Századok – 1932
Szemle - Rýšavý Richard: Die erste Hussitenmission des heiligen Johannes v. Capestrano in Mähren 1451. Ism.: Balanyi György 481
SZEMLE. 481 ország és Erdély a XVI. sz. közepén elveszítették politikai önállóságukat.), miután másutt (Schleswig, Cseh- és Poroszország) az idegen elem a németséggel szemben már száz évvel előbb érvényre jutott. (369. 1.) A Habsburg-ház nagyhatalmi állásának eredményéül pedig azt tekinti, hogy Lengyelországnak lehetetlenné vált Csehországot oly tartós és állandó szövetségbe vonni, „amelynek bizonyára Magyarország és Ausztria is áldozatul esett volna." (375. 1.) Nem mondhatjuk, hogy ez a megjegyzés akár a Jagelló-kori Lengyelország súlyának, akár a középeurópai államok hatalmi politikájának alapos ismeretéről tanúskodik. Mályusz Elemér (Szeged): R^Sav^ Richárd ferences atya tartalmas cikke : Die erste Hussitenmission des heiligen Johannes v. Capestrano in Mähren 1451 (Franz. Studien, 1932. 224—255. 1.) a nagy népszónok életének egyik mozgalmas epizódjára derít új világosságot. A cikk főérdeme alapossága és megírhatósága ; szerzője egyformán otthonos a tárgyára vonatkozó kéziratos és nyomtatott anyagban. Például Bölcskey nagy magyar monográfiáját is ismeri és szorgalmasan idézi. Külön erőssége a viszonylag nagy terjedelmű cseh irodalomban való jártassága. A kép, melyet a szent első középeurópai missziós próbálkozásáról fest, valamennyi elődjéénél részletesebb és színesebb. A félévre terjedő expedíció történetéből tulajdonképen csak az első két hónap, aug. és szept. eseményeivel foglalkozik s a missziós út mellett plasztikus képét festi annak a sokágú irodalmi harcnak is, melyet a huszita tábor egyes vezéreivel (Tobicsau, Borotin, Rokycan) folytatott a buzgó apostol. Előadása nyomán érdekesen bontakozik elénk a szent fáradozásának eredménye. Egyik helyütt például azt olvassuk, hogy az olmützi „fehérítő helyen" egyszerre százezer ember hallgatta szavait, melyeket előbb német, azután cseh nyelven is tolmácsoltak a népnek. De ennél talán többet mond a Capistranus Triumphante szerzőjének adata, aki tizenegyezerre teszi a megtérített husziták számát. R. a későbbiek megértése céljából bevezetésképen rövid és világos áttekintést nyújt a huszita szekták tanairól és a prágai kompaktáták történetéről, így műre használható adalék nemcsak Capistranoi Szent János életrajzához, hanem egyúttal a huszitizmus történetéhez is. Balanyi György. Hagenauer, Selma : Das „justum pretium" bei Thomas von Aquino (Beiheft 24 zur Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte) Stuttgart: W. Kohlhammer, 1931. 8°, 115. A könyv elé írt rövid bevezetésben H. Szt. Tamás közgazdasági felfogásának történeti alapjaira mutat rá. Fejtegetései szerint a középkor gazdasági helyzete arra ösztönözte Szt. Tamást, hogy Aristoteles szubjektív értékelméletét az átalakulásról, a csere lényegéről objektív irányban építse ki. Ugyanis a céhek a termelés feltételeinek részletekbe menő szabályozásával és a verseny kizárásával elérték, hogy az árak értékelésénél a termelésbe fektetett munka vigye a döntő szerepet. Szt. Tamás korában a termelésnek csak a helyi piac állandó magasságú kereslete után kellett igazodnia. Ez megóvta a gazdasági életet nagyobb arányú megrázkódtatásoktól. A gazdasági élet egyensúlyozottsága lehetővé tette, hogy az értéket ne a kereslet és a kínálat szubjektív feltételei, hanem az áru objektív értéke határozza meg. Az eddigi irodalom azt tanította, hogy Szt. Tamás a görög közgazdasági felfogás alapján áll. H. szerint Szt. Tamás értékelmélete csak a kiinduláspontban egyezik Aristoteles tételeivel. Az aristotelesi értékelmélet a csere lényegét a szolgálat és ellenszolgálat egyenlőség 31 Századok, 1932. XXIX.