Londonba jöhet, közösen meg fogják beszélni terveiket. Ez eszmecserétől függ majd, hogy együttesen vagy külön fognak-e eljárni. Innentől már sűrűn küldi leveleit Mazzininak (1851 ápr. 25, jún. 16, 19, 27, július 16); utolsó levelét még Szmirná-