Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. II. Címereslevelek. II. köt. Ism.: Tóth László 783
történeti irodalom. 783 népvándorlás, II. az Árpád-házi királyok, III. a vegyesházi királyok, IV. a török hódoltság, V. a XVIII. század, VI. a XIX. század korában. Végül a pest-budai sebészcéh történetére vonatkozó, eddig nem ismert adatokat teszi közzé. El kell árulnunk és dicsérettel kiemelnünk, hogy az érdemes munka szerzője orvosnak a felesége, ő maga azonban nem orvos, ami azonban semmikép sem bizonyult akadályául annak, hogy lelkiismeretesen és alaposan végezze el a sok gondos előtanulmányt és sok fáradságos levéltári kutatást igénylő munkát, mellyel hazai orvostörténelmünket megajándékozta és értékesen gyarapította. A 8. lapon emlegetett aquincumi műszerek közt csakugyan egy bronzköpöly foglal helyet, melyet körülbelül húsz év előtt, mint az addig az orvostörténelem által számontartott nyolcat követő kilencedik fennmaradt példányt volt alkalmam identifikálni. A többi sok ezret az idő és a föld megemésztette, mindössze néhánynak sikerült megmenekednie az elpusztulás elől. Győry. Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. II. Cimereslevelek, II. kötet, 1—2. füzet. 1923— 1930. 8 adr., 307. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának katalógusai között már 1904-ben napvilágot látott a levéltárban eredetiben vagy másolatban őrzött címereslevelek katalógusa. Ez a kötet 575 magyarországi és 56 külföldi címereslevelet írt le. Áldásy azonban nem tekintette befejezettnek ezzel a kötettel munkáját. Nemcsak a levéltár folyton gyarapodó címereslevél-anyagát dolgozta fel állandóan, hanem a kézirattárban őrzött anyagból is összeállította a címereslevelek leírását. Ez a rendkívül terjedelmes anyag nemcsak nagy, hosszú éveken át tartó munkát igényelt, hanem éles kritikára, a magyar heraldika és genealógia teljes ismeretére volt szükség a kéziratos anyag feldolgozásánál. Áldásy Antal 1917-ben készült el hatalmas munkájával, amely akkor öt kötetre terjedt. De az összeomlás miatt munkája csak hat évvel később, 1923-ban volt sajtó alá adható. Sajnos, a viszonyok akkor sem javultak meg olyan mértékben, hogy az egész mű kiadására gondolni lehetett volna, csupán az első tíz ív jelent meg, mint a második kötet első füzete. Ez a kötetben leírt címereslevelek tudományos méltatásán kívül 222 címereslevél leírását tartalmazza, amelyek közül az utolsó 1568 július 8-ról való. Ezzel a füzettel megint megakadt a címereslevelek katalógusának publikációja. Az Országos Széchenyi Könyvtár szűkreszabott javadalmából hét esztendőn keresztül nem tellett a katalógus folytatására. Csak az idén volt ismét lehetséges a hét év óta félbemaradt második kötet befejezése. Ez a befejező rész 1600-ig terjed és 238 magyarországi és 16 darab XVI. századi magyar vonatkozású külföldi címer