Századok – 1933

Szemle - Juhász Koloman: Das Tschanad-Temesvarer Bistum im frühen Mittelalter. (1030–1307.) Ism.: Fekete Nagy Antal 95

szemle. 95 Szemle. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Károlyi Árpád közreműködésével szerkeszti Angyal Dávid igazgató, Budapest, 1931—1932. 8°, 354, VIII + 354­­. Az évkönyvek egyes értekezései­vel külön szándékozik foglalkozni folyóiratunk ; ezúttal csak hírt akarunk adni megjelenésükről. A háború után létesített külföldi intézeteink között kétségtelenül a bécsi történeti intézet működése hatott a legmélyebben történettudományunk alakulására. A béke­idők bécsi magyar történettudósainak munkáját nemcsak folytatta, hanem intenzívebbé is tette ; az újabb generációk csaknem vala­mennyi jelesebb tagjának alkalmat adott arra, hogy magyar földről kiindult tudományos egyéniségét kikerekítse, idegen légkörben is megforgatva. Aki a késő jövő perspektívájából megírja majd történet­tudományunk összefoglaló áttekintését, korszakalkotó határként kell megjelölnie a bécsi intézet működésének első évtizedét. Nem az idegen hatás az, ami újat jelent , hanem az öntudatosság, amellyel a magyar történeti problémákat az egyetemes történet arányaiba­n állítja be. Olyan vezetők, mint Károlyi Árpád, — akinek már egyéni­sége is elmaradhatlan szuggesztív hatást tesz mindenkire nagy célkitűzések irányában , mint Angyal Dávid, aki a bölcs emberi megértés történetíró-mestere, — nem az idegennek utánzására, hanem öntudatos szellemi uralom alá hajtására ösztönözték mindig körüket, az intézet tagjait. E kör munkásságának útjelzői az évköny­vek értekezései , a jelenlegi tagokon kívül oly szerzőktől is, akik vagy tagok voltak, vagy bármily szellemi kapcsolatban állottak a bécsiekkel. Az intézet jelentőségét valóban csak akkor látjuk a maga teljességében, ha ez évkönyvnek lapjait végigforgatjuk. Szeren­csés megoldásként említhetjük fel azt, hogy az intézettel kapcsolat­ban álló idegen tudósoktól német nyelvű cikkeket adnak e kötetek, sőt egyes magyar szerzőktől is ; épp ez az összeforradás jelzi a magyar tudomány öntudatosságát. Klebelsberg gróf alkotása, kiváló vezetők kezében, életképes alapokon indult meg s vált kulturális életünk nélkülözhetlen, nagy szerepre rendelt tényezőjévé : az Évkönyvek lapjai erről tesznek tanúságot. Hajnal István: Juhász, Koloman : Das Tschanad-Temesvarer Bistum im frühen Mittelalter, 1030—­1307. Einfügrung des Banats in die westeuropäische germanisch-christliche Kulturgemeinschaft. (Deutschtum und Aus­land. Hrsg. v. Georg Schreiber, 30—31. sz.) Münster i. W. Aschen­­dorfische Verlagsbuchhandlung. 1930. 8° 368­­. 1 térkép + 22 mel­léklet. — A csanádi egyházmegye történetének megírásánál a szerző már nem járt töretlen mezőkön. Útját politikai és egyháztörténeti téren egyaránt tekintélyesebb történetírók, mint Borovszky, Ortvay és Szentkláray egyengették. Azonban az előmunkálatok ellenére sem vitatható érdeme, hogy munkájának ebben a német kiadásában sok új, magagyűjtötte anyaggal és több értékes megvilágítással járult hozzá a csanádi egyházmegye történetének a tisztázásához. Különben J. nem új munkája az egyházmegye történetének, több értékes dolgozata jelent meg ugyanezen tárgykörből, amelyek közül legjelentősebb a „Hajdani monostorok a csanádi egyház­megyében" 1926—1927-ben magyarul és németül kiadott munkája. (L. Századok, 1927. 300. 1.) — Az elbeszélő források ismertetésével kezdődő munka főleg a két Gellért-legenda egymáshoz való viszon

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék